Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-01-31 / 5. szám
cezett: ELŐFIZETÉSI ÁR: jegyed évre .... 500') korona Egyes szám .... 400 korona Megjelenik minden csütörtökön V. évfolyam TARSADALmi HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ masmataaiiisW’iusBiSiassi, Tek. Kir. ügyészség SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cncd Telefonszám 55 cdcd Kisvárda :: Csütörtök, 1924 január 31 5. szám Csőd felé halad Kisvárda közigazgatása. Egy szorgalmas ember, a vezető jegyző beteg. Igaz, hogy baja múló természetű, de hosszas, gondos kezelést igényei s igy hivatala előrelátható hetekig magára lesz hagyva. Tőrvényszerinti helyettesének any- nyi dolga van, hogy alig látszik ki belőle. Az adóügyi jegyzőnek ennél is több. E percben a segédjegyzők sorá- ban két megüresedett hely van, három pedig pályázik más helyre, más állásra. A forgalmi adókezelők sorában szintén változás készül. Hát ugyan hová fog ez vezetni? A beteg főjegyzőt még az esetben is pihenni kell küldeni, ha dolgozni akarna. Helyetteseit ha elvonjuk működési körüktől s más helyen alkalmazzuk,, napok múlva a hátralékok hullámai összecsapnak felettük és igen nagy — nehezen pótolható hibák állnak majd elő. Segédjegyző ma alig kapható, a kiirt pályázat majd mindig meddő marad. Két-három hetes hiány a dolgozók sorában, hónapok aiatt pótolható kavarodást idéz elő a községi ügykezelésben s ne felejtsük, hogy némely beosztástól, amely egy nap sem szünetelhet, a munkaerő egyáltalán el sem vonható. Mit fogunk tenni ? Meiyik lesz a helyes megoldás. Mi lehet oka a tömeges eltávozásnak s a munkaerő hiánynak ? Jó lesz ezen hosszasabban eltűnődni! K. Kisvárda nagy kérdései. Kisvárdát a Teremtő arra predesztinálta, hogy egész felső Szabolcsmegye középpontjává legyen. S szomorú, hogy ezt mindenki észreveszi egész Felső-Szabolcsban, csak éppen a kisvárdaiak nem. Szomorú, hogy Kisvárda nem tudja belátni anna szükségét, hogy élére állva Feiső-Szaboics községeinek, azok élén maga is fejlődjön. Áldozatokkal jár ez, de áldozatok nélkül, nincs eredmény. Kisvárda egyik nagy kérdéséről szól e cikk is. Fényeslitke plébánosa irta, oly mélyen érezve meg Kisvárda e problémáját, amit még nzt itt nem tapasztaltuk. Á MODERN KAUCSUKIPAR REMEKE KARTELLEN K1VÜ1 Egy uj, a mai igényeknek megfelelő kát. templom építésének gondolatával e lapokban ismételten találkoztunk. A legutóbbi szám meg éppen hozzászólásra hívja tel mindazokat, akiknek ebben a nagyon fontos kérdésben mondani valójuk van. Előre bocsátom, hogy az eszme nagyszerűsége mellett hozzászólásommal honorálni akarom azt a tiszteletre méltó szándékot, amely e kérdés ismételt felvetésében megnyilvánult. Egyben reá akarok mutatni arra a körülményre, hogy a Kisvárdán építendő monumentális templom ügye nem csak a kisvárdai egyházközség ügye, hanem egész Felső-Szabolcsé is. Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy nincs nagyobb jótétemény egy városra, mint az Urnák emelendő templom, melynek áldást terjesztő boltivei alá iinádságos szándékkal gyülekezik a nép, melynek falai között gondolataiban és érzelmeiben nemesedik az Istent kereső és Istennel találkozó gyarló ember. Vallás ellenes jelenséggel lépten-nyo- mon találkozunk. A jog- és becsületérzet hiánya nyilvánvaló közöttünk. Mód felett megerősödött az önzés. Anyagias elvek, él- vezeíhajbászás és kötelességmulasztás váltak általánosakká. A vallás tiszta, nemesitő, áldásthozó tanai helyett vallás-, erkölcs, hazaellenes tanok érvényesülnek- Minden időben ellensége volt a társadalomnak, aki vallás ellenes irányokat szolgált. Mert egészséges társadalom csak vallásos eszméken épülhet. És igazi jóltevője a társadalomnak, aki a vallásos alap fenntartásához hozzájárul. Arról felesleges beszélni, hogy a kisvárdai egyházközségnek tágas, modern, monumentális templomra szükége van. És a kik ennek az ügynek munkásaivá szegődnek a késő nemzedékek hálájára számithatnak Még nem volt eszményi célja az emberiségnek, amit ne önmegtagadással közelítettek volna meg. Minden érdemes és értékes munka önfeláldozást kíván. A viharverte emberiség az önmegtagadás és önfeláldozás hősei néikül soha egyetlen tapodtat se h ladt előre. És az Isten végie- .lenségét lehelő templom küszöbén kivül csak önzéssel és az önzés keserű tuséival találkozunk. A templom unos — untalan azt hangoztatja; ismerd meg, tagadd meg, áldozd föl magad. A társadalom két nagy pillére: a rendező erő, a jog és az összefoglaló erő, a szeretet, a templomokban birja tanszékeit. Ahol a Mester igéi hangzanak, ott vannak a kultúra és humanizmus. Mert ezek a szellem és erkölcs tiszta fenn- ségéből táplálkoznak. Szükségünk van társadalmi rendre, munkára és tekintélyre. Ámde ezek elképzelhetetlenek azok nélkül az életcélok nélkül, amelyekről a templom szól hozzánk. A közelmúlt tanulságaiban látjuk, de mindig is úgy lesz, hogy ha kivesz a hit és erkölcs a nép leikéből, következik az elaljasodás. Tiszta időben ide kéklenek az ungvári hegyek. Ma fájdalmas szivvel gondolunk arra az időre, a. mikor könnyen megközelíthettük az ungvári szép templomokat. Poli- litikai helyzetünkben egy okkal több, hogy Kisvárda egész Felső-Szabolcs ipari, kereskedelmi és középpontján kiviil vallási középponttá is váljék. Egy uj templom építésének ügye tehát egész Feiső-Szaboics ügyévé kell hogy tétessék. Szent László ezredévekbe látta előre Kisvárda geográfiai jelentőségét. Azért emelt templomot az Urnák, hogy abban erényekkel ékes nép nevelődjék. Nép, amely küzdeni, fáradni, áldozni tud az egyházért és az egyház alapította hazáért. A nagy király akarta, hogy Kisvárdáról azok a vezető eszmék áradjanak szét, amelyek állandó és biztos alapjai a nemzetek fejlődésének. A hová mi is, Kisvárda-vidékiek, elzarándokoljunk megtermékenyíteni nemes szándékainkat és erősíteni a társadalom erkölcsi rendjét. Egy művészileg is értékes alkotás, melyet Kisvárdának a vidék segélyével kell emelnie, annak a helynek kell lennie, ahol az emberek megtanulják a szeretet nagy kötelességét. Az élet állandó küzdelem. Ehhez erőt a szeretet lelkesedése nyújt. Utaink sokszor tévednek az önzés és gyűlölet tövisei közé. Béke és bocsánat után szomjas leikünknek van mód felett szüksége arra a helyre, ahol úgy egyesülnek a szivek a szeretet által, mint elfogult elménk a világosság fényében. Az uj élet uj intézményeket kivan. És az uj templomnak az igazság, szabadság és testvériség tanai által folytatnia kell a kultúra nagy munkáját. Nem a modern értelemben vett kulturáér, amely Debrec
