Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-10-16 / 33. szám
Mi OKI 1 8. FELSŐ-SZA Kir. mmmmmmmmmammmammms ELŐFIZETÉSI ÁR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30% kedvezmény, il^yjelenik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cd cd Telefonszám 55 cd cd V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 október 16 33. szám Van állami, törvényhatósági és vámos- utunk községi utainkon kívül. Ezek az utak általában őszintén szólva nem jók. Nem jó az állami, mert rövid két év alatt kikopott, gödrös s a viz már most is tócsákban áll rajta. Kisvárda fő-utcáján naponta átlag 700—800 szekér megy át s ezek közül 600 terhet szállító nehéz jármű. Ezeknek a jármüveknek 85%-a a vasútról hoz mindennemű épület-fát, téglát, követ, tüzi-fát, s egy hatalmas vidék közszükségleti cikkeit ezek szállítják; viszont a nagy vidéknek összes terménye búza, rozs, tengeri, cukorrépa, burgonya mind ezen az utón megy át, hogy a vasútállomást vagy a közraktárokat elérje. Nem csoda, ha ez az útvonal rósz hiszen ennyi terhes szekér kikezdi a leggondosabban épített trahitkocká- ból kirakott utat is, hát még ilyen könnyű hengerrel megsimongatott zúzottkő borítást. Tudjuk azt is, hogy sokba kerül ennek a szakasznak a fentartása s éppen ezért csendesen megállapítjuk mindezt. De hangosra válik szavunk ha azt állapítjuk meg, hogy ennek az útnak egy 800 méter hosszú része vámos-ut a melynek igen nagy jövedelme van s mégis az a része iegroszabb. Elült, sáros, keskeny, vizálló. Nem kell azt bővebben magyarázni, hogy ennek az útnak a jövedelme elsősorban ennek az útnak a fentartására volna fordítandó s teljes joggal követelhető, hogy ez az útrész amelyen naponta nyolc vonathoz ki és be 15 bérkocsi és közel annyi magánfogat — összesen 220-szor áthajt, hogy ez az útrész amelyen a fent felsorolt szállítmányok ki és befuvaroztatnak— niindenidőben járható állapotban szolgálja mindanyiunk érdekét. Csak jogainkat kívánjuk érvényesíteni midőn ezt a kérdést Szabolcs- vármegye alispánjának megértő figyelmébe ajánljuk s hatékony intervencióját kérjük. k. A jelzáloghitelek folyósítását gátló nehézségek. Az ingatlanhitelek folyósításának akadályai részben megszűntek, részben azok megszűnését a most i: tárgyalások ered- ményeképen várjuk, részben pedig a gazdaságpolitikai körülményeinknek kell úgy aia- kulnjok, ho.gy az ingatlanhitelek ismét a bóktévek mértéke szerint folyósithatók legyenek. Az egyik ilyen — most már megszűnt- akadály volt koronánk árfolyamának esése. Második súlyos gátló körülmény volt hosszú időn keresztül az ingatlanok árverésének tilalma is. Ma már azonban a hitelezőnek ismét módjában áll követelését az ingatlanok értékesítése révén érvényesíteni. Az O. F. B.-nak hatáskörébe ugyan még ma is több olyan intézkedés tartozik, melyek megnehezítik a normális helyzet kialakulását, de remélhetjük hogy a cél érdekében és a szükséghez képest a kormány további módosításokra is hajlandó lesz. A legsúlyosabb akadály azonban z pénzszűke. A beiföldi pénztelenségnek egyik oka az, hogy a közönség még mindig nem helyezi el .tőkéjét a pénzintézeteknél, pedig azok az okok, amelyek a közönség bizalmatlanságát előidézték, már megszűntek. Ugyancsak a pénzszűke megszüntetését célozzák a Búd miniszter tárgyalásai, amelyek a kellő és most megbeszélés alatt álló intézsedések foganatosítása után a külföldi tőke bevonulását fogják eredményezni. A komoly külföldi tőke beáramlását csak abban az esetben várhatjuk, ha az kellő biztonságot és jövedelmezőséget talál nálunk. Az ingatlan-hitelek folyósítása megszünteti azt a lehetetlen helyzetet, hogy a legpozitivebb értékek birtokosa, a föld- és háztulajdonosok nem tudtak pénzhez jutni és igy nem tudtak mezőgazdasági beruházásokat eszközölni, illetve építkezni. A jelzálog-hitel ügyletek újbóli megindulásától tehát elsősorban a mezőgazdasági és ipari munka intenzív megkezdésének lehetőségét varjú. (K. E. K. (3 ‘Telső’Szabolcs tárcája. Kisvárda 1824-1924. Károlynak az ezért járó fizetés is elegendő volt. Állt, pedig ez tiz napra való kenyér, szallona, napi négy garas készpénz és egy pár ócska csizmából amit az érdekelt 3-4 család szívesen adott össze. A lakosok tevékenysége következő módon oszlott meg. A földbirtokos osztály politizált s fájdalom ebben ki is merült minden ereje. A nép dolgozott a herceg uradalmának s elég tisztességes keresethez jutott. A napszámosok nádat vágtak, csikót fogtak, halásztak, az ügyesebb része vadászott is Az iparosok közzül főképpen a szűcsök, csizmadiák és magyarszabók űzték eredményei mesterségüket akik távollabb vidékek vásárait is látogatták. A földbirtokos osztály elitje eljárt az országgyűlésekre. Ezek a kirándulások igen j jól voltak megrendezve. Nyolc-tiz jó fogaton helyezkedett el a hazafias s nem ritkán harcias csoport, velük persze az alispán, utánuk a társzekerek — szákács sőt az előkelő megyéknél, nem egyszer a 8—10 tagból álló cigány zene amely mellett a honfibút könnyetfb volt borba temetni. Bizony a Pestre vagy Pozsouyba való eljutás, igy szekeren, sok időt vett igénybe; hetekig tartott. mert útközben más megyéken átmenve illendő dolog volt ösmerkedni, vizitelni, na meg az arravaló „jurátos“ fiatalság udvariasan egy kis tánzmulatságot rendezett úgy átmenőben, Heves, Hajdú vagy Pest megyék szépeinek emlékezetéül. Szép volt, kedves volt, magyaros volt. Hol vagyunk ma ettől ? A vármegye rendszer ebben az időben igen nagy feladatot oldott meg. A táblabirói intézmény utján nemcsak igazságot szolgáltat hanem valósággal kormányoz, parancsol, irányit, hadsereget szervez s a fölülről jövő parancsoknak csak úgy engedelmeskedik ha éppen kedve tartja- Még él az ős magyar virtus s azzal holmi császári parancsokkal elbánni nem lehet; »Csak azért sem". Kisvárda első embere a biró. Nem valami nagy tudományu ember, de meggondolt okos fő akinek több hatalma volt mint ma a főszolgabírónak. A rend fentartása, kisebb lopások büntetése, a .deres“ és a „kalada“ segítségével nem volt nehéz dolog. A kultúra, iskolaügy, irodalom, zene ösmert, de nem kívánt, nem fejlesztett, feleslegesnek tartott csak kiadást jelentő fogalmak melyet a földbirtokos osztály divatból itt-ott utánzóit. Ezt az egyhangú, dologtalan, kárho- zatos tespedést az 1848. év tavaszán megindult mozgalmak bolygatják rrfeg először. Friss szellem, remény, életkedv hatja át az országot természetesen a nagy, tisztitó, felszabadító szél elhatol ide is mihozzánk. (Folytatás köv.) Eladás Vétel Csere Kölcsönzi DEBRECZEN. HEGEDŰS ÉS BORY Írógép vállalat Király-ucca 4. Telefon 8—75. I R Ó Q E P Eladás Vétel Csere Kölcsönzés
