Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-09-25 / 30. szám

1*24 SZER 2 6. ff FELSO-SZAB m iütoo ELŐFIZETÉSI ÁR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30% kedvezmény. tA^yjelenik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ADÓ HÍV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cd cd Telef önszánt 55 cncn V. évfolyam Kisvárda Csütörtök, 1924 szeptember 25 30. szám m Fel kell törni a kemény diót s belenézni mi van benne, mert ugyancsak visszás és nem a békés együttérzés ápolására alkal­mas eszköz az a miniszteri rendelet, amely jelenleg a vasárnapi munka­szünetet szabályozza nálunk. Kisvárdának lakosai 65—70 szá­zalékban keresztények, akiknek a vasárnap nem munkaszünet, hanem vallásos érzésük gyakorlására és Isten tiszteletére rendelt nap és ha figye­lemmel kisérjük ez a nap igen sok­szor élénkebb — kereskedelmi szem­pontból — mint a legforgalmasab heti­vásár napja. Az a tény pedig, hogy Kisvárda, mint Felső-Szabolcs megye központja, vasárnaponkint valóságos heti vásárt tart s ezáltal a vidéket ide beszoktatja, valósággal rontja nem­csak a helyben lakó de a vidékről ide jövők vallásosságát is ; az igazán vallásos emberek egyenesen a vasár­nap megszentségtelenitésének tartják azt a nem engedélyezett hetivásárt ami Kisvárdán vasárnaponkint lezajlik s amelynek forgalma, zaja, fuvarozása egyenesen az 1868. Lili. te. 19. §-ba ütközik s nem is közigazgatási utón de kir. járásgiróság ítéletével bűn­hődik az ellene vétő. Köztudomású, hogy a jelenlegi miniszteri rendelet értelmében vasár­nap d. e. 10 óráig tarthatók nyitva az üzletek s ennek dacára hetenkint ér­keznek a hatósághoz feljelentések ezen záróra benem tartásáért a ban­kok pedig egész vigan délig tartják hivatalos óráikat, pedig ez is a mi­niszteri rendelet áthágása egyben a vasárnap fumigátása. Nen ez az útja a kölcsönös megértésnek s nem ezen jutunk el a békés együttéléshez. A község irányitó szerve legyen figye­lemmel mindnyájunkra; pártolja a kisebbséget ez kötelessége de respek­tálja a kétszeres többség jogait is azáltal, hogy pártátlan legyen ! Az aranykorona-számításának a kereskedelemben való meg­honosítása akadályokba ütközik. Amikor a kormány néhány héttel ezelőtt megkezdte az aranykorona számí­tásnak saját háztartásában és üzemeinél való bevezetését, a nagyköznség bizonyosra vette, hogy rövid idő alatt el fognak jönni a kirakatokból a mai 5—6 jegyű számok és helyükéi isméi a békebeli kis, arany­koronás árat kifejező számjegyek fogják elfoglalni. Az állam költségvetése azóta arany-alapon készült el, a vasúti jegyek árát is aranykoronában számítják, de a kereskedelem és ipar még ma is a papir- korona mellett tart ki, az árkalkulációk alapját pedig továbbra is értékálló idegen valuták, font, dollár, svájci frank képezik. Ennek az érdekes, látszólag illogikus körülménynek a magyarázatáról vonatkozóan kérdést intéztünk Balkányi Kálmánhoz az OMKE igazgatójához, aki a következőket mondotta munkatárunknak : A kereskedelem számításainak, kalku­lációinak alapjául csaKis olyan fizetései, illetve számítási "eszközt tarthat, amelynek értéke lehetőleg állandó és független a spekuiáció és egyéb körülmények által be­folyásolt napi ingadozásoktól. Csakis ilyen fizetési eszköz nyújthatja a keraskedőnek azt a biztonságot ami a forgalom szem­pontjából mellőzhetetlenül fontos. Az inflációs politika, látszólag nagy nyereségeket hozott a kereskedelemre s ppénzünknek, a koronának leromlása — si- métlem — látsólag anyagi haszonnal járt a kereskedőkre. Ezzel a látszattál szemben a tényleges helyzet az, hogy alig akad ma­gyar kereskdő, akinek ma is meglegyen aranyértékben háború-előtti tőkéje. Kerske- dőink legnagyobb részének tőkéje a látszó­lagos nagy nyereségek mellett nagyon le­csökkent. Az infláció idejében nagyon sokan voltak, akik a helyzet javulását az arany­korona-rendszerre való áttéréstől várták és remélték. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy ezek a várakozások nem vál­tak be, s ezekben a napokban a kalkulá­ciók alapja továhbra is a dollár, a font, vagy a svájci frank maradt. Mikor azután a szanálással és a külföldi kölcsönnel kap­csolatban a magyar korona árfolyama meg­szilárdult, amikor tehát a normális kalku­lációk lehetősége feié az első jelentős lépés történt — tehát amikor erre volta- képen már semmi szükség nem,volt — csináltak egy mesterséges és meglehetősen dicstelen, rövid élet után máris kimúlt czámitási eszközt: a takarékkoronát. Mikor ennek használhatatlansága be- bizonysodott, illetékes köreink áttértek az aranykorona-számítás tüzzel-vassal való be­vezetésére. Be is vezették az aranykoronát minden állami szolgáltatás terén, csak épen a gazdasági élet nem tud áttérni az arany­korona-rendszerre. Ennek a körülménynek pedig igen egyszerű a magyarázata : az aranykorona értékét ugyanis nem valamely értékálló külföldi valutahoz arányitva állapítják meg, hanem egy önkényesen meghatározott szor­zó-számmal vezették be, ez pedig nem jelenti azt a biztonságot amelyre szükség van a kereskedelemben. (K. K.) Nyíregyháza ünnepe. Az örökváltság 100 éves ünnepe le­zajlófélben. Szabolcsvármegye székhelye, az ifjú Nyíregyháza ünnepi köntösben mu­tatkozott be s Felsőszabolcsnak ősi fészke, Kisvárda, melg szeretettel küldi elismerését és hódolatát az életerőtől, a kultúrától duzzadó vármegyei metropolisnak. Volna okunk, hogy irigykedjünk : nem tesszük. Volna okunk, hogy fétékenyked- jünk: nem tartjuk magunkhoz métónak. Volna okunk, hogy panaszkodjunk: nem tartjuk időszerűnek. E helyett elismerő hó- doláttal nyújtjuk a dicsőség babérkoszorúját az ifjú testvérnek, aki külső formájával és belső értékeinek kincseivel messze túl­szárnyalt bennünket, akire büszkék vagyunk- akit szeretünk, akinek hódolatteljes üdvöz­letünket küldjük. Amit Nyíregyházán láttunk, az Sza­bolcsvármegye lelkének megnyilatkozása, szivének lüktetése volt. Az ünneplésben a jól nevelt, képzett, előkelő Ízléssel rendelkező testvért csodáltuk­A kiállítás rendezésében a hozzáértő, tapasztalt gyűjtő erényeit láttuk. A kultúra összegyűjtött és szakszerű csoportosításának bemutatott áldásaiban mindazt megszemlélhettük, amire mi is vágytunk, amit elérni mi is megkíséreltük, be ami nekünk kevésbbé sikerült. Mi a kevesebb tudással, kevesebb szerencsével küzdő testvér szerepében meg­nyugszunk. I Eladás $ Vétel ^ Csere P Kölcsönzés HEGEDŰS ÉS BORY Írógép vállalat DEBRECZEN. Király-ucca 4. Telefon 8-75. 1 R Ó Eladás Vétel G E Csere P Kölcsönzés »

Next

/
Thumbnails
Contents