Felső-Szabolcs, 1923 (4. évfolyam, 27-48. szám)

1923-10-25 / 43. szám

2 Felso-Szabolcs 1923. október 25, csütörtök. lajdonosok a kisbérlőktől lelketlenül elve­szik és — mint fentebb említettük, csupán kényelemszeretetből egy kézbe — közép vagy nagybérlő kezébe adják. Ezt az or­szág több községében tapasztaltuk és e sorok megírására a kisemberek nehéz sor­sának megértése és embertársunk szeretete késztet. Tudjuk, hogy a magas kormány, a magyar állam már évek óta küzd és min­den erejével azon fáradozik, hogy a kisem­bereket a földreform alapján földhöz jut­tassa, hogy ezáltal ezeknek megélhetését lehetővé tegye, s hogy igy számára ben­nük megbízható, szorgalmas, derék polgá­rokat biztosítson. Nagyon érthető — okait itt nem soroljuk fei — hogy a földreform csak lassan valósítható meg. A kormánynak ezen országos és ha­tározottan nemzetmentő, a kisemberek sor­sát javítani célzó törekvésével szemben miként egyeztethető össze a fent érintett jelenség ? A mai kor lüktető vezéreszméje a szociális gondolkozás nemcsak a kisembe­rek kedvéért, ezek javára küzd, hanem tu­datában van annak, hogy csakis ezek az irányelvek menthetik meg nemzetünket a végpusztulástól. Ezen vezéreszmékkei, a he­lyes szociális gondolkozással homlokegye­nest ellenkező cselekvés a kisemberektől a földbérleteket elvenni. Az országban ez szór­ványosan előfordulván, azt mondhatná va­laki — természetesen ez az illetőnek felü­letes gondolkozására vall — hogy ily ki­sebb bérleteknek semmi köze a szociáliz- mushoz, ezek a jelenségek nem bírnak be­folyással nemzetünk megmentésére. Ilyen és hasonló helyt nem álló ellenvetést min­den cáfolat nélkül egyszerűen figyelmen kívül hagyunk. Támogassuk a magas kormányt ab­ban a nehéz munkájában, hogy a kisem­bereket földhöz juttassa és addig is, amig a kormány e nagyszerű, honmentő tervét megvalósíthatja, juttassunk földbérleteket a reászoruló kisembereknek. Nagyon üdvösnek és célszerűnek tar­tanám, ha ezen fontos közgazdasági és szociális kérdésben a néhány évvel ezelőtt megalakult községi mezőgazdasági bizott­ságok és kamrák mint illetékesek, erélyesen és eredményesen állást foglalnának. benyitott ajtón jött egy kis világosság be, de éppen elegendő arra, hogy az öreg egy szék karjára dobott ruhadarabban egy kincstári vadonat uj csendőrköpenyt ismer­jen fel. Nem tudom mit gondolhatott ma­gában, de annyi bizonyos, hogy az intelli­gens emberek higgadtságával vette le a köpenyt a székről, nem szólt egy szót sem, nem kereste, hogy a házvezetőnő szuny- nyadt-é még, csöndesen behúzta az ajtót, felrendelte a szakácsnőt, kíkereslette vele régi keshedt utazó köpenyegét, arról levé­tette a gombokat, s a szép uj csendőr kö- penyegre rávaratta, a leszedett fényes gom­bokat pedig Íróasztalába gondosan elzárta. Már délben a rendes söröző társaságban ebben a köpenyegben jelent meg. Soha nem szólt senkinek arról, hogy honnan került az uj köpenyege. Nekem is úgy titokban mesélte el a szakácsnéja ez­előtt 36 évvel. Antik. Az uj ipartörvény rövid idő múlva életbe lép. Minden keres­kedőt és iparost egyaránt érdekelnek azok a rendelkezések, amelyeket a törvény 56. szakasza, valamint a V. U. 124 szakasza az üzlethelyiségek külső megjelölésére elő­írnak. Ezeket a rendelkezéseket a kamara azzal a figyelmeztetéssel közli érdekeltsé­gével, hogy már most tegyék meg a kellő lépéseket e rendelkezések végrehajtására. A törvény 56. szakasza a cégvalódi­ság elvét kívánja érvényre juttatni, melyre úgy az üzleti élet tisztessége, mint a kö­zönség tévesztésének elkerülése érdekében törekedni kell. A szakasz az iparos (kereskedő) kö­telességévé teszi, hogy üzlethelyiségét an­nak külső részén cégtáblával jelölje meg. Előirja, hogy a cégtáblán nemcsak az üz­lettulajdonos családi nevét, hanem egy­szersmind utónevét is fel kell > tüntetni és pedig minden félrevezetés lehetőségének kizására érdekében olyképen, hogy a fel­írás egyik része ne legyen kevésbé szem­betűnő, mint a többi. Ha az üzlettulajdo­nos férjezett, vagy özvegy nő, a cégtáblán férje családi- és utónevét köteles megfelelő toldással (példáu1 : Nagy Jánosné, ha öz­vegy, akkor Nagy Jánosné) feltüntetni. A férjezett vagy özvegy nő férje neve mellett leánynevét is_ feltüntetheti. Azokat az iparosokat és kereskedőket, akik a kereskedelmi cégjegyzésbe beveze­tett céggel rendelkeznek, arra kötelezi a szakasz, hogy cégüket cégtáblájukon a cégjegyzékbe történt bevezetésnek megfe­lelően tüntessék fel. Ha az egyéni cég az üzlettulajdonos családi- utónevét nem tar­talmazná, a szakasz előirja, hogy ezt vagy magán cégtáblán, hanem az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán tünteti tel, a név elé oda kell tenni az .üzlettu­lajdonos* szót, ily képen ; üzlettulajdonos Kun Samu. Ha valamely egyesület vagy társulat az üzlettulajdonos, ez alapszabályaiban megállapított nevét az előző bekezdésben megállapiiott módon köteles cégtábláján il­letőleg az üzlethelyiség bejáratánál kifüg­gesztendő táblán feltüntetni. Közkeresiti társaságoknál beéri a tör­vény azzal, hogy legalább az üzletvitelért felelős egy üzlettársnak, betéti társaságok­nál, hogy legalább egy beltagnak családi- és utóneve legyen a cégtáblán, illetve az üziethelyiség bejáratánál «elfüggesztendő táblán a jelzett módon feltüntetve. A szakasz megfelelő rendelkezést tar­talmaz azokra a társas vállalatokra is, ame­lyeknek cégét a kereskedelmi törvény ér­telmében nem kel' a cégjegyzésbe beve­zetni és ezekre nézve előirja, hogy a tár­sas viszonyra való kifejezett utalással leg­alább két üzlettársnak családi- és utónevét kell a cégtáblán feltüntetni. Közszempontokból kívánatos, hogy a piaci és utcai iparosok és árusok neveze­tesen mindazok, akik utakon, utcákon, te­leken felállított bódékban, sátorban, aszta­lon, talapzaton vagy a puszta földön űznek ipari foglaikozásl (árusítanak), Iparűzésük helyén családi- és utónevüket feltüntető táblát legyenek kötelesek szembeötlően elhelyezni. A sz ikasz utólsó bekezdése iránt is megfelelően rendelkezik. Viktória kályha bemutatót rendezett Ferenc Ágoston közismert törekvő agyagiparos október 20-án. Ez alkalommal hatósági személyek, mérnök szakértő és meghívott vendégek jelenlétében; próbafűtés alapján megállapi- . tást nyert, hogy Ferenc Ágoston egyedüli szabadalma a Viktória kályha «alsó csem­péi 8 perc alatt melegedtek fel, s már ek­kor alulról kellemes meleg áradt fel. Az egész kályha felmelegedése pedig 30 perc alatt történt. A felmelegítéshez 16 drb középvastag nedves fa használtatott fel. Világos a Vik­tória kályha előnye más igen lassan me­legedő cserépkályhával szemben, amit a jelenlévők őrömmel állapítottak meg, s a próba fűtést követő lakomán éltették a tö­rekvő iparost és találmányát. HÍREK. — Áthelyezés. A közokt. miniszté­rium Borbás (. éza r. tanárt saját kérésére az újpesti áll í)gimnáziumhoz helyezte át. — A Levente egyesület megalakí­tása érdekében október 20-án a községháza tanácstermében igen népes értekezlet volt. Jelen voltak a lelkészek, tanítók, főgimn. igazgatója, elöljáróság, sport barátok, a sport egyesületek vezetősége, ipartestület kiküldöttjei stb. Az ülésen Kastaly Ferenc t. főszolgabíró elnökölt, s Mikovics főhad­nagy testnevelésügy megyei felügyelő tar- ott ismertető, lelkeshangu beszédet. Hosz- szabb vita után kimondta az értekezlet, hogy minden erejével igyekezni fog, hogy ezt az erkölcs nemesítő és testnevelő intéz­ményt rövid időn belül megalakítsa, — Uj körjegyző Október 23-án egy­hangú választással a dögéi körjegyzői állás Vaday eddigi helyettesített körjegyzővel töltetett be. — A helybeli ref. Nöegylet ez - v­ben is nivós protestáns estély keretében ünnepli meg a reformáció emlékünnepét, mely szép ünnepélynek ígérkezik. Az ün­nepély ok . 31-én este 6 órakor kezdődik a templomban. Műsor a plakáton. — A kisvárdai országos vásár ok- tóbei 29-én lesz állat felhajtással. Ez a vásár igen nagy szokott lenni, ez idén is számos fővárosi és debreczeni ruha és ál­lat kereskedő érdeklődött a vásár biztos határnapja iránt.-- Követésre méltó példa. Az áll. főgimn. igazgatósága dr. Lukács Vilmos ügyvéd utján 3 dollárt és 7000 koronát kapott abból a célból, hogy az igazgató és a tanári kar által kitűzendő pályatételek nyertesei vagy más tanulmányi sikereket felmutató növendékek közt vallás különb­ség riélkül jutalmul ossza ki. Mikor ezen Igazán szép nagyjelentőségű adományért az iskola és a tanuló ifjúság nevébe^ há­lás köszönetét mondunk, egyúttal atinajc a hő óhajtásnak adunk kifejezést, bárcsak ezen nemes cselekedet városunk és vidéke társadalmából gimnáziumunk iránt melegebb érdeklődést és áldozatosabb szellemet vál­tana ki. Igazgatóság. — Hírek a gimnáziumból. A köz- oktatásügyi minisztérium további építke­zésre újabb 3 millió koronát utalt ki az in­tézet igazgatójának. — Az áll. el. iskola estélye. Akis­yárdai áll. el. iskola által f. évi nov. hó 4-én rendezendő estély iránt — mint ja- punk előző számában irya yplt, nerne^ajs a a városban, de a környéken is nagy az álT talános érdeklődés. És méltán a november 2-iki estély egyike lesz azoknak a mulat-

Next

/
Thumbnails
Contents