Felső-Szabolcs, 1923 (4. évfolyam, 27-48. szám)
1923-11-08 / 45. szám
Kisvár da, 1923. legjelenik csütörtökön. Előfizetési ár: Negyedév 3000 K, Egy szám 300 K. 1P. évfolyam,, 45. szám. Csütörtök, november 8.----------------------------------*------------------------------------------------------------—...................................... Fe lelős szerkesztő: Dr. KASTALY LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: KISVARDA Szt. László utcza 28 Telefon szám 55, Kéziratokat aera adnak viaaza BÖLCS Társadalmi hetilap. A Kisvárdai Alt. Ipartestület hivatalos lapja Egy vacsora. A budapesti Royal szálloda fehértermében a napokban egy társaság vacsorázott együtt: urak és hölgyek. Ha ez a vacsora olyan lett volna, mint más ilyen vacsora szokott lenni, amelyen urak és hölgyek barátságos beszélgetésben töltik az időt, nem imánk róla vezércikket. Ezen a vacsorán azonban az a csodálatos dolog történt, hogy az ősi szokástól eltérőleg a hölgyek jórészt hallgatni voltak kénytelenek, az urak ellenben annál többet beszéltek. Az urak úgynevezett októbristák voltak, vagyis olyan emberek, akik csodálatos dolgokat mondtak az októberi forradalom „vívmányairól“, amiket a mai rezsim hálátlanul nem akar respektálni. Mi a magunk részéről kénytelenek vagyunk bevallani, hogy az úgynevezett „vívmányok“ előttünk egyáltalán nem tűnnek fel „vívmányoknak, sőt épen ellenkezőleg. Mert szeretnénk például tudni, hogy miféle vívmány volt nemzeti szempontból a hazaérkező csapatok szét- ugrasztása, amely tény mértéktelenül megkönnyitette az ország gyászos feldarabolását, miféle vívmány volt továbbá a kommun kitenyésztése, amely a maga groteszken szomorú uralmával csaknem megásta a nemzet sírját? Az elhangzott beszédek meglehetősen zavarosak voltak, s egység csak annyiban volt bennük, amennyiben közös vesszőparipákon és frázisokon lovagoltak. Nagy Vince például komoly képpel kijelentette, hogy „a kómmun után október 31-ét kellett volna folytatni.“ Hát sok furcsa kijelentést hallottunk az utolsó 4 esztendőben, de ennél furcsábbat nem. A derék októbrista urak — ugylátszik — olyan féleképen képzelték a dolgot, hogy miután az ellenfortadalom vakmerő önfeláldozással elsöpörte az októbristák fejére nőtt kommunista uralmat, a vérüket öntő hazafiak mély meghajlással egy tányéron újra átnyújtják majd nekik az országot azzal a szerény kéréssel, hogy az októbristák legyenek szívesek csak tovább kísérletezni s ha majd ismét valami baj lesz csak szóljanak s ők készséggel újra ki fognak állni a terror fiuk puskacsövei és bicskái elé. Ném! Tisztelt októbrista urak, mielőtt beszélünk, gondolkodni szoktunk. A Károlyira és még jó egy néhány emigránsra mondott felköszöntők és a nyomukban zugó éljenek, nagyon, de nagyon sértik a nemzet fülét. Főleg miután ez az egész vacsora gyanús közelségében járt annak a beszédnek, amiben Benes legutóbb Magyarországról is megemlékezett s meleg pártfogásába vette az emigránsokat s mintegy kiszabni szerette volna a magyar belpolitika jövendő útjait. Ezt a illetéktelen beavatkozást a magyar miniszterelnök már nyomatékosan visszautasította, a Royal-szálló- beli iiletéktelen beavatkozást pedig még nyomatékosabban a magyar nem- zét utasítja vissza. Életbe lépett az uj ipartörvény. Mit kell tudni az iparosoknak ? November hó 1-én életbe lépett az 1884. évi régi ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi XII. t.-c.( amelyre a közhasználat az uj ipartörvény elnevezését alkalmazta. Az életbeléptetés közeli időpontjára való tekintettel a nagyközönség számára nem lesz érdektelen az uj ipartörvény alapelveinek és azon rendelkezéseinek ismertetése melyek az eddigi helyzettel szemben újításokat tartalmaznak. Eddig a tanidő tartania nem volt meghatározva. Az uj törvény megállapítja, hogy az inas tanideje legalább két év, legfeljebb pedig négy év. Kivételes kedvezmények a négy és hat középiskolát végzett, továbbá érettségit tett ifjakra vannak megállapítva. Ha az inas tanidejét befejezte, az úgynevezett tanoncvizsgáló bizottság előtt segéd vizsgálatot tartozik tenni. Ilyen tanoncvizsgáló bizottságokat az ipartestületek, illetve ahol ipartestületek nincsenek, a szolgabirói hivatalok tartoznak alakitani. Az inas e bizottság vizsgálata alapján kapja meg a segédlevelet, melynek alapján viszont munkakönyvét válthat. A segéd önállósítása előtt kél évet tartozik szakmabeli munkában eltölteni Ekkor kaphatja meg az iparigazolványát, illetőleg engedélyhez kötött iparoknál, melyeknél a megbízhatóság külön igazolása szükséges, iparengedélyét. Az ilyen iparigazolványok és engedélyek birtokosai azonban csak az „iparos“ címet viselhetik. Akj a „mester“ címet akarja viselni, annak külön vizsgálatra kell menni az úgynevezett iparos és mestervizsgáló bizottság előtt. Ezeket a bizottságokat a kereskedelmi és iparkamara alakítja meg. A levizsgázott iparosok mesterleveleket kapnak, amely azonban nekik külön jogokat nem biztosit, csak magasabb szakmabeli képzettségüket bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a törvény a szerzett jogokat tiszteletben tartja és a régi iparosok továbbra is viselhetik a mester címet. Az iparos és mestervizsgáló bizottságoknak még egy feladatuk van, szakvizsga foganatosításával önállósághoz segíteni az olyan különös méltánylást érdemlő egyéneket, akik a viszonyok folytán más módon az ipari képesítést nem szerezhették meg. ilyenek a rokkantak, a hadifogságból visszatértek, hadiözvegyek, állásukat elhagyni kényszerült közalkalmazottak, katonák stb. Szakvizsga letétele révén mehet át az iparos egyik iparról a másikra. Az az állapot ugyanis, hogy az egyik iparágban képesítést nyert iparos bármely iparra külön képesítés nélkül áttérhetett, november 1-től kezdve megszűnik. Szigorú intézkedéseket tartalmaz az uj törvény az inasok általános képzettsége és iskolalátogatási kötelezettsége tekintetében. Iskolaköteles gyermeket tanoncnak sze- gődtetni és tanoncnak segédlevelet kiadni a tanonciskola végbizonyítványa nélkül nem szabad: A készítmények teljes előállítására segédszemélyzetet is alkalmazhat. Kárpitos tehát elkészítheti a készítményéhez szükséges asztalos munkát, de rendelést önálló asztalosmunkára nem vehet fel. — Az ilyen tekintetben az iparos korlátozva nincs, e célból más iparághoz kisegítő jellegű iparban az iparos tanoncot nem tarthat. Ugyanilyen megszorítás alá kerül a kereskedők ipari tevékenysége is, akik rendeléseket vehetnek fel, de önálló ipari munkát nem végezhetnek. A ruhakereskedő például vehet mértéket, de a munkát vagy igazítást tartozik képesített szabóiparossal elkészíttetni A Kisvárdai Szociális Misszió november 4-én tartotta közgyűlését a községháza tanácstermében. A gyűlésen mintegy kétszáz tag és számos érdeklődő jelent meg, köztük sok vezető férfi is. A gyűlés központjában a két budapesti központi szervezet által kiküldött felülvizsgáló misszió nővér állott Alexandra és Kamilla. Mindketten felszólaltak és férfiaknak is becsületére váló beszédet mondtak, szépen, szabottan, közvetlenhatással, a beszédek az itteni missió egylet működésére vonatkoztak s a jövő munkálkodás irányát szabták meg az ezen egyesületek közismert prog- rammját: a szegényeken segíteni, nyomort enyhíteni, az anyákat, a csecsemőket gondozni, védeni, gyógyítani mindenesetben ha erre szükség van, nem kérdezve sem vallást, sem nevet, sem állást. Jót tenni fele-
