Felső-Szabolcs, 1923 (4. évfolyam, 27-48. szám)
1923-10-07 / 40. szám
2 Felso-Szabolcs 1923. szeptember 27, csütörtök. Mi is voltunk diadalmas hősök ! Ellent-verő büszke daüák Leráztuk, — mint tigris az ebeket — Rusnya népek támadó hadát. Hogy futott ik — akik most tipornak Országukból, mint a gyáva nyúl. Trikolorunk, mint csillogó sugár: Győzelemre-győzelemre hull! Miis voltunk . . . Jajj! de utói ért a Balga végzet: átkunk ránk szakadt. Nem ők verték, magyar golyó zúzta ön szivén a Turul madarat. Ott aléltunk győzelmünk sáncán, Béna karunk kardja ott törött. S kit remegett fél világok népe Arra sakál csorda költözött. Volt már pribék! Odúja mélyéből Mind elő bujt -- láncot csörgetett. Szégyen rajtuk : halódóra rakták Remegve a vasbilincseket. S jött a nagy nap. Bírák széket ültek Gyáva lelkű, vak Pilátusok. S egy nemzet felett dörgött az Ítélet: — Bitót neki! Százszor átkozott! . ... És lett hóhér újra, miit volt régen. Lett keresztfa: durva, össze rótt — S mégis félnek! ? Lándzsát törők őrzik Azt a rozzant korhadt bitófát. . . . . Hát csak vigyed árva magyar népem Könnyezve is a keresztedet: Nem járom az! Hanem élet jele Feltámadást, husvétot jelent. . Községi képviselőtestület f. hó 2-án tartott gyűlésén a következő ügyek lettek előterjesztve : 1. A községek háztartásának biztosítása végett mint tudjuk, a f. évtől a kereseti adók lettek átengedve, f. hó 1 -tői pedig a pénzügyminiszter ur akként intézkedett, hogy a bor, hús és szesz fogyasztási adók is a községek háztartási jövedelmeit képezzék. Az e tekintetben kiadott díjtételek f. év október hó 1 -tői jövő év március 31-ig való érvényességi időtartama alatt a miniszter ur magának tartja fent azon jogot, hogy a díjtételeket a változott viszonyok mellett felemelje, vagy leszállítsa, jogában áll azonban a képviselőtestületnek a dijtételi maximumnak határát szabályrendeletben meghatározni. Ez alapon a bor literje után kimérés vagy eladás esetén 40 K helyett 20 K, házi fogyasztásra term löknél utóbbi fele, pezsgő után üvegenként 25 százalék, egyebekben pedig a dijtételbeni összegek lettek meghatározva, mint a melyek második fokozatba osztott községekre vonatkoznak, s beszedésükre havi 100.000 K fizetés melleit Kovács Albert és Magyar József helybeli lakosok ideiglenes alkalmazása tudomásul vétetett. Reméljük, hogy a befolyó jövedelmek, vnlamint az eltitkolások utján 4-8-szoros összegű pénzbüntetések nemcsak a kezelési kiadásokat fogják fedezni, hanem a község rohamos kiadásainak is egyik biztos és számottevő bevételeit fogják képezni. 2. A község mindennapi vásárvámjogát eddigi bérlője Kocsis Sándor nyerte el jövő évi okt. 1-ig terjedő egy évre 21 mm. búza vagy annak szabályszerű pénzbeli értéke ellenében. 3. A kisvárdai szőlő rt. mint eddigi bérlővel lett szintén megkötve hasonló időtartamra azou szerződés, mely a községház alatti pincehelyiség bérletére vonatkozik 5 mm. búza ellenében. 4. A község által fenntartott iparos tanonc iskola tanítói részére — mig a kultuszminiszter ur által az óradijak nem lesznek megállapítva, óránként 72.000 K lett megállapítva a kért 2 kg búza helyett. Az előleg nyújtás fedezet hiányában pedig teljesíthető nem volt. 5. A község által annak idején a csendőrség felállításakor adott, s részben elavult tárgyak elárverelése elrendeltetett. 6. Az országos színész egylet tagsági jogára község részéről 20.000 K szavaztatott meg. 71 A község tulajdonát tevő ingatlanok tűz elleni biztosítására 40,000.000 K. eddigi összeg 160,000.000 K-ra emeltetett. 8. Teichman Salamon telepedési dij megállapítása nélkül a község kötelékébe felvétetett, Friedmann N. telepedési di a 20.000 K, Lipcsei Eleké 50.000 K, özv. Fe- késházi Elekné és özv. Klein Mórnéé 1010.000 K-ban állapíttatott meg, mig Fekete Sámuel kérelme elutasítva lett. 9. Tudomásul vétetett az 1918. évi számadás, Suta István gyógyköltségére és Bácskái Ilona mülábára adott segélyek vármegyei jóváhagyása. 10. Végül arra való tekintettel, hogy a villanytelep rt.-gal kötött szerződés a f. ; évi október 1-én lejárt: képviselőtestület 8 j tagn bizottságot küldött ki az egy évre I szóló szerződés megkötésére, kik e célból végérvényes szerződés kötést jogosultsággal ruháztattak fel. Kritika a folyó hó 2-án tartott közsé i képviselőtestületi gyűlésről. A gyűlés első tárgya a fogyasztási adókról szóló szabályrendelet megalkotása volt. Ilyen fontos tárgyról nehéz a tagok nagy részének egyszeri hallásra végleges ítéletet mondani. A hosszúra nyúló tárgyalás közben az egyik tag tréfásan megjegyezte, hogy ezj a szabályrendeletet egy „destruktiv“ alkotta meg, mert a disznóról van benne szó, de a libáról nem. Ez a tréfás megjegyzés azonban életbevágó fontosságú, ha azt valaki józan mérlegelés tárgyává teszi. Baromfit túlnyomó részben a vagyonosabb, tehetős emberek fogyasztanak, különösen pedig a libazsír nagyon fontos élelmiszer — főleg a zsidóknál. Nagyon igazságtalanul sújtja tehát a szabály- rendelet a marha, juh és disznóhus fogyasztó közönséggel szemben, akik ez alól az adózás alól teljesen mentesülnek. Itt az egyenlő elbánás elve nem érvényesül. Alapos megfontolás után azt kellene tennünk, hogy a fogyasztási adókat a mi- nimitnra redukáljuk, ami által ezt a méltánytalanságot a lehető legkisebb fokra szállitanók le. Az az ellenvetés, hogy ily módon nem akadályozhatjuk meg a községi pótadó - niég pedig magas százalékban — való kivetését nem tartana engem vissza ettől, mert a pótádót a vagyon, illetve a jövedelemadó alapján vetnök ki és feltétlenül igazságosabban osztaná el a község háztartásának terhét, mint az ilyen — részben nagyon egyoldalú fogyasztási adóalap. Azt hiszem, a képviselőtestület tekintélyét nem sértené annyira a határozat meg- niásitása, mint az a körülmény, hogy teljesen igazságtalan adóalap teremtése által kevésbbé teherbíró osztályt sulytana nagy adóval, sokkal vagyonosabb, a község lakosságának számottevő eleme pedig e címen csaknem semmivel sem járulna hozzá a közaég háztartásának fedezéséhez. Hasonló nagyfontosságu tárgyakat előzetes megbeszéléseken kellene megfontolni, azokat minden oldalról megvilágítani, nem pedig egyszeri hallásra szentesíti azt, amit a képviselőtestület elé — megengedem, hogy a legjobé akarattal — az előadó beterjeszt. HÍREK. Olvasóinkhoz! A izraelita ünnepekre való tekintettel lapunk késéséért olvssóinktól elnézést kérünk. Jövő számunk a rendes időben jelenik meg. Szerkesztőség. — Az állami elemi iskola estélye. Lapunk előző számában jeleztük már, hogy a kisvárdai áll. el. iskola az ősz folyamán táncmulatsággal egybekötött műsoros tánc* estélyt rendez. Az estélynek műsor számai rendkívül változatosak, s élvezetet nyújtók lesznek. A 60 tagból álló vegyeskar szólampróbái már megkezdődtek. A karnak vezetője községünk kiváló zeneművésze, Révfy Károly. Az ő személye elég biztosíték az előadandó énekszámok szépségére nézve. — Tanitói gyűlés. Csütörtök délelőtt tartotta az áll. el. iskolában újjáalakuló gyűlését a kisvárdai tanítói járáskör. A gyűlésnek egyik tárgyát képezte özv. Plessáné, Kiss K. áll. tnő előadása ; Hogyan tanítsa meg az iskola növendékeit c. tételről. — özv. Barkóczi Ferencné és fia szép példáját adták vallásos érzelmüknek midőn Kisvárdán az északi temetőben a régi, ledőlt kereszt helyén másfél millió korona költséggel uj kőkeresztet állítattak fel. A szépen faragott keresztet szept. 30-án ünnepélyesen szentelték fel a hívők nagy részvétele mellett. — A szüret főleg a jókor érő fajokban megkezdődött. A kilátások nem ke- csektetők. A szőlőhéj vastag és dacára, hogy a fürtök színre, izte édeségre kifogástalanok, létartalmuk csekély, nem jól fizetnek. Átlagos eredmény középen aluli. Hordó vsn elég. A must ára még nem állapodott meg. Állítólag 700-1000 K között mozogna. Vevők tartózkodók. — A pesti lapok színházi rovataiban olvassuk, hogy az úgynevezett „elsőhetes“ mozgóképszínházakban egy páholyülés ára 6000 K‘ mig a többi kissebb mozik páholy belépődija 3000 K. Könnyű kiszámítani, hogy egy négytagú család 16.000 koronát takarít meg, ha szombaton — a „Fantom“ vagy vasárnap — a „Tüzek“ elmü filmattrakciókat a kisvárdai Apolló mozgóban nézi meg. Szinlap-kereteken és vetitő-lemezen reklamirozást elfogad az „Apolló“ kormányhatósági engedélyese.
