Felső-Szabolcs, 1923 (4. évfolyam, 27-48. szám)

1923-08-23 / 34. szám

1

1923 AUG. 3 1.

■r-itt:

Kisvár da, 1923.

1V. évfolyam, 35. szám.

Csütörtök, augu színé 3 0

Felelős szerkesztő:

Or. KASTALY LÁSZLÓ

Kijelenti

csütörtökön.

Eofizetesi a> :

Negyedév 2000 K Egy szám 200 K.

Felső Szabolcs

larsadalmi hetilap. A Kisvárüai Alt Ipartestület hivataloslapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal: KISVARDA

Szt. László utcza 28 Telefon szám 55.

Kéziratokat nem adunk vissza

íaiilBiraiiisidwi,

amelyik a Róth-féle vendéglőben és előtte játszódott le, igazolja a róm. katholikus egyház lelkipásztorának és az egyház többi tagjainak az álláspontját, melyet a vendéglő keletkezésekor kifejezésre juttattak. Hasonló jelenet történhetett volna vasárnap délben is, amikor a templomból kijövő híveknek nem a legépületesebb látványban és beszédben lett volna részük. Ez azonban senkinek sem ad jogot arra, hogy a parancsot teljesítő csendőrség és a hatóság működését nyilvánosság előtt „a magyar szabadsággal“ összefüggésben kritizálja.

Nemrégen szabadult meg az ország a kommunizmustól, a nép még mindig fogékony a tévtanok befogadására, könnyen hajlik balfelé. Nem helyénvaló tehát semmiféle megjegyzés különösen pedig akkor nem, amikor az illető nem győződött meg arról, hogy tulajdonképen mi is történt. Ilyen alkalmakkor tűnik ki, hogy kik azok, akik az ország konszolidációjának, talpraállásának az útjában állanak. Akik felhasználnak minden alkalmat arra, hogy a jelenlegi rendet és irányzatot elgáncsolják. Már pedig előttünk a példa, a pusztulás, a rombolás, az éhínség országa Oroszország. Oda akarja vezetni ezt a tőnkre tett kis országot a tisztelt kritikus ur ? A szabadságra hivatkozik ? Láttuk milyen nagy szabadság dühöngött a kommunizmus idején. Ezek a megjegyzések alkalmasak pillanatnyi hangulatkeltésre, de többet ártanak, mint amennyi igazság bennük rejlik.

Egy szemlélő.

Néhány síó a tankönyvekről.

Ma aug. 29-én legalkalmasabb téma amely a t. olvasó legnagyobb részét érdekli a tankönyv.

A fővárosi lapok hetek óta hangoztatják panaszképen, mily drágák lesznek a tankönyvek. Tényleg múlt évhez aránylag óriási differencia van, mert még múlt évben közép, vagy polg. iskolai könyvet is lehetett 40, 60, 80 és 100 kor. bolti árbun beszerezni, — mint hírlik ez idén 1000 K-án alul alig lesz tankönyv, sőt előfordul oly elemi iskola könyv is, melynek 2-3000 korona lesz az ára, mert a vidéki könyvkereskedő ma 2-3 nap az iskola megnyitása előtt a tankönyvek árairól csak anyira van tájékozva, hogy kénytelen volt magas kamatra felvett milliókat a kiadóknak előzetesen beküldeni, de a tankönyv fix ára melynek meghatározása a vallás- és közokt. miniszter ur hatáskörébe tartozik — mai napig megállapítva nincs. A kiadók a könyveket részben megküldték, de ezeknek árát csak e hó végén fogják közölni.

Mint könyvkereskedő — nem értem, hogy a fővárosi lapok miért éppen a tan- köny megdrágulásánál húzzák a vészharangot. Tényleg igaz, hogy egy l-ső gimn. vagy polgárista gyermek tankönyv és iró, körző és rajzszer felszerelése újonnan bebeszerezve kb. 30.000 K*ba kerül, de tessék igen t. szülő kiszámítani, mennyibe került gyermeke harisnyája, cipője, kötője, kalapja stb. beszerzése — múlt évben kb. egy arányban a tankönyvek és iró szerekkel — ma viszont meghaladja a tankönyv beszerzési árát kb. 5-szörösen — holott ily ruházati cikkek csak rövid időre, mert melyik cipő kereskedő vállal 2-3 havi jótállást — viszont a tankönyvek egy teljes esztendőre elegendők, s ekkor is oly tőke, mely megmarad, sőt még kamatot is hoz, mert a gyermek a tankönyvből egész időn át tudományt szerez — és nagyobbrészt év végén 5-szörös árban eladja, de más cikkekhez arányitva megállapítjuk, hogy tankönyv olcsó, mert még múlt évben a dögéi néni 3 liter tej vagy 8-10 tojás áráért kapott abct — ez idén 2 liter tej vagy 5-6 tojás áráért biztosan megveheti, egy jó csibéért, mely valamikor 80 krajcár volt nemcsak az összes tankönyveket, de még a könyvhordó táskát is szívesen ad a könyv- vesboltos. Ugyanígy arányitsuk más cikGí ‘Telső-Szabolcs tárcája.

Dr. Szmrecsánvi £ajos

egri érsek aranytniséjére.

Irta: Pethö József.

Az ég arany kapuján Két gyönyörű angyal Örvendező arccal,

Ahogy kilép szaporán Nosza egyszeriben A szárnyuk meglibben,

Aztán miként a lipék Virágról-virágra Úgy szállnak a föld felé Csillagról-csillagra . . .

S amint már ott repültek Magyarország fölött, lm a nemzet mentője Siró felhők mögött Megállítja, s kérdi őket:

„Kik vagytok és hová mentek ?*

„Én a hit angyala vagyok,

— Szól az első — jer velünk! Égből küldve mi és oda Szép hazádba sietünk.

Ünnep van ott. Már hangzik is A harangok zenéje;

Ezer galamb — érsekének Ma van arany miséje, ötven évnek munkája közt Őszült haja fehérre,

Szilárd hite — s nagy lelkeért Áldást viszek fejére . . .“

„Én meg a jóság angyala

— Szól a másik szelíden —

Azért megyek, hogy fölszedjem S a mennybe mind felvigyem Az örömnek könyeit,

S a hála szép gyöngyeit,

Mit jó szive S áldott keze

Annyi szegény, s elaggott Bus szemében fakasztott . . .“

„Jó testvérek! ismerem őt.

— Szól vidultan a nemtő —

Erős magyar . . . áldozni kész ... Csüggedést nem ismer ő.

Azért én is megyek, hol a Lelkek öröm-tüze ég,

És elviszem hódolatul I A nemzet üdvözletét . . .*

S szállnak szépen hárman együtt, Hol hős Dobó vára állt,

Hol a hit és honszerelem Szépen egymásra talált.

Szállnak, hol az oltár előtt Ez ősz hajú főpap áll,

S aranymisén arany szívből Szent háladó ima száll.

És mig a főpásztor arcán Öröm-könytől gyöngy pereg,

Feje fölött áldó kézzel Három angyal ott lebeg . . .

S mig ott lebeg Feje felett, lm egyszerre Égi jelfe:

Heves, Borsod terein,

Jászkun, Szabolcs mezein Jó tettiből e fő papnak Rózsa ligetek fakadnak . . .

S minden szívből, mely érte ver, Madárka lesz sok-sok ezer . . . S e ligetben minden madár Legeslegszebb éneke:

„Éljen soká ! éljen Eger Aranymisés Érseke 1“