Felső-Szabolcs, 1920 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1920-06-10 / 11. szám
2 Felső-Szabolcs 1920. junius 10. csütörtök. Liptay Béla programmbeszéde. Több mint ezer főre- rugó hallgatóság előtt tartotta meg f. hó 6-án Liptay Béla a kerület volt képviselője az Iparbank erkélyéről programmbeszédét. Nemcsak párthívei jelentek meg nagy számmal, hogy régi bizalmuk megmaradásáról biztosítsák, de az ellenpártiak is oda gyűltek, hogy a szónokokat zavarják. A népgyülést Szalánczy Bertalan vezette be röviden s átadta a szót Liptay Béla képviselőjelöltnek, kinek beszédéből kiragadjuk a következő gondolatokat: Nem csatlakozik egyik párthoz sem, mert a régi pártkeretek lehullottak, a mostani pártok pedig társadalmi osztályok szerint tagozódnak. Ez az oka, hogy a Kisgazda- és Földmiiyespártba nem lép be, bár ő maga is gazda, ha nemis kisgazda. De meg a pártokban a személyi érvényesülés hajszáját látja, mindenki miniszter vagy államtitkár szeretne lenni. S mert ő csak mint közkatona óhajt helyet foglalni a nemzetgyűlésben, nem tartja szükségesnek belépni egyik párt keretébe sem. Kimerítően szól a társadalmi osztályok bajairól, azok okairól és az orvoslás módozatairól. Rámutat a földműves és iparos nyotnmasztó helyzetére, de különösen kiemeli a tisztviselőkét. A földművesek sorsán való javítás kapcsán elmondja, hogy ő már e téren sok kérdést megoldott falujában, Jékén, pedig akkor még Kisgazdapárt nem is létezett. Birtokán felesben gazdálkodnak a jékei földművesek és közlege'őt is kaptak tőle. Szükségesnek tartja gazdasági iskolák létesítését, hogy a földművelő nép a szakszerű gazdálkodásban járatosabb legyen, ámde a tanerők megválasztásában ezentúl óvatosabbnak kell lenni. A kommunizmussal kapcsolatban előadja, hogy a kommunistákat kíméletlenül kell üldözni. Rendithetlen hive a keresztény nemzeti királyságnak (éljen). Beszédének egyik fontos vezérmotivuma volt, hogy a közélet tisztaságát minden téren és minden eszközzel helyre kell állítani. Különösen meg kell rendszabályozni az áruuzsora letörésére a tisztességtelen kereskedelmet. Sohasem volt a szó, hanem a tett embere; ezer meg ezer bizonyitékot tudna felhozni arra, Sokat beszélt Béla, én hallgattam, még rávetni is csak lopva mertem a szemem, amint egymás oldalán haladtunk s ugy-ugy belepirultam, ha rajta kapott. Észre se vettük volna, hogy már elfáradtunk, ha nagyanyácskám nem szólít, hogy térjünk haza. Kértem Bélát szemlesütve: el ne feledje Irénkét meglátogatni, — ő is, meg nagyanyácskája örömmel fogadja ... És eljött egyszer és eljött többször, hisz te láttad kicsi madaram. Neked meg merem vallani, Irénke szerette Bélát s oly boldog volt. Előtted nem szégyellem, hisz te úgyis tanúja voltál édes szerelmünknek. Ha ölelt, ha csókolt, te csicsergtél mellettünk, s nekem nem jutott eszembe, hogy ez nem volna szabad. De mit tudtam Bélától megtagadni, rabszolgájává tett a szerelen^ nem bírtam magamnak parancsolni. Most nincs itthon, oda van. Ha visszajő, laveszi Irénkét, — ez igaz, mert ő mondotta, hogy az igazságos ügyben hozáforduló- kat mindig a legmesszebb menő támogatásban részesítette. A jövőt illetőleg is ígérheti ezt, mert munkásságát választókerülete érdekében szeretné érvényesíteni. A szónokot beszédében az ellenpártiak sokszor zavarták, de azért igen sok gondolata élénk helyeslést váltott ki a hallgatóságból. Utána gr. Vay Gábor lépett az erkélyre. A népszerű főurat nagy figyelemmel hallgatták, és csak egyszer történt közbeszólás, de a nemes gróf frappáns, hazasze- tettől izzó válasza s a hallgatóság felzugó éljenzése elhallgattatta az okvetlenkedöt. Beszéde kezdetén megmagyarázza annak okát, hogy ő, a függetlenségi hogyan kerül egy erkélyre Liptayval, a mungóval. A volt politikai ellenfelekegy e- sült erővel igyekeznek megmenteni a hazát. Csak az imént tett az entente Pá- risban sírba egy koporsót melynek pi- ros-fehér-zöld volt a szemfedője. De abban csak tetszhalott nyugszik. Össze kell fogni mindenkinek, hogy életre keltsük. Hogy ezt megtehessük, vizsgálnunk kell, mi jutatta erre a sorsra az országot. A világháború az összes mocskot felszínre vetette. Látható ez először a nemzeteknél. Az áruló cseh, a halottrabló oláh, a királygyilkos szerb mind-mind jutalmat kapott, szolgálataiért. De igy van ez az egyeseknél is. Olyan állásokba, melyekből az ország sorsát intézték, nem a tehetség és tudás segítette az embereket, hanem a könyök. Böhm lakatos hadügyminiszter lett, Szurmayit pedig bebörtönözték. Pogány elvtársat fővezérré tették, meg is verte még az oláh is, pedig neki már volt is némi kvalifikációja ehhez a méltóságához: Bőhm- Ermolli seregében mint a tiszti menázsi tányérhordozója tanulta ezt a mesterséget. Mikor Deák, id. Andrássy, Szilágyi, Baross kormányozták az állam hajóját, még vihar estén sem került ily válságos helyzetbe. Miért? Mert értették a mesterségüket, nem úgy mint a mostaniak. Országunk vigasztalhatatlan helyzetének másik oka, hogy az alkotmányos élet annyira elfajult, hogy a pártok társadalmi osztályok szerint alakulnak. Nagy veszedelmet rejt ez magában, mert igy az egyik társadalmi réteg a többiek ro— milyen boldogok leszünk. Mily szép menyasszony lesz Irénke, mennyire irigylik majd, hogy fog illeni kenderhajára a mir- tuszkoszoru. Mondják a rosszakaróim, hogy megcsalt, nem tér többé vissza, elhagyott. Ez borzasztó volna. Mikor ezt mondotta a leány, mintha valami óriási bűn terhe nyomná lelkét^ arca elborult, tétova léptekkel a dívány felé ment s annak egyik szegletébe hanyatlott. A kis madár kiröppent kezéből s a lámpán fejecskéjét hol balra, hol jobbra forditgatva nézte, mi leli úrnőjét. A leány sokáig ült mozdulatlan, szörnyű lelki tusa kifejezésével vonásain. Látszott rajta, hogy egy gondolat, bűnének tudata, hatalmába kerítette agyát, talán meg is őrjíti .... Folytatjuk. vására saját érdekeit célzó törvényeket hozhat. Harmadik nagy baj, hogy a népet fellovalták a földosztással. Búza Barna, aki ezt a kérdést legelőször felvetette, egyéb földet nem ismert, mint az aszfaltot. Ennyi szakismerettel minden- denkinek akart földet adni, mert nagy volt a szive, A szocialisták a burzsuj- tól már meg akarták tagadni. Megbuktak. Utódaik, a kommunisták senkit sem részesítettek volna benne, államivá szándékoztak tenni minden ingatlant. Jöttek a románok, ebből sem lett semmi. Pedig tenni kell valamit. Véleménye szerint két mód kínálkozik a dolog megoldására. Az eladó birtokokat, amelyeket eddig az állam idegen és megbízhatatlan emberek kezére engedett jutni, vegye meg és ossza ki, vagy adja el a kisgazdáknak. A nagybérleteket pedig, ahol nem hozzáértő, diplomában emberek foglalkoznak vele, tiltsa meg és ezeket is adja bérbe a kisgazdáknak így aztán ha mindezt megszivlelnők és nem veszekednénk, mindenki megtalálná boldogulását. (Egy hang: de miből vesz- szük meg az 1000 K-ás csizmát ?) Jer velem, vág vissza a szónok, fogj fiatal markodba fegyvert, mint én öreg kezembe, verjük ki az oláhot, csehet, szer- bet, s akkor lesz csizma is, egyéb is olcsón. ^Viharos éljenzés.) Befejezésül még egyszer inti a hallgatóságot az egyetértésre, mert helytelen dolog a koporsó felett a keresztény és keresztyén szók betűin veszekedni. Ennél, s minden pártérdeknél előbbrevalóbb édes hazánk jövője. (Hosszantartó éljenzés.) Programmon kívül szólalt fel a gyűlésen dr. Szmrecsányi László, hogy megcáfolja a Liptay beszéde alatt itt-ott felhangzó azokat a megjegyzéseket, mintha Liptay nem tett volna semmit a választókerület és a választók érdekében. Felháborodásában tűzzel elmondott beszédéből kiemeljük a következőket : Neki köszönheti Kisvárda a hár- masuti megállót, a gimnáziumot, a polg. fiúiskola átszervezését leányiskolává. Kieszközölte az államsegélyt a munkásházak létesítéséhez; a Wahrmann-birtok megvételét kijárta, nem tehet róla, hogy nem lett belőle semmi, a várdai gazdák nem állottak egymásért jót. A 600 hold legelőt az ő közbenjárására nyert államsegélyért vették. A ref. leányiskola létesítése az ő nevéhez fűződik. A zárda idehozatala az ő lépéseire történt. Most az apácák földmives iskola létesítésén fáradoznak. Hogy pedig magánembereknek mily sokat segitett ügyes-bajos dolgaikban, azt igazán csak a rosszindulat tagadhatja. Szalánczy Bertalan néhány szóval bezárta a népgyülést, megköszönve a hallgatóknak a megjelenést. Klein gyula GSES KISVÁRDA GSGS könyvnyomda, könyv, papir és irószerkeres- kedés, valamint irodai, közigazgatási és gazdaságikönyvek raktára FELSŐ-SZABOLCS 4 HETILAP NYOMDÁJA s
