Felső-Szabolcs, 1920 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1920-05-13 / 3. szám
2 Felso-Szabolcs 1920. május 13, csütörtök hogy a Tevéi legközelebb ide fogja budapesti szervező embereit küldeni, hogy minél előbb megalakítsák a ligát és ezáltal minél előbb felvegyék a harcot az ellenségeink ellen az irredentismussal. Részletesebb tudósításunk a lefolyt közgyűlésről itt következik : A kiküldöttek megérkeznek. Szombaton az esti vonattal, — mely fél 11-kor futott be az állomásra — érkeztek meg a vendégek. Az állomáson a vendégeket Kastaly Ferenc főszolgabíró ésÉbner Jenő főjegyző fogadták. Lapunk képviseletében a szerkesztő és Szilvási János bel- munkatárs jelent meg. Az érkezettek névsora a következő: Budapestről: Kéthelyiné Wa- kots Margit az Opera művésznője, Barnaki Irén a Nemzeti színház művésznője, Szluha Vilmos zongora-művész, dr. Pongrácz Aladár fővárosi ügyvéd, a Tevéi titkára,Han- vas József főgimn. tanár, Asztalos Miklós, egyetemi hallgató, az ifjúsági liga titkára. Nyíregyházáról a vármegyei liga kiküldöttei: Dr. Klekner Károly igazgató-főorvos alelnök, a Turáni Kör elnöke, Dr. Szesztay Zoltán vármegyei főügyész alelnök, Dr. Szőllősy Pál ügyvéd, titkár, Dr. Eckerdt Lajos főorvos és Máczay Lajos ág. h. ev. lelkész a liga megbízásából, Téger Gyula tanitóképző- intézeti tanár, a Nyirvidék kiküldött tudósítója. Megérkezésük után nyomban elszállásolták a vendégeket. A nyíregyházi liga titkára Dr. Szőllősy Pál, kastaly Ferenc, Ébner Jenő és szerkesztőségünk tagjai még az éj folyamán megbeszélték a vasárnapi Programm részleteit. Az isteni tisztelet. • Másnap reggel az összes templomokban 9 órakor tartották az isteni tiszteletet. A róm. kát. templomban Kéthely iné W. Margit Szluha Vilmos kíséretében Kontor Elek Miatyánkját és Vavrinecz: Üdvözlégy Máriáját énekelte a szentmisén. A művésznő gyönyörű iskolázott hangjával már itt elbűvölte a közönséget. A szentmisét Petheő József c. kanonok, esperes celebrálta fényes segédlettel. A ref. templomban Kovács Lajos bálvány eredetijét. Fel kell találnia, hajtogatta magában, mint a mesebeli királyfi, ha addig él is. Jaj beh sokat járt, fáradott, végre meglelte és — boldogtalan lett . . . Mikor először meglátta, szive nagyot dobbant: ez Ő. Követte, mint fényt az árnyék, mint a napot a hold. Aztán megismerkedtek. Mily csalódás! Az arc, az alak a képé, de a többi! . . . Minden felkelő nap ujabb-ujabb gyengeséget, hibát ismerteti meg vele: egy kis kacérságot, önzést, csiszolatlan lelket. Ezek ugyan mind emberi gyöngék, de mikor a képben egy árnyfolt sem volt s ő a képet szerette. Boldogtalan volt, mig meg nem lelte, de boldogtalanabb lett most, mert mikor feltalálta, örökre elvesztette. A való életet s az ábrándvilágot nem tudta összhangba hozni; ideális lelke olyat kívánt a természetből, mit az nem nyújthatott. Hisz van-e nő kacérság nélkül ? Van-e ember önzés hijján ? Azóta megint járja a világot, szivében a kép s a csalódás. Az idő múlik. Mégis a leányka boglyas fejecskéjét, kék szemét, piros ajkát, mely még a boltajtóknak is csókot hintegetett, feledni nem bírja, — hogy talán a kép eredetijére még rátalál, nem reméli, megtanította már a csalódás : Százszorszép csak egyszer volt, az is csak mesében. Szinusz. esperes tartott magvas beszédet a liga erkölcsi- és anyagi támogatásáról. Az izr. templomban Rosenbaum Mózes főrabbi mondott magasszárnyalásu hazafias beszédet. Minden templomban perselyezés a liga javára. A Kossuth téren. Az istentisztelet után gyülekezni kezdett a piacra a közönség és 11 órára már az egész piacot ellepte a több ezerre rugó hullámzó tömeg. A közgyűlés szónokai az Ipar és Kereskedelmi Bank erkélyén foglaltak helyet. 11 órakor nyitotta meg Kastaly Ferenc elnök a közgyűlést. A liga nevében először Dr. Klekner Károly beszélt. Érces, felháborodástól dörgő hangon tiltakozott a versaillesi „békemü“ aláírása ellen. A tömeg viharosan megéljenezte a bravúros szónokot. A közgyűlés második szónoka Hanvas József főgimn. tanár nyugodt tárgyilagossággal fejtegette azt a legnagyobb igazságtalanságot, melyet a nyugati u. n. kultur népek a magyar nemzet ellen elkövettek. ö is bejelenti tiltakozását a liga nevében a békeszerződés aláírása ellen. Ezután Asztalos Mihály az egyetemi ifjúság kiküldöttje beszélt. Elpanaszolta, hogy egyetemeinket elrabolták, de azért mindig Kolozsvár és Pozsony '-felé tekint szemünk, s nincs már messze az idő, amikor ismét magyar trikolór leng majd falaikon. Beszédét egy hatásos irredenta ódával végezte. A közönség lelkesen megéljenezte az ifjú szónokot. A szónokok beszéde után Kastaly Ferenc indítványozza a közgyűlésnek, hogy mondja ki a megalakulást és válassza mega kisvárdai járási tiszti karát. Erre Bartha Károly főgimn. tanár; í ideiglenes titkár felolvassa az előkészítő bizottság által javasolt tisztviselőket. Elnök Kastaly Ferenc, titkár Bartha Károly és Szilvási János főgimn. tanárok, pénztáros Korchma Béla takarékpénztári pénztárnok. Választmányi tagok: Angyalossy Pálné, Bán Lajos, Bellovics Gyula, Diner Gyula, Ébner Jenő, dr. György Ferenc, Halasi Mór, Kerekes József, Ko- pácsy litván, Kovács Lajos, Kriston Ferenc, Lovászy Gyula, dr. Lukács Vilmos, Major István, Makláry Ferenc, M. Klicsu József, Mayer György dr., Mosánszky Jenő dr., Nozdrovitzky László, Petheő József, Piskóthy Ferenc dr., Reizman Samu, Rosenbaum Mózes, Sümeghy Béla, Széli Mihály, Szmrecsányi László dr. Szombathy Kálmán, Varga Lajos dr., Vécsi István, Werner Gyula, — Kisvárda ; Harsányi Ferenc, Kürthy Fe^- renc, Somogyi József — Dombrád, Osváth Pál, — Dögé, Sarkadi Nagy Antal, Vigh Bertalan, — Szabolcsveresmart, Sárka Béla, — Rétközberencs, Szabó Zsigmond, Mikó Albert, — Pátroha, Kovács Ödön, — Nyírtass, Bedő Lajos, Nyírkárász, Erős György, Ha- lászy Cézár, — Fényeslitke, Szalánczy Bertalan, — Komoró, Trázsy György, — Ajak és Dudinszky Mihály, — Pap. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a Tevéi járási tiszti karának a javasolt tisztviselőket. Kastaly Ferenc most Gróf Vay Gábor, volt kormánybiztost kéri fel, hogy a Terület Védő Liga szándékairól szóljon. Gróf Vay Gábor egy újságcikket olvastat fel, amelyet 1919. január 19-én még a kom- mün kitörése előtt irt a Budapesti Hírlapba. Már akkor hangsúlyozta, hogy csak fegyveres fegyveres akció segíthet rajtunk. Azután felolvassa a közgyűlésnek a kormányzó Ő Főméltóságához intézendő táviratát: „A Területvédő Liga kisvárdai nagygyűlésén egybegyült nép ezrei lelkesen üdvözlik Főméltóságodat. Az álarcát imár levetett ellenség megmutatta a cselekvés felé vezető utat és mi lelkes s határozott elszántsággal várjuk, hogy Főméltóságod megfuvassa a riadót s harcba állítsa ma még rabigában görnyedő magyar testvéreink felszabadítására a magyar nemzetet, hogy mindnyájan ott lehessünk fiainkkal s vagyonúnkkal együtt ebben a nagy honmentő küzdelemben.“ Mikor az ősz gróf megismételte, hogy fiával és vagyonával ott lesz a küzdelemlemben, percekig tartott az éljenzés. Majd Bányai Béla m. kir. honv. min. főigazgató agg fővel ifjú szívre való lelkesedéssel szavalta el „A magyar néphez“ c. irredenta versét. A helybeli dalárda végül a Szózatra kezdett rá, melyet a közönséggel együtt énekelt. A Szózat elhangzása után a gyűlés véget ért és a tömeg oszlani kezdett. A Casinóban. Az ünnepi bankett bevégeztével a vármegyei liga kiküldöttjei rendezésével választmányi gyűlés volt d. u. 4 órakor a Ca- sinó helyiségében. A liga céljait Szesztay Zoltán dr. nyíregyházi alelnök ismertette. Azután a szervezkedés módozafairól szólt. Ajánlotta, hogy a választmányi tagok közül (kiknek száma ötvenre rúg) az ügykezelés egyszerűsítése végett válasszanak maguk közül 8—10 tagot, mint járási intéző bizottságot. A liga helyi elnöke többek felszólalása után intéző bizottsági tagokul ajánlja a helyi liga már megválasztott tisztviselőin kívül: Piskóthy Ferenc dr., Werner Gyula, Varga Lajos dr., György Ferenc dr., Kriston Ferenc, M. Klicsu Mihály választmányi tagokat. A gyűlés elfogadja egyhangúlag a jelölést, mely után végül Bartha Károly titkár felolvassa a helyi ligának a kormány elnökhöz intézett tiltakozását. A hangverseny. Olyan páratlan művészi eseménynek kell tartanunk a Tevéi hangversenyét, melyhez foghatót még Kisvárdán nem hallottak. A nézőtér minden^zugát zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Pongrácz Aladár, a Tevéi budapesti titkára jelent meg először. A békekonferencia lefolyásáról, annak intimitásairól, továbbá az átnyutott békeszerződés által előtérbe toluló politikai bonyodalmakról tartott annyira lebilincselő előadást, hogy a hallgatóság a közvetlen előadási modortól elbűvölve talán reggelig is elhallgatta volna. K. Barnaki Irén Végvári „Magyar tüzek“ és „Háromszin* továbbá Petőfi „Élet vagy halál* cimü verseit szavalta a klasszikus előadási mód rutinos tökéletességével, a költemények hangulatának mély átérzését átlopta a hallgatóság szivébe. Kéthelyiné Wa- kots Margit Lavotta „Ima a hazáért“ c. dalát, Puccini Tosca imáját, Puccini Aria a Pillangó kisasszonyból és Dienzl „Liliomszál* c. dalát énekelte s frenetikus hatást váltott ki a hallgatóságban. Csodás előadása, alapos iskolázottsága emlékeztet Svärdstöm- re, természetesen et szereplésének magas művészi értékéből mit sem von le. A zongora kíséretet Szluha Vilmos látta el diszkrétül, biztos kézzel. Ebben a fővárosi mil- lieuben, azt hitte volna az ember, hogy a a helybeli műkedvelők szereplése nagyon szegényesnek tűnik majd fel. Örömmel állapíthatjuk meg az ellenkezőjét, összehasonlítást természetesen még a szép siker mellett sem szabad tenni. A műkedvelő énekkar, zenekar kísérettel előadta Bury Alajos szerzeményét a Horthy-indulót, (szövegét Petheő József apát-plébános irta,
