Felső-Szabolcs, 1920 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1920-05-30 / 8. szám
Kisvárán, 1920. Megjelenik: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár : Negyedévre 36 K, Egyes szám 1 K50f. /. évfolyam, 8. szám. Vasárnap, május 30. Szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap. Felelős szerkesztő: BORBÁS GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KISVÁRDA, Somogyi utca 1. sz. Nemzeti érzés. Most, hogy a nagy veszteség, mely hazánk földjét területileg és gazdaságilag fenyegette, a békének aláírásával a maga rettentő valóságában elkövetkezett, felocsúdva a megdöbbenésből, gondolkozzunk az adott helyzetben várható jövőnkről. Milyen szellem hassa át, milyen lelkierő éltesse országunk szétinar- cangolt testé" vonagló tagjait és megmaradt vérvesztes törzsökét, hogy továbbra, ha valaha még újra egységes szervezetté fogunk válni, megmaradjon bennünk az együtt dobogó szív, az ez együtt gondolkodó lélek és a közös akarat? Ki tagadhatja, hogy a magyarság nemzeti és állami léte forog kockán? Az entente ördögi terve, kalmár számítása szerint biztos pusztulásunk. Mindnyájunknak olyan lelki flui- dumra, olyan szellemre van szükségünk, mely percről-percre megihlessen ben- nünket> az egykori ország valamennyi hű tagját, s amely pótolja a megszakadt egységes vérkeringést, amely komoly munkára serkentsen, kitartásra ösztönözzön és állandóan lelkesítsen. Ez az éltető, egybekapcsoló szellem legyen a nemzeti érzés, a nemzeti gondolat, a nemzeti akaraterő, melyek a magyar fajitudatban, hazafiságban és honszeretetről tanúskodó munkában nyilvánulnak meg. Ezt az érzést rajongásig fokozzuk, mert szükséges. Mi hiszük igaz hittel, sziklaszilárd meggyőződéssel valljuk, hogy a tiszta morális alap elengedhetetlen feltétel az ország ujjáalkotó munkájában. A tiszta erkölcs tagadhatatlanul talpköve az országoknak. Ámde az erkölcsiség általános, egyetemes, minden néppel közös alap, lehet mondani, nemzetközi. Ez az alap magában, ez idő szerint nekünk nem elegendő. Nekünk magyaroknak külön módszerre van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy sírja szélén vergődő országunk napja újból felderüljön a honi tájak felett. Mert a körülöttünk lakó népek, illetve kormányaik acsarkodó ellenségeink, mi tehát kötelesek vagyunk nemzeti érzésünket, nemzeti akaratunkat, nemzeti aktivitásunkat ellenünk szegezni. Ezzel az érzéssel, tetterővel kell felvérteznünk magunkat. A magyarnak, ha célt akar érni, soviniszta érzéssel kell részt vennie a jövendő szellemi és anyagi harcban, ilyen szellemmel eltöltve kell kiszállania a porondra a népek mindennemű versenyében. Magyar érzés fűtötte erények, magyar tudomány és művészet, magyar ipar, nemzeti érdekeinket szolgáló kereskedelem vívja ki a népek csodálatát; és ha szükséges, a csatamezőkön a magyar ősi vitézség, az ismert acélos kar arassa le a győzelmek pálmaágát mostani s majdani ellenségeink földjén. így fog bemutatni bennünket a világnak a nemzeti szellem csodás ereje és dicsőséges hatalma. A soviniszta magyar ember legyen eszményképünk, aki elméjével, munkaeszközeivel szakadatlanul dolgozik, éjt-napot össze- téve fárad, nincs nyugalmaimig hazánk uj fényben nem ragyog, ismét boldog nem lesz. A hazafias érzés terjesztésének és ápolásának nagy munkájában a tanárokra, papokra, tanítókra vár szép feladat, akik a tudomány, a haladás, a felvilágosodás fáklyavivői, a nemzet nevelői, oktatói. Nekik kell a nemzetmentő igéket hirdetniük az iskolában és a templomokban, ők plántálják belé ifjak és felnőttek szivébe a mindenható nemzeti érzést, amely majdan visszaszerezheti azt, amit most elvesztettünk. Jelszavunk legyen tehát: nemzeti érzés, nemzeti akarat! Ebben a jelben győzni fogunk. Bozsenik Béla. A földművelésügyi miniszter látogatása. A Kisgazda- és Földmüvespárt vezetőségének a Tiszán tulon tartott háromnapos kőrútjában községünkbe Rubinek Gyula föld- müv. miniszter és Mayer János földmüv. állam titkár jönnek, hogy a nemzetgyűlési választások előtt kifejtsék pártjuk programmját. A népgyülésen tartja meg a programmbeszédét Mózer Ernő, a párt hivatalos jelöltje is. A miniszter több képviseiő kíséretében ma fél 4-kor érkezik Nyíregyházáról. A Darusziget táján lovas bandérium várja s kiséri be a köz»égbe. A gör. kát. templom, melletti diadalkapunál a községi elöljáróság fogadja, a polg. leányiskola növendékei virággal lepik meg. Innen az együttes menet az Iparbank elé vonul, ahol a kerületi és helybeli pártvezetőség üdvözli. A népgyülésen a szónokok az Iparbank erkélyéről beszélnek. Utánna a miniszter az Iparbank kistermében gyülekezett küldöttségeket fogadja, nevezetesen a községi elöljáróságot, a felekezetek vezetőségeit, a kisbirtokosokat, iparosokat, köztisztviselőket, a tisztv. beszerzési csoport küldöttségét. A miniszter és kísérete ezután Domb- rádra megy gyűlésre, onnan visszatérve este fél 9-kor társasvacsora a nagyvendéglőben. Legyünk ott a gyűlésen mindnyájan párkülönbség nélkül! Hogyan reméljük, hogy országunk vezetőinek kifelé tekintélyünk és súlyúk legyek, ha itthon mi magunk tagadjuk meg, pártszenvedélytől elfogulva, országunkat a külföld előtt reprezentáló egyéniségektől a szereplésükhöz megkívánt keretet? Ne nézzük a megjelenést pártpolitikai szemüvegen, hanem fogjuk fel az ünneplést az ország prestige- ének szempontjából! HÍREK. — A kisvárdai fogyasztási szövetkezet felhívja azokat, akik részvényt jegyeztek s az aláirt összeget ez ideig még nem fizették be, hogy kötelezettségüknek minél előbb tegyenek eleget. A befizetéseket dr. Varga Lajos ügyvédnél kell eszközölni. A szövetkezet figyelmezteti az aláírókat, hogy csak tagok vásárolhatnak majd az üzletében. — A magyar államadóságok szelvényeinek beváltása. A múlt számunkban közölt beváltásra kerülő államadóságok szelvényein kívül még a következőket váltja be az államkincstár: Az 1920. máj. 1-én esedékes 4%-os földtehermentesitési államadósság kötvény szelvényeit. Az 1914. nov. 1-én kibocsájtott 6'70-os I hadikölcsön, 1915. máj. 1 -én kibocsájtott II hadikölcsön, 1915 nov. 1-én kibocsájtott 6°/0-os Hl hadikölcsön, az 1916 máj. 1-én kibocsájtott 6%-os IV hadikölcsön, az 1916 nov. 1-én kibocsájtott V hadikölcsön f. év május 1-én esedékes szelvényeit. — Katonai nyilvántartás összeállítása céljából reggel 7*8 órától kezdve kötelesek a közbirtokossági iskola épületében jelentkezni f. hó 31.-én az 1881—82, junius 1-én az 1883—84, 2-án az 1885—86 évi születésűek — Tőzegkitermelő vállalat. F. hó 27-én az összes helybeli bankok kiküldötteinek részvételével a község vezetősége az Iparbank tanácstermében értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy egy tőzeg- kiternielő vállalat létesítésére a vármegye alispánjától concessziót kérnek. A kitermelés Kisvárda község üzeme lesz, finanszírozását a helybeli pénzintézetek készséggel vállalták. A körülbelül egy millió K-ra rugó tőkét az alispántól megállapítandó kamatláb mellett hajlandók a község rendelkezésére bocsájtani, de mivel a vállalat nemcsak Kis- várdának, hanem a vármegye összes községeinek fontos, szinte életbevágó érdekeit szolgálja, a nem remélt esetleges veszteséget viselje a vármegye, viszont a haszon fele is őt illesse. A vállalat mérnöki teendőinek vezetését Virágh László főmérnökre szándékoznak bizni, aki a Tisza-menti tőzegtelepek felkutatásával már hosszú évek óta behatóan foglalkozik. A kitermelt tőzeget ipari és gazdasági gépek, szeszfőzők, malmok stb. hajtására használnák fel, amit, számbavéve az ország megcsonkításából származó általános fűtőanyag hiányt, óriási jelentőségűnek kell tartani. — Husszemledij felemelése. A levágásra kerülő állatok szemlediját az eddiginek tízszeresére emelték fel. Eszerint a szemledijak igy alakulnak: felnőtt marha 60 K, 2 éven aluli marha 40 K, szopos borjú 15 K, sertés 20 K, juh és bárány 5 korona. Behozott húsnál is ezek a díjtételek érvényesek.
