Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)

1919-03-23 / 12. szám

JtXXll. évfölyam Kisvárda, 1919. március 23. 12. szánni ff lelefon szánt 35 Társadalmi és közgazdasági Itetiiap. — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 3­___________________________■______________■________________________3 El őfizetési dijak: egész évre 16, félévre Ö korona. Postatakarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. Pőszei kesztő : l>r. GYÖRGY FERENCZ l-'eleWs szerkeszt^ CSÁSZY t.ÁSZLÓ. Hirdetések • ivétetneh lapunk kiadóhivatalában % az Ossza* magyarorszáo blrdtttő Irodákban. A nyllttér dija «oronklnt 1 korona. Piaci rendészet. Minden kisvárdai fogyasztó, ki tej, baromfi, főzelék és egyéb ter­mény szükségletét a helybeli piacon beszerezni kénytelen, nap-nap után megállapíthatja, hogy hasztalan van­nak egyes gazdasági termékek árai a hatóságok által megállapítva, a hely­beli piacon maximális árakon bevásá­rolni semmit sem képes. Az árak nap­nap után szédítő módon emelkednek és ezen emelkedés határt nem ismer. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a • lakosság nagy része a piacon nem is vásárol, hanem az árusokat már a város szélein fogja el és szinte egyik a másik kezéből veszi ki a be­hozott kevés árut és egyik a másikra veri fel annak amúgy is tulmagas árát. Számtalanszor szóvá tettük ezt, a nem hadi milliomos lakost mélyen sújtó, tarthatatlan és elviselhetetlen helyzetet, de orvoslást nem nyertünk. Hogy most újból felszínre hoz­zuk e dolgot, tesszük azért, mert ke­vés jó akarattal Kisvárdán is le lehetne törni az egekbe nyúlni készülő áru uzsorát, mint ez most Nyíregy­házán is történik. Vármegyénk agiiis, szociális ér­zékkel biró uj kormánybiztosa Kiss Roland rendeletet bocsátott ki egye­lőre a nyíregyházai piaci árusításra nézve. Ebben elrendelte, hogy a kofákat sorszámmal kell ellátni, melyet ezek feltűnő helyen viselni tartoznak, hogy a vevő mindenkor tudhassa kilő! vette áruját s ha tuldrágán vette feljelenthesse akkor is, ha rendőr nincs mellette. De elrendelte a kormánybiztos azt is, hogy két hadbíróból álló bíró­ság állandóan a piacon működjön és a tettenért árdrágító eladót, valamint a vevőt is megbüntesse és ítéletét nyomban hajtsa végre. Végül intézkedett, hogy a város sorompóinál töriétiő eiadás is ellen­őriztessék és az ott árdrágítást el­követő eladók és vevők is a piaci bíróság elé kerüljenek elbírálás végett. Sajnos e rendelet csak Nyíregy­házáról intézkedik, ezt kell ugyanis feltételeznünk, mert mai napig a kis­várdai hatóságok nem kapták kéz­hez e rendeletet. Felhívjuk azonban a kisvárdai néplanács és munkástanács figyelmét a kormánybiztos eme rendeletére, azzal, hogy ők is hozzanak e tárgy­ban minél előbb határozatot és ezt a szolgabiróság utján terjesszék fel. A szolgabiróság mint azt e sorok írójával közölte, készséggel pártoló- tag fel fogja terjeszteni, mert ő is a bajt csak ily módon reméli gyökere­sen orvosolhatni. Nem kell félni attól, hogy a kis­várdai piac gazdasági termékek nél­kül fog maradni mert az érvényes meg­engedett áraik elég magasak ahhoz, nogy a termelő mellette számadását megtalálja és az eladásra felmaradó készletét nem fogja a forgalomtól el­vonni s ha igen, úgy ez csak egyszer- kétszer próbaképpen fog csak meg­történni. A kereskedői forgalomba kerülő áruk túlnyomó része már rendes és maximális árakon kerül forgalomba, itt van tehát a legfőbb ideje annak is, hogy a gazdasági termékekkel űzött rettenetes drágaságnak határt szabjunk, mert sajnos nem mindenki hadi milliomos és aki nem az és ez a lakosság többsége annak is élni keil és megélhetését eiő kel! mozdí­tani. s ’ d Március 15. Kisvárda közönsége impozáns módon vette ki részét múlt vasárnap az első nemzeti ünneppé avatott március tőikének megünnepléséből. Maga a felvonulás ha­talmas fegyelmezett tömegével Kisvárdán látványosság számba ment. A hatalmas tömeg a Zrínyi utcából a Flórián térre tartott. Itt felelős szerkesztőnk Császy László szép beszéd keretében megnyitotta az ünnepélyt. Ezt követte a munkásdalárda által énekelt munkásdal. Tamás István nagy hévvel szavalta Ady Endre költe­ményét „a márciusi naphoz“ Mihelics Ká­roly mór lotta az ünnepi beszédet, mely­ben méh .ta a nap jelentőségét. Karpel Aranka szavalata után Egry Gyula a szociáldemokrata párt kisvárdai elnöke lendületes szavakkal berekesztette a sike­rült ünnepélyt, mely után a jelenlevők el­énekelték a Szózatot. A kisvárdai ipartestület március ló-án társas vacsorával egybekötött ünnepséget rendezett a forradalom első március 15-ének megünneplésére. Az ünnepségen részt vett a társadalom minden rétege és képviselve volt ott minden politikai párt. Különösen nagy számban jelentek ott meg a szociáldemokrata párt tagjai. Az ünnepséget dr: Balkányi Andor lelkes és lendületes beszéddel nyitotta meg. Üdvözölte a forradalom első már­cius 15-ének ünnepségét és lelkes szavak­kal mutatott rá arra, hogy mindaddig nem lehet nyugalom és béke az országban, amig a haza területén ellenség áll. Utánna a szociáldemokrata párt jog­tanácsosa dr. Bernát Bertalan szólalt fel. Szép és tartalmas’ beszédét következők­ben ismertetjük: Tisztelt polgártársak! Ma amikor együtt vagyunk és a sza­badság öröm ünnepét üljük, nem szabad elfeledkezni azokról sem akik nincsenek közöttünk, akikről a gondviselés máskép intézkedett, akik nem térnek vissza soha, akik átlőtt mellel, rongyos tagokkal nyu- gosznak odalent és akiknek a sírján talán most fakad a tavaszi virág és akik tőlünk távol messzi idegenben pihennek. A hősök nyugosznak, sírjaikra vértől áztatott rögök borulnak Galíciában és máshol Mi mindnyájan kegyelettel adózunk örök hősi emléküknek, legyen áldott em­lékük és legyen könnyű a hant poraik felett. Tisztelt polgártársak! A háború szenvedése és nyomorúsága az emberiséget valósággal elvadította. A legborzalmasabb módját eszelték ki annak, hogy hogyan lehet az embere­ket a földön, vizen és a levegőben el­pusztítani. Ott lősték agyon a gyepen, a sárban, a piszokban az anyáknak kényen nevelt gyermekét, a proletár testvéreit, akiket céltalanul gépfegyverrel kergettek a lelketlen imperialisták a gyilkosságba, vagy a bizlos halálba. Soha sem tudtam lelkesedni a háború­ért, ha egy győzelem hire érkezett hoz­zánk azon is csak szoinorkodni tudtam, mert arra gondoltam, hogy ki tudja hány ember életbe került ez megint. Éjszaka álmomban is folyton katoná­kat láttam magam előtt, megjelentek élőt-

Next

/
Thumbnails
Contents