Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)

1919-02-16 / 7. szám

1919. február 16 FELSÖSZAB0LC3I HÍRLAP 3 hogy az egy jobb időket iátott fehér szí­nű köpenyeg lehetett. A „Falu rosszá“- ban is sikerült a di­rektornak legmesszebbmenő vallási tü­relemről és tapintatáról tanúbizonyságot tenni. Ugyanis a darabban előforduló egyet­len rendezetlen felekezetű makhetes csár­dást — nem akarván izgatni a kedélye­ket — egyszerűen elsikkasztotta! Szinte hallom védekezését, hogy a szóbanforgő regale bérlő a szesz tilalom miatt beállott üzleti pangásra való tekin­tettel, önként maradt ki . . . Lehet . . . Mert azt csak nem lóghatjuk rá a direktorra, hogy ezt személyzetének fo­gyatékos száma miatt tette . .. Oh nem . .. Az igaz, hogy Varga kabinet alakí­tást n> ujtott mint Gonosz Pesta, Tábori V. Kovács Hanna, Huszti, Toldi, Kemény nagyon jól játszottak, mégis vesztemre néztem meg a darabot, mert veszedel­mes precedensként a gyurótábla bevonult, mint hangszer a háztartásba, mert a tár­sulat bebizonyította, hogy az cimbalom helyett is használható. Mintha nem lenne nekünk elég „zajos“ házas életünk anélkül is. Eddig ugyan csak a nyujtófa szolgált régen bevált hangszernek némi differenciák gyors elintézéséül, dehogy annak függe­lékei is legyenek, azt nem vártuk volna. Mondhatom magának kedves direktor ur, okosan cselekedett, hogy a nyujtófát nem hozta a színpadra . . . Mit, hogy „a botnak két vége van . . mondja Ön ? t\ botnak igen, de a nyujtófáról nem mondhatom ezt, mert tetszik tudni, ez! csuk az asszonyok szokták „uzoválni“ és mindig kellemetlen, ha ők valakit ilyen formán „megérdekelnek“. KÖZGAZDASÁG. Burgonya eladás. Közölték velünk, hogy illetéktelen egyének a “gazdákat a burgonya szállí­tására vonatkozólag jobb üzleti esélyek­kel biztatják, miért is, azok a szállítás­sal várakoznak és várják ezeket a jobb esélyeket. Tudomására hozzuk a termelőknek hogy azok az egyének, akik a kedve­zőbb esélyeket emlegetik, egytől-egyig Jlegitini üzletekkel óhajtanának foglal­kozni és azon a címen, hogy a fö’dből még kiszedetien burgonyái óhajtanának S/.abolcsvármegyéből nagyobb mennyi­ségben Austriába szállítani, a közélelme­zési Ministériumot akarják megtéveszteni Ez a mahiriáció már teljes leleple­zést nyeri es még a lehetősége is ki van zárva annak, hogy a Közélelmezési hiva­tal e szélhámosságnak felüljön és Sza bolcsvármegyébői akár csak egy méter- mázsa burgonya is Ausiriába kerüljön. Ezúton közöljük még azt is. hogy egyes szabolcsvármegyei szeszgyárosok azzal a mesével állanak elő. hogy meg- engedteíett nekik a burgonyából való szeszfőzés és ezen a címen úgy a saját, mint pedig másoktól összevásárolt meg­fagyott burgonyát szesszé kifőzni akar­nak. Kijelentjük, hogy Szabolcsvárme- gyében egyetlen egy szeszgyárosnak sem engedtetett meg és nem is fog mégen­gedtetni, hogy bármilyen címen burgo­nyát szesszé földolgozzon, de ha mégis akadna olyan szeszgyár, amely — ki­jelentjük engedély nélkül — burgonyát, vagy pedig más termékekkel (répával) vegyítve burgonyát szesszé földolgoz, úgy ezt a visszaélést a Közélelmezési Minister a legsúlyosabban fogja meg­torolni. Nincsen szükség arra, hogy a meg­romlott, vagy megfagyott burgonyát szesz­éé kelljen földolgozni, mert a kisvárdai Ki- rendeltség minden burgonyát átvesz és a Közélelmezési Minister ur felügyelete alatt álló gyárakban a romlásnak indult, vagy pedig megfagyott burgonyából lisz­tet készíttet. Ha tehát valakinek romlani kezdő, megfagyott vagy pedig még föld bői kiszedetien burgonyája van, úgy azt azonnal jelentse a Kirendeltségnél, ahol aztáa megfelelő módon intézkedni fognak. 559. 1919. Hirdetmény. A közfogyasztásra rendelt élelmi, vagy élvezeti cikkek kényszer eladását korlátozó 4903|1918 és 5180ji918. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában ki­adott 9201919. M. E. számú kormányren­delet 4 § ában nyert felhatalmazás alap­ján a kényszer eladásra kerülő borkész­letek kikiáltási árának megállapítására hivatott állandó bizottságot Szabolcsvár- megye egész területére kiterjedő hatás­körrel következőleg alakítom meg: Elnök: Megyery Géza, a Szabolcs vármegye földmivelő egyesületének elnöke. Bizottsági tagok: Buttler Sándor báró és Lipíhay Jenő bortermelők, Fried- mann Henrik és Heller Mór borkeres­kedők, Rónay Jenő és Láng Ernő pénz­intézeti igazgatók, mindannyian nyír­egyházai lakosok. Erről a bizottság tagjait értesíteni, — kényszer eladásra jogosultakat pedig fi gyelmeztetem, hogy a kikiáltási ár meg­állapítását — árverés előtt — az állandó szakértő bizottság elnökénél kell szóban vagy irasban kérelmezniük s ugyanott az eljárás költségeire 300 koronát keli letétbe helyezniük. Nyíregyházán, 1919. évi február 8- m. Dr. Murányi László s. k. kormánybiztos. — Tenyész llatvásár. A kisvárdavidéki gazdakör évente rendezni szokott, tenyész állat vásárját a rossz közlekedési és égj éb viszonyok dacára a folyó évben is meg­tartja. A községek vásárlását az állam anyagilag támogatni fogja A jövő hó 9-én tartandó kiállításra nézve minden­nemű felvi'ágositássai készséggoí szolgál a kör titkára Szentmihályi Imre Kisvái dán Belmunkatárs és kiadóhivatal vezet DÉNES MÓR Eladó ház. Kisvárdán a Rákóczy-iticaban gy négy szobás iakás megfelelő udvarra!, ugyan ott ELADÓ eäy 14 lő erejű benzin motor, alkalmas malmokhoz i Bármikor megtekinthető és felvilágo á nyerhető Szent László-utca 69 szám alatt. Pályázati hirdetmény. A Kisvárdai Kaszinó Ügyiéinél a folyó év március 15 ik napján megüresedő' lakással, fűtés és világí­tással, évi 600 korona fizetéssel s esetleg megbízhatóság esete'n a tag­dijak beszedése után bizonyos juta­lékkal egybekötött szolgai állásra pályáza t hirdetek. Pályázati határidő 1919. évi feb­ruár 28-ik napja, mely idő alatt a pályázati kérvények esetleges okmá­nyokkal felszerelve hozzám adan­dók be. A pályázni óhajtók bővebb fel­világosításért személyesen hozzám vagy Vess Lajos háznagyhoz fordul­hatnak. Kisvárdán, 1919. febr. 14-én. KASTALY FERENC elnök. 9. V. szám 1919. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a budapesti törvényszék 1912 évi 1281 P számú végzése következtében Dr. Engel Sándor budapesti ügyvéd által képviselt Kállay Lajos bu­dapesti cég javára 4400 K s jár. erejéig 1912. február hó 10-én foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján lefoglalt és 2450 kor. becsült egy benzin motrr cséplőszekrénnyel s egy járgányos cséplőgépből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a kisvárdai jbiróság Pk. 1547/918. számú végzése folytán 4400 korona tő­kekövetelés, ennek 1911. évi november hó 1-ső napjától járó 6°/0 kamatai és eddig összesen 479 kor 47 fillérben biróilag már megállapított s jelen árverés kitűzéséért 4 K 70 f. felszámított költsé­gek erejéig Kisvárdán Mező-utca 2, házszám alatt leendő eszközlésére 1919. évi március hő 1. d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfize­tés mellett a legtöbbet ígérőknek becsáron lul is elfognak adatni. A teljesített fizetések be- tudandók lesznek. Kelt Kisvárdán 1919. évi február hó 12-én. MEZEY JÁNOS bir. végrehajtó. Árverési hirdetmény. „Franki Andor részvénytársaság“ debreceni cég megkeresésére az „Agricola mezőgazdasági eladási szövetkezet korlátolt felelőséggel“ buda­pesti cég elleni ügyében közhirré teszem-, hogy Gégény község határában a Reichman Sámuel birtokán fekvő mintegy 9400 métermázsa, elfagyás folytán megromlott káposzta 1919 évi február hő 20 napján d. u. 3 órakor Gégény község köz­ségházánál késedelmes vevő kárára és veszélyére 48 korona métermázsánkénti kikiáltási ár mellett — de ezen alul is — közbenjöttöm mellett nyil­vános árverésen elfog adatni. Bánatpénzül a kikiáltási árnak vagyis 451200 koronának 10 száztólija teendő le eljáró állami közjegyző kezeihez. Az eladó a megvásárolt árut köteles Kisvárda állomásra beszállítva, vasúti kocsiba rakva átadni. Eladó sem a mennyiségért, sem a minőségért nem szavatol. A vételár vevő által a magyar általános hi­telbank debreceni fiókjánál teendő le, illetve a bánatpénz a magyar általános hitelbank debre­ceni fiókjánál a vételári összeg erejéig kiegészí­tendő akként, hogy az egyes kocsi rakományok vételára a fuvarlevél másod példány ellenében fizetendő ki. Amennyiben vevő a fenti módon fizetési kö­telezettségének eleget nem tenne, bánatpénzét el­veszti és kárára és veszélyére uj árverés fog tartatni. A vételi illetéket vevő viseli. Kisvárda, Egyezerkilenczszáztizenkilencz (1919) évi február hő tizennegyedik (14) napján. HOROVICZ JAKAB s. k. (P. H.) állami közjegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents