Felsőszabolcsi Hírlap, 1919 (32. évfolyam, 1-14. szám)
1919-02-02 / 5. szám
XXXH. évfolyam Ktevárda, 1919. február 2. 5. szám. eiefon s<áin SS. Tü'iidaimi és kAKgaidpaiigi hetilap. — Megjelenik hetenként egy Mer vnsgrnap. Telelő n szám 35 Előflietési dijak: égé»* érre 16. felérre 8 korona Post* takarék pénztári oaekkezámlénk »zäme 37262. Pfisrei kesziií: Or. GYÖRGY FKRENCZ PeleWs szerkesztő: CSÁS7.Y LÁSZLÓ. Hirdetések fölvétetnek lopunk kiadóhivatalában s as Oasses magyarorsvAq hlrdofd irodákban. A nyllttér dija soronklnt 1 korona. A csehek Magyarországon. Mély megilletődéssel lapozgatunk ma Jósika Miklós báró könyvében és összeszorul szivünk. Kőbor cseh martalócok, kalandor rablólovagok uralták egykor rövid időre a Felvidéket. Véres harcokkal verték ki őket az igazságos Mátyás király csapatai Magyarország területéről. Évszázadok múltak el azóta és a cseh martalócok vélt igazára, erőszakolt uralmára hivatkozva most uj hordák nyomultak Magyarországba. Az uj cseh állam a fiatalság jó étvágyával rendelkezik. Eleinte csak a nyugati tót vidékeket akarták megszállni. A nyugati tötság „felszabadítását“ hangoztatták. Evés közben megjött az étvágyuk. Ma már a keleti tótokat, Kassa, Komárom, Nyitra, Pozsony magyarjait és németjeit is felszabadítani igyekeznek. A Promet- heusként leláncolt Magyarország nem* állhat ellen, a fegyverek erejével nem is akar ellentállni. Ma már megszűnt az ököljog és mi szent, örök igazságunkban bízva „állj !“-t kiálthatunk a mindinkább előnyomuló cseheknek. Ne legyenek elnyomottak, ne legyenek elnyomók! Ezért vívják a véres háborút, mondotta sokszor Wilson, Lloyd George és Clémenceau és a katonai uralom lidércnyomásától megszabadult Magyarország népe öröm- rivalgva tette magáévá a jelszót: Ne legyenek elnyomottak! A Magyar nép köztársaság a népek önrendelkezési jogát a legteljesebb mértékben elismerte. Az igazság a megértés, a kölcsönös testvéries szeretet uralmát akarta a magyar nép megvalósítani és mialatt a régi rend ledöntéséért vívott titáni harcot, a határokon orvul betörtek a területre éhes szomszédok. Délen a szerbek, horvátok keleten a románok, északon a csehek. S ma újra itt vannak a csehek Magyarországon. Az övék, a cseh mar- talócoké volt ez a föld, az ő népük : a cseh-szlovák nép lakja, cseh-szlovák kell, hogy legyen, — mondják. Álljunk meg egy szóra! Nézzük meg, ki részén van az igazság? Mi nyugodtan bízzuk a döntést a népek hazájára, a nagy világra, Wilsonra, az igazság hirdetőjére, mert miénk az igazság. A magyar nép megadással tűri sorsát, melyet a történelmi osztály évszázados egyeduralma idézett elő, de az életerős nemzet erejének tudatában tiltakozik minden erőszak, jogfosztás és igazságta'anság ellen. A csehszlovák állam hóditó hadjáratot indított ellenünk, a rendcsinálás r^rve alatt. Az entente az igazságért,’ a népek önrendelkezési jogáért folytatta a háborút, — igy hirdették politikai és katonai vezérei, — győzött és most az entente szolgáltat igazságot. Hallgassák meg a tót népet, kérdezzék meg, mit akar, s ha a nyugati lót vidékek el akarnak szakadni Magyarországtól, ám történjék az ő hitük szerint. Nincs igazuk, nincs joguk ahhoz, hogy a keleti tótokat és a tót vidékekkel határos szinmagyar vagy túlnyomóan magyar vidékeket a nyers erő jogán magukhoz csatolják. A lakosság ezrei és ezrei tiltakozó gyűléseken fegyveres ellenállást hirdettek a cseh-szlovák uralom ellen. Ezeket a vidéke- keíévszázadok kultúrája, kereskedelmi összekötetései, gazdasági érdekei, érzelmei és nyelve egybeforrassztották a magyar földdel, a magyar néppel. Az uj korszak hajnalhasadásakor megértő egyetértésben akartunk é'ni, egymással, egymásért dolgozni, ta nulni és tanítani. Törjék össze a bé kés együttműködés lehetőségét, csa- to jak erőszakkal ezeket a magyarokat, németeket és magyarérzelmü tótokat a cseh szlovák államhoz és vise’jék a világ itélőszéke előtt a felelősséget azért, hogy ezeken a területeken lehetetlenné tették a békés termelő munkát, a kulturális haladást. Ha elszakítják Magyarországtól ezeket a területeket, az uj cseh-szlovák államban nagy többséget fog alkotni a német, a magyar és a magyarérzelmü tőt anyanyelvű elem. A cseh-szlovák állam imperialista törekvései mindenki előtt világosan rajzolják le a jövő képét: ezeket az elemeket el fogják nyomni, kulturális fejlődésüket megakadályozzák. gazdaságilag kihasználják és a mostani állítólagos „elnyomókból“ ényleges elyomottak lesznek. Nem ezért folyt a vér patakokban, nem ezt hirdették fénhangon és nem ezért törte szét Magyarország népe a régi u-alom bilincseit. Szabad országban, szabad népek boldogan éljene -! Ezért áldoztunk •életet, vagyont. A magyar forradalom vívmányai közeit ez áll legelső helyen. A forradalom vívmányait biztosítani akarjuk mi is, az entente is. Mi megtettük kötelességünket. Magyarország felszabadította önmagát és felszabadította a Magyarország területén lakó összes nemzetiségeket. Mi nem tűrhetjük és nem türjük el, hogy a drágán kiküzdött szabadságot bárkitől is elrabolják. Mi nem küzdünk többé ágyúval, puskával! Elég volt a vérontásból! Idegen érdekekért céltalanul sok drága vér omlott már, de igenis küzdünk az igazunkért, miként az szabad népekhez illik, az ész, a megértés és az igazság fegyvereivel, meggyőző erejével. Mi a wilsoni igazságok előharcosai vagyunk és bízunk abban, hogy ha az entente embert és vagyont áldozott a wilsoni eszmék megvalósithatasáért, úgy fel fogja e- zért áldozni azt a rokonszenvet is, amelyet az entente országokban a cseh-szlovák törekvések mellett Mas- saryk és társai felkeltettek. Nemzedékek, országok, az egész világ jövője felett dönt a béketárgyalás. Várjuk türelemmel és biz dómmal, mit határoz. Szent meggyőződésünk, hogy ránk kedvezőtlen nem lehet, mert miénk az igazság. Egyetlen feladatunk addig : kitartani és hirdetni a mi igazunkat. Hirdetni szóvá', i'ássál, küzdeni az erőszak ellen a szó, a meggyőzés fegyverével. Bevinni a köztudatba az entente-államokban : jogfosztás, igazságtalanság lenne a
