Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-12-30 / 53. szám
2 FELSŐSZABOLCS! hírlap 1917. december 30 országok a nagy mértékű kereslet hatása alatt a nemzetközi forgalom akadályainak megszűnésével az árakat magas színvonalon igyekeznek majd tartani, ami a fél- gyártmányok és készáruk áraiban is kifejezésre fog jutni. E magas árak tehát a békés gazdasági élet produktiv lükteté sének megindulása után is még meg maradnak. Az árkérdés egyike az átmenetgazdaság legfontosabb problémáinak. Mégis úgy látjuk, hogy mindenütt, ahol az átmenet- gazdasági feladatok irányítására különböző hivatalos szerveket a)ütöttak fel, e kérdések tanulmányozására eddig nagyobb súlyt nem iekteltek. A hadsereg demobili- zálása, a hazatérő kiskereskedők, iparosok támogatása, a háborús pénzügyi feladatok megoldása, a nyersanyagbeszerzés és a valutaszanálás voltak eddig a legfontosabb programnipontok. Igaz, hogy a valuta megjavítása szoros összefüggésben áll a háború utáni áralakulással, mégis csak egy részét alkotja e rendkívül fontos kérdéseknek I A valutaszanáiás elsősorban pénzünk értékének a külföldi pénzzel szemben való megjavítását célozza. A belső düzázsió, a pénzel teknek az áruértekkel szemben való lerombolása, a drágaság kérdése má is a legfontosabb problémák közé tartozik. A feladat azonban ezen a téren ma már nem az árak háború előtti színvonalának visszaállítása. A dr gaság problémája , átértékelődött és a régi termeléspolitikai kérdésből az árak emelkedésével kapcsolatosan szociális kérdéssé vált s a jövedelemeloszlási és fogyasztási politika egyik legfontosabb kiindulási pontja lett. De milyen lesz a helyzet <i háború után? Azzal az általános megállapodással, hogy a magas árak a háború után is megmaradnak, item érhetjük be. Feltétlenül szükséges ezért, hogy a hi a tott fórumok, a gazdasági szakminiszterül mok, a közélelmezési, átmenetgazdasági és népjóléti minisztériumok, a közgazda- sági érdekképviseletek a jövő áralakulás és az ezzel szervesen kapcsolatos termeléspolitikai, jövedelemelosztási és fogyasztási kérdésekkel a legbehatóbban foglalkozzanak. Mindenekelőtt pontos árstatisztikai felvételekre van szükségünk, hogy a munka konkrét adatok segélyével eredményes lehessen. A számtalan háborús gazdasági Rendelet alapján felvett termelésstatisztikai és fogyasztási statisztikai adatok pontos feldolgozásával meg kell állapítanunk az ország gazdasági mérlegének alakulását, mely. egyrészről a termelés, másrészről a fogyasztás adatait tünteti fel. Ennek kiegészítése legyen a behozatali és kiviteli statisztika, a külkereskedelmi mérleg s végül a külfölddel szemben fennálló tartozásainknak és követeléseinknek képe, fizetési mérlegünk háborús alakú ásának megrajzolása. A háború utáni áralakulás mindenekelőtt mint a jövedelemosztási és fogyasztási politikának kiinduló pontja a szociális feladatok megoldásánál veendő figyelembe. A termelőosztályok az átháritási lehetőség igénybevételével a magas árak terhét le hetőleg a fogyasztókra hárítják s ezért szociális szempontból az áralakulás a tisztviselő és munkásosztályt érinti a legkö- zelebről. E rempotttbol’ elsősorban a tisztviselőfizetések és munkabérek megfelelő rendezése szükséges Az állam pénzügyi feladata lesz az infláció enyhítése, ami a drágaságot enyhíteni fogja. Folytatjuk. HÍREK. — Köszönet nyilvánítás. A háború kitörése óta minden nagy ünnep alkalmával Kisvárda nagyérdemű közönsége jóindulatát vettük igénybe s igazán mondhatjuk hogy a n. érdemű közönség jóindulata minden alkalommal elősegített bennünket hogy á szenvedő sebesült katonáknak jó ünnepeket rendezhettünk. A karácsonyi ünnepekre szintén gyűjtést rendeztünk ami fényesen sierkült. Ugyan azt tette nagyíisz- teietü Kovács Lajos ev. ref lelkész ur is minden nagy ünnep alkalkalmával megjelent az ő diakonisza tagjaival a kisvárdai közkórházba és szépbeszédével lelkimeg nyugvást igyekezett szerezni a szenvedő katonákat is gazdag ajándékkal, látta el őket. Hozott nekik kalácsot, süteményt, bori, szivart s azt testvériesen osztotta közöttük szét. Fogadja kisvárda nagyérdemű közönsége valamintnagytiszteietü Kovács Lajos e. ref. 'lelkész ur és a diakonisza egylet tagjai szives adakozásukért és fáradozásukért a kisvárdai közkórház vezetősége hálás köszönetét. — Az egyes adakozások végösszege 425 koronát tesz ki. — Eljegyzés. Weinberger Mdrkusz Kis- várdáról eljegyezte' Gö’dfarb Fánikdt De- •inecserből. (Minden-kÜÍRnNíi (eaités helyett.) c • ß — Öngyilkos gimnazista. Goldstein Béla, a kisvárdai állatni főgimnázium Vli. o tanulója december 23.-án éjjel szülei Szent-László ' utcai lakásának kertjében katonai szolgálatot teijesi ő apja revolverével mellbe lőtte magát. Reggel találtak reá holtan, összefagyva. Zsebében, papírlapon pár sor írást hagyott, amelyben egyik tanárát hozza fej öngyilkos bajának okául, A szerencsétlen veget ért, jobb sorsra érdemes ifjú diák temetése múlt hétfőn ment végbe nagy részvét mellett. — Lapárverés. A kereskedelmi kör ma délután 7*4 órakor az egyleti helyiségben árverést tart, melyen a kör részére járó lapokat a legtöbbet Ígérőnek a jövő év tartamára albérletbe adja. — Választás. A kisvárdai Kaszinó folyó hó 27-én tartott közgyűlésén egyhangúlag megválasztotta a lelépő tiszti, kart Elnök lett Kastaly Ferenc, alelnök dr. Szmrecsányi László, ideigl. jegyző és háznagy Vass Lajos, pénztárnok Kovács Samu, ügyész dr. Varga Lajos, könyv- tárnok Császy László. Ezenkívül választott 24 választmányi tagot. — 18 évesek jelentkezése. Az 1900 évben született és népfelkelői szolgálatra kertilő ifjak községi elöljáróságuknál 1918 évi január 5-ig összeírásuk végett jelentkezni tartoznak. Ruhanemű lopás Nagy János nyirtassi lakos e hó 22-én a nyirtassi csendőrőrsön panaszt emelt, hogy 321 K. 20 f. értékű ruhaneműjét ismeretlen tettes ellopta. A csendőrség azonnal megejtette a nyomozást és a tettest Barta István nyíregyházi lakos személyében elfogta kit az ügyészségnél fel is jelentett — Adakozások a vörös-keresztnek. A vörös-kereszt kisvárdai fiókkórház javára önként adakozni szívesek voltak Széli Miháiyné 2 doboz cigarettát, Reiz- man Samuné bort, Kálmán Samuné egy nagy tál fánkot, a m kir. állami pogári- leányiskola adománya 32 kor 12. fill a Felsőszabolcsi Hírlap utján befolyt 1 K. és 1 K. 54 f. Molnár Józsefné 50 K. dr. Szőnyi Jenő 10 K. Weinberger Samuné (Gyulaháza) 50 K. özv, Zuckerman Bernátné 3Q K. Karácsony eső napján délután 4 órakor nagytiszt. Kovács Lajos megjelent a diakonisza társasággal és a beteg katonákat szivarral, cigaretával,borral és süteménnyel vendégelte meg és nagyt Kovács Lajos szép beszédet intézet hozzájuk. A nemesszivü adakozóknak nagytiszt. Kovács Lajos urnák és a diakonisza társaságnak hálás köszönetét ez utón is kifejezi akórház gondnoksága. • — Terményrekvirálás A közélelmezési miniszter az egész ország területére újabb rekvirálást rendelt el úgy a terményekre mint azok őrleményeikre és meghatározta külön rendeletben azt a kontingenst melyet egy megyének okvetlen beszolgáltatni kell. E rendelet végrehajtása tárgyában e. hó 29-én Nyíregyházán az alispán az összes főszolgabirák bevonásával értekezlet tartatott, melyen az egyes járások kontingense és a rek- virálás mikénti végrehajtása állapíttatott meg. Holnap hétfőn Kisvárdán lesz a szolgabirói hivatalban fős/.olgabiránk elnöklete alatt e tárgyában az ériekezlet melyen járásunk összes vezetői je megjelenni tartoznak. — Romain Rolland magyarul. A magyar irodalomnak nagy eseménye van, amellyel Kiss József kitűnő lapja, A HÉT szolgál a magyar olvasóközönségnek Romain Rolland világhírű regénye, a Jean-Ci istophe, amelyet a párisi akadémia tízezer frankkal jutalmazott s amely a százezerfrankos Nobel-dijat is elnyerte, magyar fordításban megjelent A HÉT hasábjain. Nem tudjuk, hogy szükséges-e a müveit magyar publikumnak külön is hangsúlyozni ennek az. eseménynek irodalom történeti teleniőségét Mindenesetre megjegyezzük, hogy ezzel a fordítással A HÉT tulajdon képen a magyar irodalom régi adósságát törleszti le, mert módot nyújt azoknak az egyébként elsőrangú in- teligencziával rendelkező embereknek is, akik a .francia nyelvben nem járatosak, hogy olvashassák és élvezhessék ezt a tökéletes művészettel megirt, hatalmas, munkát, amely már az egészvilág irodai mának közkincsévé lett. A Jean-Cristophe közlését A HÉT deczember második fe lében kezdte meg. A viláhirü munkát, melynek lefordítása a iegmagasabbrendü műfordítói felad., Aranyossy Pál és Zolnai Béla fordították le. A HÉT számára azzal a művészi gonddal és lelkiismeretíséggel mely eddigi munkáiknak is megkülönböztetett helyet juttatott irodalmunkban. Re méljük, hogy a magyar olvasóközönség igaz gyönyörűséggel és köszönettel fogadja. A HÉT kedves ajándékát, mellyel egyrészt a magyar irodalom régi adósságát letörieszti, másrészt a világháború véres és bus napjaiban leteszi az olvasók asztalára a Jean-Christophe fordítását, bizonyítékául annak, hogy az irodalom még a háborúban is a legnemesebb és legbiztosabb összekötőkapocs a népek lelkei között. ,
