Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)

1917-04-22 / 17. szám

2. FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP hozzájárul romboló munkájával, hosszú idő nevelése teremthet csak olyan munkás embersereget, amely a világnak uj nyomokon járó, más eszmékért küzdő, jobb és értékesebb nemzedékeket adhasson. — y- — A hadi nyereségadó adó­alapjának kiszámítása. A pénzügyminiszternek a természetes személyek hadi nyereségadójáról szóló 145.000 számú végrehajtási rendelete 16. §-ának 5. pontjában akként intézkedik, hogy az 1913, év, úgyszintén az 1911 — 1913. évnek átlagos jövedelmet csak az esetben kell az adókiszámítást javaslatban kidolgozni, ha az adóköteles számszerű vallomást adott és jelzett évek jövedelmét is kitünteti. Ellenkező esetben az vélemé­nyezendő, hogy az 1913. évi, illetve az 1911—1913. évi átlagos jövedelem nem haladta túl a 10.000 K-t s igy ez esetben minden munkálás mellőzésével az össze­hasonlításnál, mint háború előtti jövedel­met 10.000 K-t kell számbavenni. Ugyan­csak 10.000 K-val veendő számításba az 1913. évi illetve 1911—1913. évi átlagos jövedelem, ha az adóköteles vallomásá­ban a jövedelmét 10.000 K-nul kisebb összegben vallota be, vagy ha a háború előtti jövedelem a felbecsülés szerint lO.OQP K-nái kisebb volt. A végrehajtási rendeletből minden két­séget kizárólag kitűnik, bogy a fenti in­tézkedés kifejezetten a kincstári közegek­nek szól, vagzis csupán azokra a mun­kálatokra, elÖterjesvtésekre, javaslatokra vonatkozik, amelyeket a pénzügyigazga­tóságok, illetvn a kirendelt előadók a tu- lajdoképpeni adókivetés megkezdése előtt végezni tartoznak. Mindazonáltal az adó­zók körében sokan azt vélték kiolvashatni a szóbanlevő intézkedésből, hogy az csór- bárt ejthet azokon a jogokon is, melyeket az adótörvények, melyekkel a rendele­deségével bűvölő, de hódításaiban vak­merő, igéző, szépségében kacér istennő megjelenésén. Budapesten vagyunk, Magyarország szivében, hazánk ifjú szép fővárosában. Egy szép, téli napon a Váczi utcán sétálgattam, csakúgy mint a többi egye­temi polgár és muzsafi, kiknek egyéb fontosabb teendőjük nincsen. — Szembe találkozom a gyönyörű ismeretlen szép­séggel, s irigykedve néztem az őt körny- nyező udvarát. Aszott arcok, parókás üres fejek, podagrás alakok, kiszáradt múmiák, le­hetetlen szabású kabátok és öltözetek környezték Páris Vénusát. Égtem a vágytól, hogy közelébe juthassak, mint annyi fiatal, lelkesedő polgártársam, s megszabadítsam a ter­mészet remekét hozzá nem illő udvarától. Kinzott bennünket a gondolat, hogy a vén rouék serege ostromoljon oly várat, mely a fiatalság pezsdülő erejének is ellentállni látszólag elég erősnek mutat­kozott. Csalódás az ember sorsa ! (Folytatjuk.) tek ellentétbe nem kerülhetnek, adófize­tőknek az adókivetés során való védeke­zés, illetve jogorvoslat körül biztosítanak. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek az aggálynak alapja nincs, mert a 145 000 számú végrehajtási redelet 16. §-ának 5. pontjába foglaltak az adózókat egyáltalá­ban nem gátolhatják meg abban, hogy a tárgyalás során az adófelszólamlási bi­zottság előtt a kincstári előterjesztéssel szemben érdekeiket megóvják:, az adóalap helyes kiszámítását elérjék, esetleg a jog­orvoslatot igénybe vegyék. Aminthogy másképp nem is történ­hetett. ugyanígy komentájía a végrehaj­tási rendeletet legutóbb maga Teleszky pénzügyminister a képviselőházban, ami­kor gróf Eszterházy Móric interpelláció­jára igy nyilatkozott: „Aki a hadinyereségadóra vonatko­zólag vallomást nem ad. arra nézve a pénzügyi közegek az 1913. évi jövedelem gyanánt 10.000 K-t fognak megállapítani. Ezt helyesen fogják tenni. Először is a törvény direkte elrendeli, hogy ez esetben vallomást kell adni, másodszor pedig a pénzügyi közegeknek nem lehet köteles­sége, s mikor ennyi munkája van, nem is lehet elvárni tőle, hogy az adózó ér­dekében levő adatokat ő állapítsa meg, mert ez az adózónak feladata. Az adózó az egész kivetési eljárás során pótolhatja a hiányt és ha a bizottság előtt bebizo­nyítja, hogy nem 10.000 K volt a jövede­lem 1913-ban, hanem több, akkor a kivető­bizottság ezt fogja alapul venni“. * ? ni3u '* 1 is :v3\ ?• ■■ ~ —rrT* ^ 1 A kamara felhívása alkal­mazottak névsorának beküldése tárgyában. A debrecenj kereskedelmi és ipar­kamara felhívja a kerületébe tartozó azon pénzintézeteket és kereskedelmi és ipar­vállalatokat amelyeknél akár egy akár több felmentett van, hogy a felmentések revízió­jával kapcsolatban összes alkalmazottaik, tisztviselőik névsorát sürgősen küldjék be a kamarához A névsorban pontosan kitüntetendő mindenkinek, vezérigazgatótój kezdve neve, életkora, alkalmazotti minőségei belépésénekjpontos ideje (év hő nap) estléges kilépésének ideje, valamint katonai szolgálati viszonya(hadbavonult, felmentett be nem sorozott) Ebbe a névsorba minden tisztviselő és alkalmazott felveendü, aki a háború elölt 1914-beu a vállalatnál, vagy pénz­intézetnél alkalmazva volt. vagy a háború alatt lépett alkalmazásba. Ennek a névsornak beküldése fel­tétlenül szükséges s nem tévesztendő össze a felmentettekröl kiállítandó névjegyzékekkel. Ezt a névsort minden vállalat, pénzintézet, akár egyéni, akár társas cég tartozik beküldeni tekintet nélkül aria, hogy csak egy vagy több felmentettje van (Akár főnök, akár alkalmazott az illető felmen­tett) Ezen névsort még a névjegyzékek beküldése előtt, de legkésőbb a névjegy­zékkel egyidejűleg kell a kamarához be­küldeni. A névsorok hatósági igazolással el­látva küldendők be a kamarához­Minden vállalat, pénzintézet Tsáját jól felfogott érdekében sziveskdjék sürgő­sen beküldeni a névsorokat. ­Végül felhívja a kamara azon pénz­intézeteket, melyeknél több felmentett van, hogy a szükséges névjegyzék megküldését a kamarától haladéktalanul kérjék. Oly intézeteknél, hol csak egy fel- mentettjvan, áz illető felmentett a köz­ségi, városi hatóságnál jelentkezzék, róla ott töltik ki a névjegyzéket. Ily intézetek részére a kamara névjegyzéket ki nem szolgáltat. _______________ 1917. április 22. HÍR EK. Vallomás. Nem láttam mást, csak ragyogó két szemét. Mikor utoljára megfogtam kezét! Nem láttam mást, csak a szőke lenhaját. Mikor utoljára hallottam szavát! Nem láttam mást, csak királynő termetét. Szemébe büszke, dacos, tekintetét! Azután váltunk! S most, hogy messze, messze ment! Halkan a szivembe költözött a csend I Budapest 1917 IV. 12. Várnai Tibor — Jegyzői kirendelés. A nyirbaktai járás főszolgabirája Balogh Béla kisvárdai segéd jegyzőt a beteg vajai körjegyző helyetteseként hat havi időtartamra ki­rendelte. ■,/..... «oe;4őiíí43t*i|E|. Hííhö; Lakásbérleti ügyben!. tárgyalások A kisvárdai kir. járásbíróság mellett szervezett iakbérieit ügyeiben Ítélkező bizottság első Ízben e hó 26-án fog Ítél­kezni, öt ügy fog foglalkozni, melyek mind a bérlők kérelmére lettek megindítva. — Gyászhir. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint a nagy­számú rokonság nevében is mélyen el­szomorodott szivvel tudatják, hogy a leg­jobb férj, szerető édes apa, testvér és vő Pakurár Miklós a nyirbaktai járás számvevője életének 3i ik, boldog házasságának 4-ik évében rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. A drága halott földi maradványait f. hó 12-én d. u. 4 órakor fogjuk a budai farkasréti j sirkertben örök nyugalomra Budapest, 1917. április 11. özv. Pakurár Miklósné szül. Baio b Anna neje. Pakurár Miklós gyermeke. Pakurár Miklós édes apja. Balogh György és neje szül. Pongor Heléna apósa illetve anyósa. Balogh Ferencné szül. Pakurár Mária testvére. Nyugodjék békében, áldás drága poraira ! Földmives tisztviselők. A kisvár­dai tisztviselők is föidmivelőkké lettek a háború s idők kényszerítő hatása alatt. Nem ugyan állami segítséggel és támo­gatással, hanem Diner István kisvárdai bankigazgató és földbirtokos szívességé­ből, aki a Vár alatt levő Méhecske dű­lőben fekvő földjéit 1—2 holdas darabok­ban a kisvárdai tisztviselőknek adta bérbe Így hát nálunk is megfogja a lateiner osztály a kapa nyelét s ezzel hisszük nagy mértékben enyhíti a maga számára annyira nyomó nehéz megélhetését.

Next

/
Thumbnails
Contents