Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-01-07 / 2. szám
Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap, — Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Telefon szám 3S Előfizetési dijak: egész évre 8. félévre 4 korona. Postatakarékpénztári csekkszámlánk száma 37262. Főszerkesztő: I)r. OYÖRűY FERENCZ. Felelős szerkesztő: CSÁSZY LÁSZLÓ. Hirdetések fölvétetnek lapunk kiadóhivatalában ás az összes magyarország hirdető irodákban, a nyllítér díja soronkint 40 fillér. A harmincadik esztendő. Múlt heti elsó' számunkban helyszűke miatt csak röviden érinthettük, hogy a Felsőszabolcsi Hírlap ennek az esztendőnek a beköszöntésével fennállásának 30-ik évébe lépett. Nem lehet rossz néven venni tőlünk, ha ennek az évfordulónak a kapcsán vezetőcikkünkben magunkról szólunk az e helyen megszokott közérdekű írásaink helyett. Indokolja ezt harmincesztendős múltúnk, amely időszak az emberek életében is olyan számottevő időmennyiség, ami feltétlenül feljogosít minket is arra, hogy visszatekinthessünk lapunk élete folyására. Vissza kell tekintenünk annyival is inkább, mert e hosszú idő alatt oly sok szolgálatot tettünk a Kisvárda és vidékéhez fűződő eminens közérdekek előmozdítása szempontjából, hogy alig tagadhatja el bárki, miszerint e har- minczéves évfordulón való visszaemlékezés rhaga is ne közérdek lenne. Az újságírónak az élete küzdelmekkel teljes, az újságíró sorsa a legkevésbbé irigylendő emberi sors. Az újság küzdelmét okozza az anyagiakban való szükölködés, amely különösen kisebb elterjedségü vidéki újságok állandó sorsa, az újságíró helyzetét nehézzé teszi az emberek kicsinyessége, akik nehezen tudják elválasztani személyes érdekeiket a közérdektől s az újságírónak sokszor közérdekű írásait az egyéni érdekek szemüvegén ál nézve a legkellemetlenebb helyzetei terem tik meg a közérdekből dolgozó zsurnalisata számára társadalmi tekintetben. Ha. tehát egy újság, amelynek mindezek a bajok állandóan keresztezik az útját, az eléje gördülő folytonos nehézségek dacára 30 esztendőt átélt s a viharok tépdeső munkája nem tudja megtépázni, az oiyan érdem, amely feltétlenül megérdemli, hogy mellette szó nélkül ne haladjunk el. Már pedig a Felsőszabolcsi Hírlapnak azalatt a 30 esztendő alatt, amióta fennáll, sok minden rosszban volt része és minden bajon emelt fó'vel tudott átjutni. Mellette lapor- ganumok születtek és tűntek el, de őt magát nem volt képes letörni sem a részvétlenség, sem a sokszor magas fokracsapódott ellenszenv sem. Mindvégig híven, kitartóan állotta a küzdelmet s teljesítette kötelességét úgy, ahogy az első pillanattól kezdve a zászlajára irta: küzdeni az igazságért s Kisvárda és vidékének jövendőjéért. Éles szemmel meglátott minden ferdeséget, leszögezett minden érdemet s nem egy közintézmény megalkotása fűződik agilis tevékenységéhez. Működésére a koronát reátette a háború három esztendeje, amely időszak biztosította is létének az alapját. A háborúval természetszerűleg elkövetkezett mozgalmasabb helyi élet biráiata, a felmerült sok hazafias célokat szolgáló nemes eszmék mun- kálása módot nyújtott munkaköre szélesebb kiterjesztésére s hogy ennek a legteljesebb mértékben meg is felelt, azt legjobban az igazolja, hogy épen ez alatt az idő alatt jutott közelebb a helyi és vidéki társadalom szivéhez. A harmincadik esztendejébe tehát a jövő iránti teljes bizalommal léphet be. Az emberöltő, amit eltöltött a közélet porondján, méltán jogosítja fel arra a feltevésre, hogy az elkövetkező békés időkben kétszeresen indokoltabb lesz tevékenysége. A háború sok mindennek útját állotta, haladását megakasztotta. Ezek felszínre hozatala képezi a negyedik évtizedben a feladatát. Mellette fog állam azok serege, akik megszerették, értékelni tudják s ebben áli számára a jövő biztosítéka. Felemelt fővel halad tovább azért a munka utján ! — y — Lapunk múlt éve. Lapunk a múlt esztendő folyamán is az előző évekhez megszokott buzgóság- gal igyekezett kivenni a részét abból a hazafias munkából, amely ma minden itt- honlevőnek a haza érdekében szent kötelessége. Különböző célokra eszközölt gyűjtései 127 K és 10 fillérre rúgnak, amely összeg a következőkép oszlik meg: A katonák özvegyei es árvái javára 24 K 50 f., özv Berger Ignácné német nyelvi tanfolyamának tandijából a katonák mü- tagjaira 180 K, Kisvárda házára 84 K és 60 fillér. Ez az összeg jóval kevesebb ugyan az előbbi évben kimutatott összeghez képest, de nem is ennyi az az összeg, amely lapunk munkássága révén a háború által felidézett szükségek fedezése céljaira öeszegyült. Két nagyobb tétel irhatő ezen kívül még lapunk javára. Egyik a Magyarországi Vörös-Kereszt Egyesületnek Kisvárdán eszközölt Péter-Pál napi gyűjtése, amelynek sikerében nekünk is tevékeny részünk volt. Ez 3813 K 06 fillért juttatott a Vörös-Kereszt céljaira. A másik az a humánus akció, amelyet lapunk pendített meg és vitt diadalra, az erdélyi menekültek felsegitése. Ennek lapunk kizárólagos gyűjtése folytán előállott eredménye 3784 K 69 fillért tett ki. Így tulajdonképen 7734 K 85 fillér a teljes összeg, amely a mi munkálkodásunk révén jutott a haza oltárára, vagyis kerekszámmal háromszorosa annak az összegnek, amit a múlt esztendőről kimutathatunk. Olyan siker ez, amelynek hatása alatt csak a legnagyobb megnyugvás foghatja el lelkünket a jól végzett munka felett s köszönettel és hálával gondolhatunk azokra,akik támogatásukkal módot és alkalmat nyújtottak nekünk arra, hogy a bennünk élő nemes törekvéseket ilyen eredménnyel munkálhattuk. Az érdem elsősorban ezeké, mi csak szerény eszközök voltunk s abban van talán némi érdemünk, hogy megértettük kis társadalmunk szive dobbanását, lelke óhajtását s közreműködtünk abban, hogy ennek ilyen fényes tanujelét adhassa. Az Erdélyi menekülteket segítő bizottság értesítője. Az erdélyi menekülteket segítő bizottság hivatalos helyisége ideiglenesen a ref. lelkészi hivatalban van. Hivatalos órák mindennap d. e. 9—11-ig, d. u. 3—5-ig.
