Felsőszabolcsi Hírlap, 1917 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1917-02-18 / 8. szám
1917. február 18 ELSŐSZABLCS1 HÍRLAP 3 KÖZGAZDASÁG. — italmérők gyűlése. Kisvárda és vidéke italmérői egyletének t. tagjait van szerencsém a Kisvárdán folyó hó 20 án kedden délután 3 órakor Stark Ferencz egyleti jegyző lakásán tartandó gyűlésre tisztelettel meghivni. A gyűlés tárgya a szeszes italok ára és forgalomba hozatala tárgyában kibocsátandó alispáni rendelet kisürgetése és a tagok szeszszükségletének mikénti biztosítása és egyéb folyó ügyek elintézése lévén, kérem'a t. tago- kát, hogy a gyűlésen minél , számosabban megjelenni szíveskedjenek. Kisvárdán, 1917. évi február hó 16-án. Berger Herman elnök Közgyűlés. „A Kisvárdai Közgazda- sági Népbank r-t.“ febr. 25-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja VII.-ik évi rendes közgyűlését, mely az 1915 évről áthozott 16943 kor. 80 f. nyereség betudásával 88080 kor. 39 f. tiszta nyereség hovaforditása iránt határozni lesz hivatott. Olcsóbb lesz a tej. Olcsóbb lesz a tej, de nem a kisvárdai tehenes gazdák jóvoltából, h^nem az országos közélelmezési hivatal elnökének rendelete folytán, ki felhívta az alispánokat, hogy megyéjük területén állapítsák meg a tej árát mely nagyban 50 fillérnél, kicsinyben^ való eladásnál 54 fillérnél nagyobb nem lehet. Az uj dohány ára. A m. kir, pénzügyminiszter a folyó évben termelendő dohány eddigi alapárához és 30, 40 és 50 %-os felárához még külön prémiumot engedélyezett, mely kilogrammonként debreceni leveleknél, válogatott osztály után ,10 f, L a és I b osztálynál 20 f. 11. osztálynál 15 f. és 111. osztálynál 10 f. kapa leveleknél: 1. osztálynál 15 f. 11. osztálynál 10 f. és 111 osztálynál 5 fillér. E kedvezmény a dohány nagyobb mérvii termelését célozza. A vasárak újabb emelkedése. A lefolyt hét semjnaradt a vasáruk megfelelő áremelkedésével a múlt hetek mögött. Az ekefő darabonként 1.25 fillérrel (mai ár tehát 13.50 K, 10°/o felár darabonként) az ekevas tiz koronávalfa mai ár 78 korona és 10% feiár 100 kilogramonkintj a csákány 10 koronával (a mai ár 105 korona és 10% felár 100 küogramonkint) a szénvasalók ára darabonkint ötven fiiérrel (a mai ár 4.65 korona és 10% felár) a fehérbádogból készült cikkek árát 30°/o kal^(mai felár 220%) a fényezett és csiszolt áruk árát 20%-kai (mai felár 130%) emeltékjrfel. Védekezés az árvíz ellen A felső szabolcsi tiszai 'ármentesitő társulat minden óvintézkedésf*megtett, hegy a tavasz- szal várható"ár vízzel sikeresen megküzd- hessen. A tiszai véd töltést 17 és a Ló- nyay csatornát 10 árvédelmi szakaszba osztotta'és‘ kz bégenként kijelölte ajnü- szaki valamint a közigazgatási szolgálatokat intézőket és gondoskodott az egyes szakaszoknál szükségelt igás és kézi nap számról és az árvédelmi anyagokról. Az összes munkálatok fővezetése Kerekes József igazgatófőmérnök kezébe fog öszpontosulni rnig a műszaki vezetést Virágh László központi és Kriston Ferencz szakaszmérnökök fogják ellátni. Kimutatás a kisvárdai és tiszai járások területén dűlő állati fertőző betegségekről Lépfene: Kisvárda, Ajak, Domb rád, Veszettség: Komoró, Szabolcsveres- mart, Kékese, Ragadós száj és körömfájás: Újkenéz, Riihkór: Pap, Anarcs, Nyírkárász, Nyirtas, Kisvárda, Sertéspestis : Mező- ladány, Eperjesbe, Pap, Nyírkárász. Megdrágul a spiritusz. A pénzügy- minister a szeszre maximális árakat léptetett életbe, melyekkel a szeszgyárak már kezdettől fogva nem voltak megelégedve mert alacsonyaknak találták. A mezőgazdasági szeszgyárak ezért azzal a kérdéssel fordultak a pénzügyminiszterhez, hogy emelje fel a mostani maximális árakat.'Mint jértesülük, a pénzügyminisztériumban már készül az^ujabb rendelet a szeszről és szeszes italokról s ennek az újabb rendeletnek a keretében valószínűleg magasabb árak fognak a spiritusz különféle fajtájára megállapítani. Drágább lett a só. A vasúti fuvardíjak emelése folytán az alispán megengedte a só árának rnétermázsánként 1 k 20 fillérrel való felemelését. Rézgálic a szőlőtermelőknek. A föld- mivelésügyi miniszter biztosította a szőlősgazdák folyó évi rézgálic szükségletét. Kát. holdanként 15 kgr. fog szétosztásra kerülni. Első részlet gyanánt most 5 és fél kgr-ot fog a kormány a gazdasági egyesületek utján szétosztani, melynek ára kgr-ként 4 kor. 20 fillérnél nagyobb nem lehet. — Szesz szállítási perek a tőzsdén A háborús konjunktúrák folytán előállott rendkívüli áremelkedés arra indított több gyárost, hogy a háborúra való hivatkozással a szerződéstől elálljon. A magyar szeszértékesitő r. t. több pert indított a budapesti áru és értéktőzsde előtt az eladott sze^z szállítása iránt. A tőzsde e hó 13-án itéletileg kötelezett egy alperest szállítási kötelezettsége teljesítésére. — Uj zárórák A minisztérium a szén és világítási anyagokkal való takarékoskodás céljából elrendelte a vendéglők, kávéházak és cukrázdák esti 11 órakor való zárását, a mozgó fénykép színházakat pedig csak délutáni 5 órától esti 10 óráig szabad nyitva tartani A világítás az üzletekben csak az okvetlen szükségesre redukálandó. A közönség köréből. A kisvárdai piacz drágasága. Levél a szerkesztőhöz. A tekintetes Szerkesztőség több ízben szóvá tette a Kisvárdán létező mír-már elviselhetetlen drágaságot. Ez indít engem arra, hogy alábbi szerény soraim közzétételéi kérjem. Mindig panaszkodtunk a nagy drágaság miatt, de a viszonyok ma már any- nyira rosszabbodtak, hogy nem drágaságról, hanem kiuzsorázásró! kell beszélnünk és a hatóságtól ennek orvoslását kell kérnünk. Az elmúlt télen például a hal kgrja 2 K 50 fben volt maximálva, ma a piacon 7 kor egy kgr. hal ára. Miért e nagy különbség? Megdrágult talán a hal eledele? Vagv a halász élelme és fuvarja iett annyival drágább, .mely e nagy különbséget igazolhatja. A tej nyáron literenként 50 fillérbe kerül, ma a piacon széitében-hosszában I kor. 20 fillérért árusítják, holott Szatmárnémetiben 60 f. az ára. A nyáron és őszön betakarított bő széna és sarju ára miért szökött fel a boglyában való fekvésében több mint kétszeresére ? Nyíregyházán a hentesek Sietek óta 6 koronáért árusítanak 1 kgr. sertéshúst és 9 koronáért 1 kgr. füstölt kolbászt. Itt a hús ára 7 kor. a füstölt kolbászé II kor. kgrként. A szárnyas ára rekordszerii magasságodért el. Egy alig 2 kgrot nyomó tyuk nálunk 20 koronán alul nem kapható, Karcagon maximálva van az ára kgrként 4 koronában. Egy üres liba ma 40—50 korona, miért majdnem kétszerese az egy.hó előtti árának? A fuvarok megfizethetetlenek és a vasúttól vagy a községházától 80 fillért kérnek egy mm. tűzifa hazaszállításáért. Ezek csak egyes esetek kikapva a számtalan közül, mert mindnek felsorolása tulhosszura nyújtaná felszólalásomat. Nem látjuk a szolgabiróság hatalmának érvényesülését a helyi piaczon, holott az alispán fel van hatalmazva az egész megye területére minden termény, ipari és kereskedelmi czikk árát megállapítani és e jogát a főszolgabirákra kiterjesztette, hogy a hallatlan drágaságnak fék szabassék. Ma nem csodálom ha, áruval csere üzérkedés történik, mert a piaczon tisztviselő ember vásárolni nem képes. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a főszolgabíró ur nem elégszik meg azzal, ha egy kereskedőt megbüntet, mert a pa- szuly kilójáért 56 fillér helyett 58-at vesz, hanem mint a múlt télen volt, szigorúan megszabja minden czikk árát, eltiltja a piacon kívüli árusítást és a piaczon szigorúan ellenőrizteti ’magános embereknek hatósági ellenőrökként való kirendelésével, hogy senki áron felül el ne adhasson és illetve ne vásárolhasson és kényszerítse az eladót, hogy a piaczra hozott áruját a maximális áron kénytelen legyen odaadni és hasson oda, hogy maximális árai a szomszéd szolgabirói körzetben elfogadtassanak. Némi jó akarattal a nagy drágaságot tetemesen lehet csökkenteni, csak meg kell tenni ehhez az első lépést. Sorai közzétételét isméden kéri és köszöni. Egy előfizető. TARKA KRÓNIKA. A jászivü főbíró. Az elmúlt nyáron történt, hogy az egyik megyei szolgabirói hivatalba egy parasztdeputátio jelent meg és panaszt emelt a főszolgabírónál, — ki véletlenül földes ur a községben, — hogy pénzért nem kapnak lisztet és azért éhezni kénytelenek. A főszolgabíró kijelentette, hogy sajnálja, de lisztet nem tud szerezni, egyenek krumplit és vegyék ahol tudják. A deputáció elment és szót fogadott, a főszolgabíró krumplitermését kissé meg dézsmálta, de a kerülő is résen volt és az esetet bejelentette. A főszolgabíró maga elé idézte és megkérdezte őket miért épen az ő földjét tisztelték meg látogatásukkal, mire a legbátrabb inegte-
