Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

2 FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 1910. október 9. gyogóbb, mennél sivárabb, mennél homályosabb, mennél kietlenebb a jelen. Az aradi gyásznap nemzetünk legszomorubb évfordulója S ime idők folyamán, mint nemzeti gyász­napunk alakult ki, melyet megün­nepelni, megölni nemcsak a magyar társadalom, hanem a politikai s az egész hivatalos világ szent és elmu- laszthatatlan kötelessége. S mig lassan lassan odafejlőd­tek a dolgok, hogy minden hivata­los fórum, az egész magyar nemzet egyetemes gyászünnepe lett, addig a kegyeletes érzés odatörekedett, hogy azt a területet, a melyen már- tirvérüket a föld beitta, a magyar nemzet tulajdonává tegyék s hatal­mas emlékkel örökítsék meg. íme ez a törekvés is valóra vált s most már az aradi Golgotha helye a nem­zet tulajdona, oda imádkozni, lebo­rulva kegyeletüknek áldozni, min­den magyar ember kötelessége. A mártyrok emlékezete erősiti a nemzeti érzületet. Éppen ezért tartsuk meg emlékezetünkben azok emlékét, kik mosolylyal ajkukon, hőn dobogó érzéssel szivükben mentek a bitó alá, mert tudták, hogy az az eszme, melyért síkra szállottak, győzedelmeskedni fog, bármiképen erőlködjék az ellenség annak meghiúsítására. Október hatodika! Te szent, te dicső nap, meleg hazafiui érzel­münkkel köszöntünk és a kegyelet miatta. Megtréfáltam óiét, ápolónőt küld­tem hozzájuk, s valami könnyű, ártal­matlan orvosságot. Szerencsétlenségre az ápolónő ....... — Jobban értette a dolgát ? — Igen. Másnap az asszony válópert inditott. — Ah, Doktor ! — nevetett a betörő. Akik fellegpalotában élnek.... na, de nagyon örültem a szerencsének. Ön nagy filozof. Mások talán dühbe jöttek volna, pisztolyt rántottak voln.... Mig Ön....... — Mig én? — felelt kedves mosoly­lyal a doktor az ajtó felé nézve, amely­nek nyílásában e percben két egyenruhás férfi jelent meg mig én legelsőkben tele­fonáltam a rendőrségnek és csak azután vettem ki magamnak a részemet a sze­rencséből, Önöket szóval tarthatni, mig megérkeznek. Ön eredeti gazember és sajnálom, hogy e kis izgató kalandnak igy kellett befejeződni. És ha a kinaezüst dobozomat nem vetette volna meg any- nyira, talán nem tartóztattam volna ilyen sokáig. (Vége.) lelki érzetével ülte meg e szent napot Szabolcsvármegye minden igaz honfia. Szabolcsvármegye vezet. Örömmel töltheti el minden Szabolcs- vármegyei ember szivét a statisztikának reánk vonatkozó része, mely aképen szól: „Van egy vármegye az országban, Szabolcs, ahol nincs község, melyben ma­gyar iskolában, vagy a népkörben egy kis alkalmatos könyvtár ne volna.“ Valami harmad félezer az országban azoknak a községeknek száma, ahol tiz év alatt népkönyvtárat állítottak. A leg­utolsó összeírás szerint félmillió azoknak a száma, akik szellemi kincseket ezekből a népkönyvtárakból gyűjtötték. A lelki táplálék apáink idejében a biblia meg a kalendárium volt; de amióta a népiskolákban millió gyermek tanulta meg az olvasást, a jó öreg kalendárium már nem tudja kielégíteni szeretetünket a betű iránt, sőt népűnk jó ízlését felette dicséri az, hogy nem igen tudják kielégí­teni azok a ponyva müvek se, amelyeket az országos vásárokon hírhedt betyárok­ról és gonosztevőkről nótázva ponyván árultak. A magyar nép ép ösztönnel meg­érezte, hogy ezekben a ponyván árult gyatra füzetekben méreg van, amely a lélekre hat kártékonyán és rombolóán. Hogy a magyar irodalom jeleseinek olva­sásában van a legnagyobb gyönyörűség, hogy nemcsak az a kérdés, szeret-e va­laki olvasni, hanem az is, hogy mit olvas. Petőfi és Arany költeményei, Jókai gyönyörű regényei, Mikszáth lelket gyö­nyörködtető elbeszélései egyaránt szíve­sen látott vendégek vármegyénkben a mestergerendás '-házakban." Hajdan azt mondták: nevezd meg a barátodat és megmondom, hogy ki vagy; ma meg nyu­godt lélekkel meg... firtathatnék, melyik könyvet olvasod, hogy megtudjuk, miiyen a lelked ? Minden esztendőben néhány száz ilyen könyvtárt oszt ki a földmivelésügyi mi­nisztérium. Jó tudni, hogy a népkönyvtá­rakat a földmivelésügyi minisztérium in­gyen adja, sőt még a könyvtár szekré­nyére is ad segítséget. Népkönyvtárat kaphat a község, a szövetkezet, ha van ilyen a faluban, vagy népkönyvtári egylet, gazda, nép, vagy társaskör. A község ugv kaphat ingyenes nép­könyvtárat, ha a község képviselőtestülete folyamodik a földmivelésügyi miniszterhez anyagi segélyért. A szövetkezet tagjai körében népkönyvtári egyesületet alakit és azt megalakítván, folyamodhat szövet­kezet is ingyen könyvtárért. Ugyancsak közgyűlési határozatokkal kell felszerelni azokat a kérelmeket, melyeket olvasó és gazdakörök intéznek a népkönyvtárért a földmivelési miniszterhez. És ugyancsak el keli fogadniok a könyvtár rendes ke­zelésére azokat a szabályokat, melyek elő vannak Írva. Ugyebár nem nagy dologból áll az, hogy a könyvtárba nehány száz könyv, telve gyönyörű olvasnivalója eljusson ? Nagy indolenciánakr kell minősítenünk, ha a község elén (állók, vagy hivatalból kul- turkérdései iránt érdeklődő ' férfiak nem követnek el mindent, hogyanépnek télen át jó olvasmányai legyenek. Mikor az nem kerül semmibe, csak egy kis jóakaratba, Vármegyénk községeinek vezetőségét feltétlenül dicséret és elismerés illeti meg, hogy a kultúrával haladva nem kiméit semminemű fáradalmakat és megszerezte hazánkban e t é r e n a már jeligévé vált statisztikai elnevezést, hogy a csak rak­koncátiannak ismert „Nyiri bicskás“-----­a községek kulturviszonylataiban : „Sza­bolcsvármegye vezet“. Cantani tanár, a nápolyi egyetemi klinika hírneves vezetője, tudományos előadásaiban a következőképen nyilat­kozik : „Én a természetes Ferencz Jó- zsef-keserüvizet cukorbajban szenvedő betegeimnél, a kik szigora kezelés alatt állanak, kitűnő eredménynyel alkalma­zom. A Ferencz József viz éhgyomorra használva, javítja az emésztést és teljesen pótolja a karlsbadi természetes ásvány­vizeket.“ Az ásványvizkereskedésben ki­fejezetten a valódi „Ferencz József“- keserűvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, onnan a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüvizforrások szét- küldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni HÍREK. A községek érdemes elöljáróinak b. figyel­mébe ajánljuk, hogy az esetben, ha lapunkra egész évre fizetnek elő, úgy a községet érdeklő mindennemű hirdetéseket kivonatosan közzé teszünk, a heiyi közérdekű híreiknek pedig mindenkoron helyet engedünk lapunkban — hirdetések teljes szövegének közzétételénél a legmársékeltebb dijakat számítjuk fel. — A király nevenapja. „A legelső magyar ember a király,“ — neve nap­ján vármegyénk közintézetei a lagnagvobb ünnepséggel adózlak. Trikolorok lengtek és hirdetlek felséges ősz királyunk név­napja alkalmából azt az örömet, mely minden igaz magyar szivében kél, ha agg uralkodónkra gondol, kinek szive és lelke népének jóléte és boldogságát óhajtja. Kivétel nélkül a mi temploma­inkban sem maradiak el az isteni tisz­teletek, ahol az Egek urához mindmeg­annyi ima szállt Uralkodónk boldogsá­gáért. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Fráter Szabolcs dr. közigazgatási gya­kornokot, vármegyei tiszteletbeli aljegy­zővé nevezte ki. — A kisvárdai lóversenyek mai na­pon a múlt évben kijelölt helyen tartat­nak meg, azzal a külömbséggel, hogy a nézőlér a hármas ut közvetlen közelé­ben van felállítva. — Az ajaki segédjegyzői állásra f. hó 23-ig pályázat lett hirdetve; pályá­zatok a kisvárdai járás főszolgabírói hi­vatalhoz adandók he. A választás f. hó 2ö-án d. e. 10 órakor Ajak községházá­nál lesz megtartva. — A szüret. Vidékünk szőlőbirtoko­sait immár második éve sújtják az elem; keserüviz. Az eírontott gyomrot 2—3 óra alatt teljesen ’ rendbe hozza. Kis üveg 40 f. Nagy üveg 60 f. Kapható Kisvárda és vidékén minden gyógyszertár és jobb füszerüzletben.

Next

/
Thumbnails
Contents