Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: ÉBNER JENŐ. Felelős szerkesztő : Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér, A fail ms^óditási a hereslsedih által. A m agy a r ^y^k$ífel e m és ipar jövendőjének legfontosabb problémája Magyarország belső piacának kiépítése, vagy ami azzal egyértelmű, a magyar falu meghódítása. Magyarország háromnegyed része falu, nem fogyaszt semmit, s igy nem szolgálhat egy hatalmas ipari termelés és kereskedelem alapjául. A falu meghódítása tehát az az igen fontos feladat, mely a magyar kereskedelemre és iparra hárul. A falu meghódítása elé azonban óriási akadályok gördülnek. A falusi nép elmaradottsága, konzervativizmusa, a mezőgazdasági cselédek és munkások olcsó munkabére az agrárizmus politikai és gazdasági hatalmának alapja. Ezt a hatalmi alapot támadja meg az előretörő és kulturterjesztő kereskedelem, ezt védelmezik kétségbeesetten az agráriusokat képviselő, a nagybirtokosok, s azért egész bátran állíthatjuk, hogy az agrárizmus és a merkantilizmus közötti küzdelem ütközőpon tja a falu. Az agrár hatalom fellegvára a falu, s bár a falu meghódításától függ a magyar kereskedelem és vele egyűlt az ipar fejlődése, az agrárok minden hatalmukkal a falura fe- küsznek s a kereskedelem útját el- áliják. A kereskedelem szempontjából a falu lakosságának tulajdonképpen csak három nagy esoporlja bir különös fontossággal. A mezőgazda- sági munkások és cselédek, valamint a kisbirtokosok. Az első két csoport, a mezőgazdasági cselédek és munkások Magyarország lakosságának csaknem a felét teszik S ez az óriási tömeg, mint fogyasztó zőgazdasági cseléd és munkás elmaradót ttudallan, kultur szükségletei nincsenek, beletörődött a fennálló bérviszonyokba, melyek főképp természetbeni szolgáltatásokon alapulnak. A cseléd az mindent természetben kap. Ruhát, lakást és élelmiszert. Készpénzjövedelme alig nagyobb 50-60 koronánál. A mezőgazdasági munkás pedig szintén kedveli a természetbeni munkabért, ezért vállalja el részért az aratást és a cséplést, ezért miveli meg részért a burgonya, vagy kukoricaföldet, úgy hogy jövedelmének aránylag csekély része készpénz. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdasági mnnkabérek általában igen alacsonyak, teljesen tisztán áll előttünk, hogy a magyar falu lakosságának legtekintélyesebb része a kereskedelem és általában a fogyasztás szempontjából a városi lakosság mellett messze elmaradt. A kereskedelemnek s a piacot kereső magyar iparnak tehát elsőrangú érdeke, hogy a mezei, munkabérek emelkedjenek, s hogy a mai naturális szolgáltatásokat lehetőleg pénzértéken alapuló tiszta bérviszony váltsa fel. A cselédek és munkások mellett a harmadik fogyasztótömeg a kisgazda. A kisgazdák azonban Magyarországon rendkívül elmaradott gazdálkodást folytatnak. Tudatlanok, igen sok helyen még légi háromnyomásos gazdálkodást folylatnak, a nagyhozamu gumós növényeket nem kedvelik s a termelési eszközeik primitívek, ami kevés készpénz! keresnek, az elmegy adóba, úgy, hogy tulajdonképpen kul- tur fogyaz/tásra kevés esik. A kereskedelemnek élsőrangu érdeke, hogy a kisgazdák száma a nagy- birtokosok rovására növekedjék, hogy a kisgazdák tanuljanak intenzív gazdálkodást folytatni, s hogy a kisgazdák kifosztására alapított magyar adórendszer gyökeres változáson menjen át. Meg kell tehát hódítani a falut a magyar kereskedelemnek ! És a folytonosan előretörő kereskedelem el is indult a hóditó utón. a kereskedelem kultúrát terjeszt, kul- lur szükségleteket ébreszt, s azért önmaga váltja ki azokat a hatásokat, amelyek a magyar faluból egy nagy fogyasztó telepet teremtenek. Azonban a cselédek és munkások munkabér követelése, a kisgazdák terjeszkdeése és kulturális emelkedése a régi nagybirtokosok politikai és gazdasági hatalmát gyökerében támadja meg. S a nagybirtokosság egyszer csak azt vette észre, hogy inog a talaj, a magyar falu megmozdult, ki akar lepni régi konzervativizmusából. S ekkor a hatalmi pozícióját féltékenyen őrző nagy- birlokosság kiadta a jelszót: Ki a faluból a kereskedőkkel! A falu a merkantilizmus és a nagybirtokosság közötti küzdelem ütközőpontjává lett s megindult a harc a falu körül, A szövetkezeti mozgalom, a végrehajtási novella, a mezőgazdasági cseléd és munkástörvény, a telepítési javaslat stb. bizonyságai annak a harcnak, mely a falut akarja elzárni a kereskedők elől. Ez a harc talán ma a leghevesebb. S hogyha a kereskedők szerény anyagi és társadalmi erejét a nagybirtokosság óriási vagyonával és hatalmával összemérjük, alig hihetünk a győzelemben. Ha a harc csak a kereskedelem és a nagybirtok között folyna, föltétlenül az utóbbi javára dőlne el. Azonban a mezőgazdasági cselédeknek és műntömeg alig jöhet számításba. A meHa fáj a feje, nLSjŐznéaZohSm Bereívás-pasztillát mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja — Ára 1 kor. 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész, Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.
