Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-07 / 32. szám

Telefon szám 35. EZELŐTT KIS VÁRD AI LAPOK. Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanitók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: Ebner jenő. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér. Jutói és lisztet“ az angol közegészégügyi kódex csak két szóból állott: „jámborság és tisztaság.“ És ha meggondoljuk a dolgot, belátjuk, mily mélységes igazság rejlik ebben a felfogásban. A jámborság a rendes életre, jó­zanságra, mértékletességre szoktat, a tisztaság pedig távol tartja tőlünk a különböző betegségek, ragályos kórok bacillusait. A hol ez az elv a közfelfogásba és gyakorlatba át­ment, ott nincs szükség külön köz­egészégügyi törvényhozásra, rend­szabályokra és hatósági kényszer- intézkedésekre, mert ott maga a nép a legfőbb őrzője és istápolója a közegészségügynek. a közegészségügy kétségtelenül Angliában a legideálisabb. Ott a tisztaság legfőbb tényezője, a fürdő, a mindennapi élet elsőrendű kö­vetelménye. A fürdőszoba épp oly fontos és szükséges kelléke a la­kásnak, akárcsak a konyha és az angolnak legelső dolga reggel, föl­kelés után, — a fürdés. De nemcsak Anglia, hanem a legtöbb európai müveit állam ki­váló gondot fordít a fürdőre. Pl. Ausztriában nincs valamire való község, melyben fürdő ne volna, s ahol magán ember nem vállalko­zott, ott a község tart fönn köz­fürdőket, melyek tisztaság és ol­csóság tekinteteiében mintaszerűek. Most pedig tekintsünk szét szép hazánkban, melyben minden oly szépnek, tisztának látszik - kívülről, de belülről... jobb arról nem is beszélni. Vegyük például Kisvárdát (no épften jó példát vá­lasztottam !), melyben körülbelül 12--13000 lakos él és lélekzik. Van ennek a városkának egy úgyneve­zett rituális fürdője, melyben a leggavallérosabb számítás mellett naponta átlag 35 ember fürdik, s több nem is igen fürödhetik A für­dőszobával rendelkező lakosokat figyelmen kívül hagyhatjuk, mert azok számát a tiz ujjunkon előszám­lálhatjuk. Viszont nem vesszük szá­mításba azon környékbelieket sem, akik e tekintetben szintén Kisvár- dára vannak szorulva, A számítás tehát egyszerű. Napi 35 fűrdőven- dég mellett évente 12.775 ember élvezheti a fürdő áldásait, ha ugyan erről egyáltalán szó lehelne a hely­beli fürdőnél, melynek tisztasági állapotáról rémregényeket lehetne írni. Ha most hozzávesszük azt, hogy a lakosságnak legalább 50%-a „elvből“ nem keresi föl a rituális fürdőt és meggondoljuk azt, hogy sehol a közelben fürdésre alkalmas álló vagy folyóvíz nincsen, meg­áll ipithatjuk azt a valósággal két­ségbeejtő tényt, hogy átlagosan számítva á kisvárdai ember egy­szer fürdik egy esztendőben. Természetesen, tisztelet a ki­vételeknek. Tehát 365 napra állag egy fürdés számítható. Ugyebár, ez rör- telmes eredmény I És ezek az álla­FelsmMcsi Hírlap eredeti tárulja. A kétéltű. Irta: Fekete Pál. (Folyt.) 4 A kis fiú félénken néz körűt, de a jóságos kiíejezésü öreg néni bizalmat ébreszt benne és bátran közeledik a „nagymama“ felé. Bartókné csodálkozva nézte a kis fiút, figyelemmel kisérte minden moz­dulatát. Ugyan, mit kereshet nála most, egyedül ez a gyermek? Bizonyára elté­vedt szegényke. De nini, milyen kedves arca van. Tudja Isten, mintha már látta volna ezt az arcot valaha. Ez az arc úgy emlékezteti valamire. Szőke, fehéres hajacskája, magas homloka, egész lénye úgy megkapta. Szivében mintha valami melegség terjedne . . . A gyermek megszólal: — Kezeit csókolom, nagymama, — mondta és hangjának üde csengése be- = járta az ódon szoba minden zugát és megremegtette az öreg asszony szivét. — Tévedsz gyermekem, én nem va­gyok nagymama, nekem nincs unokám Talán eltévesztetted az ajtót és a másik lakásba akartál menni ? A gyermek megrázta fejecskéjét. — Nem, nagymama, én nem téve­dek, engem apa vezetett ideés ő mondta, hagy itt lakik az én jó nagymamám, aki ezután nekem játékot és cukrot fog venni. Özvegy Bartókné beletúrta tekinte­tét a kis íiu szemébe. Ereiben zsibongást érzett, szive hevesen dobogni kezdett. Izgatottságában alig birta kiejteni a sza­vakat : — Ejnye, édes gyermekem, hát hogy hívják a te édes apádat? Lélekzetét visszafojtva várta a vá­laszt. A fiúcska pedig büszkén vágta ki : — Az én apám dr. Bartók Gáspár!... Bartókné szemei előtt egyszerre el­homályosult minden. Szivébe valami metsző tájdalom hasított bele. Feje szé­dülni kezdett. Úgy érezte, hogy forog vele a világ. Nagy fekete felhők húzód­tak össze és pillanat alatt eltakarták előle derült kék egét. A nehéz felhők közül villámok cikáztak, melyek áthasitották az ő lelkét. A vészterhes, romboló vihar föltartóztathatlanul közeledik, melyben elpusztul, megsemmisül minden . .. bol­dogsága, reménysége élete ... Itt a vég­ítélet órája .. . Es megindulnak a nagy, nehéz csöp- pek és végiggördülnek az öreg asszony arcán. A barázdákon összefolynak és kis patakokban sietnek az arcon lefelé. Mind sűrűbben és sűrűbben hullanak a csöppek. Majd megindul a zápor és Bar­tókné fuldokló, görcsös zokogásban tör ki. Percekig dúl a vihar, mely úgy lát­szik mindent romba fog dönteni .,. De a heves vihar már méhében hordja az enyhülést. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja — Ára 1 kor. 20 fillér. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész, Kispesten. Orvosok által ajánlva. Beretvás-pasztillát Kapható minden gyógyszertárban. Három doboznál ingyen postai szállítás. FE1SDS | |j / I up

Next

/
Thumbnails
Contents