Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

XXItl. évfolyam. Kisvárda 1910, julius 31. 31. szám. Telefon szám 35. EZELŐTT KIS VÁRD AI LAPOK. Telefon szám 35. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelenik hetenként egyszer vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 8., fél évre 4., negyed évre 2 korona. Lelkészek-, tanítók-, jegyzők- és tisztviselőknek egy évre 4 korona. Főszerkesztő: ÉBNER JENŐ. Felelős szerkesztő: Dr. GYÖRGY FERENCZ. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában, valamint az összes magyarországi hirdetési irodákban. A nyilttér közlemény dija soronkint 40 fillér te e áli? Jönnek-e a színészek ? Lesz-e színház ? Ez a kérdés izgatja most a kedélyeket, ez iránt érdeklődnek nap-nap után lázas kíváncsisággal. Hiába, óriási vonzó erőt gyakorol ránk a színjáték. Es ez a hatás ért­hető is. Mert van-e hivebb tükör, melyben oly tökéletesen megláthat­juk magunkat, külső-belső tulaj­donságainkat, melyben oly hűen visszatükröződne az életben vitt szerepünk komikus vagy tragikus volta, — mint éppen a színpad? Vagy nyujthat-e valami nemesebb, élvezetesebb szórakozást, mint a mikor az ember — a színész — megihlelve az iró szellemétől, a legnemesebb anyagból, az emberi lélekből formál más és más alakot? Érdekes ez a színház kérdés. Csak akkor érezzük meg valójában a színház hiányát, amikor a rendes és szokott időben nincsenek itt a színészek. Különösen a nők várják türelmetlenül megérkezésüket. A férfiak nem igen panaszkodnak a színészek elmaradása miatt. Régi dolog, hogy mi férfiak prózaiak, önzők vagyunk és ha a mi passió­ink kielégítést találnak, mit sem törődünk azzal, hogy vájjon mások unatkoznak-e és áhitoznak-e valami nemesebb szórakozás után. Nekünk szabad mozgásunk van az éleiben. Bennünket cselekvéseinkben nem gátol semmiféle előitélet. Mi az étetnek minden örömét kihasznál­hatjuk és ha az élet poharából nem is ürítünk annyit, amennyit ürít­hetnénk, már magában az a hata­lom és lehetőség,' hogy megtehel- nők, ha akarnók, megszerzi nekünk a kielégülés érzetét. Nem igy a nők. Az ő szabad mozgásuk szűk területre van szo­rítva. Ennek a tényezőnek pedig. - a szabad mozgás hiányának, — óriási hatása van minden élő lény­re. A teljesen egyhangú környezet, a mindennapi, ugyanazon alakok, egyenlő szin, egyenlő hangok, egy­forma bajok-örömök az életet egy­hangúvá, unalmassá teszik. Külünösen áll ez a kisvárosi és falusi nőkre. Pedig lényegileg nincs különbség nagyvárosi és vi­déki nő közölt. Izig-vérig nő, „asz- szony“ mindkettő, ugyanazon testi­lelki tulajdonságokkal és az, ami kétféle, csak az „asszonysors“. Azt az elzárkózó ttságot, melyet a ha­ladó civilizáció erőszakolt a nőre, s amely úgy magába zárja a nőt, mint a középkori kinzókainra, — a nagyvárosi nők régen megszün­tették, s oly ügyesen és bátran emancipálták magukat annak li­dércnyomása alól, hogy nemcsak hogy nem vesztettek semmit a fér­fiak becsüléséből és tiszteletéből, de mintha meg nagyobb hódolattal vennék őket körül, sőt valóságos nőkultuszt teremtettek meg. Mindezen alakulások közepette is azonban a falusi nők nem vál­toztak ; megmaradtak hamupipő­!áünr.«*yau FelÉzaMcsi Hírlap sredeti tárcája. A kétéltű. Irta: Fekete Pál. (Folyt.) 4 IV. Bartók eleget tett a becsületnek. Az esküvőt hamarosan meg kellett tartani. Csendben, titokban ment minden. Otthon, Bartókék pedig nem tudlak semmit fiuk házasságáról. Százszor határozta el magát Gáspár, hogy otthon mindent bevall, de mind­annyiszor megtört ereje, amint édes any- ját meglálta. Nem volt ereje szerte rom­bolni azokat a csillogó, gyönyörű lég­várakat, melyeket az ő házasságára épi- ettek, s a melyekkel összeomlana ill minden .., . De valamit mégis csak kellett ten­nie. „Otthon“ nem lehetett minden nap, mert neki családja van, melyen lelke egész rajongásával csüng. „Itthon“ sem lehet mindig, mert ez gyanút ébresztene. Hazudnia kellett otthon, hogy a szer­kesztőség munkarendje megváltozott és ő csak minden második napon lehel odahaza. így jutott bele ebbe a különös életbe. Két otthona volt. Az egyikben szerető gondos fiú, kiben az édesanyának min­den reménysége összepontosul, a másik­ban meg gyöngéd férj, aggódó családapa. Teslet-telkét két fele kelleti osztania. És ez igy tartott öt esztendőn át. De iovább már nem bírta. Érezte, hogy eb­ben a megosztottságban hova-tovább el­veszti lelke egyensúlyát, meg kell tébo­lyulnia. Tennie kell valamit. V. Kis gyermekét, a legidősebbet ölébe ültette. — Mondd, gyermekem, tudod-e mi az a nagymama? — Óh igen papuskám, az egy jó néni, aki a Pistának sok cukret ás játé­kot hoz, — szólt élénken a kis ötéves fiúcska, majd leverten folytatta : — De nekem ugy-e nincs nagyma­mám ? Bartók csókjaival halmozta el a fiút. Nagyon okos nyilleszü gyermek volt, aki egészen hasonlóit ő rá, de különösen az ő édesatyjára. Nézte a gyermeket és pokoli terv fogamzott meg agyában. — Jól ide figyelj gyermekem, amit most neked mondani fogok. Neked is van nagymamád, aki téged nagyon sze­ret és aki neked sok-sok cukrot és játé­kot fog venni. El foglak téged vezetni hozzá, jó lesz? A gyermek tapsolt, ugrált örömében. Kiszaladt a konyhába édes ányjához, hogy elujságolja a nagy hirt. Magda be­jött a szobába, ránézett urára. Pár pil­lanatig összekapcsolódott tekintetük, úgy Ha fáj a feje, nJZSEftJSS" Beretvás-pasztillát mely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja — Ara 1 kor. 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyógyszerész, Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents