Felsőszabolcsi Hírlap, 1910 (23. évfolyam, 27-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
2 FELSŐSZABOLCSI HÍRLAP 1910. október 30. SM. ii. Múltkori cikkemben rámutattam a kisvárdai társadalmi állapotok visszásá gára és annak okaira, s kifejtettem azon nézetemet is, hogy az máról-holnapra semmiféle radikális reformmal sem változtatható meg. Mi legfeljebb csak arra szorítkozhatnánk, hogy a bizonyosan elkövetkezendő alakulásokhoz a talajt megfelelően előkészithessük. Amikor még nem ismertem annyira a kisvárdai viszonyokat, mint most, célul tűztem ki magamnak, hogy az ambiciózus és a nemesebb élvezetekért he- vülő ifjúság tömörülése érdekében minden erőmmel közreműködjem Valami komoly egyesület félére gondoltam, mely az irodalom és művészetek művelésével, felolvasó estéivel és hangversenyeivel uj irányt tudna adni társadalmi életünknek. Meggyőződtem azonban arról, hogy Kisvárdán túlontúl elég egyesület van, melyeknek egyike sem szolgálja kellően a hivatott célt es az alakítandó uj egyesülés is előbb-utóbb olyan sorsra jutna, mint a többiek: a közöny, a nemtörődömség annak életét is mihamar megbénítaná, bármilyen lelkesedéssel indulna is meg a mozgalom annak érdekében. Mint minden dologban, itt is tehát leghelyesebb volna az aurea mediaritas, az arany középút követése, mely ha nem is szanálna minden ferdeséget, annyit minden esetre elérhetnénk, hogy valami szint, elevenséget hozna sivár társadalmi életünkbe, hogy nem kellene átaludnunk a telet, hanem végre teremtenénk magunknak mi is — szezont. Tudjuk, hogy a zene és a többi előadó művészetek s az ezeknek élvezete nyomán szükségszerűen támadó lelki derű és pajzán jókedv a legalkalmasabbak arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz azon lelkeket, kik egyébként csak a legnagyobb nehézségek árán közeledhetnének egymáshoz. Ha az embernek jókedve van, szeretné az egész világot magához ölelni, és ilyenkor a legnemesebb cselekedetekre is képesebb az ember. Nem is szólva a a zenének és egyéb művészeteknek, de különöken a zenének a jellemek fejlődésére kiható magmérhetetlen hatásáról, a műkedvelő estélyek — ha elég magas nívón állanak — és az azokra való állandó előkészületekkel együtt járó kellemes izgalmak le bírnák kötni az ifjúság érdeklődését és szét bírnák oszlatni az unalomnak ködtengerét, mely most szinte fojtogatóan nehezedik a kedélyekre. Röviden : alakítani kellene egy úgynevezett műkedvelő társaságot, melynek nem volna más célja, mint az, hogy időnként, két-három hetenkét egyszer műkedvelő estélyeket rendezzen, s a mely lehetővé tegye, hogy egyrészről azon mindenki érvényesíthesse képességét, ki a művészetek iránt valami tehetséget érez magában, másrészről pedig az azokon való megjelenést is lehetővé tegye mindenkinek, a ki az ilyen nemes élvezetekben örömét találja. Ezt pedig úgy érhetnők el, ha az estélyek rendezéséből mindenféle anyagi érdeket kizárnánk, ha azok jövedelme semmiféle kívül eső célt nem szolgálna, szóval ha a cél egyúttal ö n- c é 1 is volna. Mindenféle fényűzés és pompa már eleve kizáratnék és minden tekintetben a legtisztább demokratizmus jutna érvényre. Tehát ez a műkedvelő társaság tulajdonképen nem volna egyéb, mint egy állandóan működő rendező bizottság, melynek tagjai természetesen a hölgyek és férfiak egyenlő számú képviselőiből alakulnának meg. Az estélyek programmjában helyet foglalnának ; zene, ének, szavalat, felolvasás, párbeszédek és műkedvelő előadásra szánt kisebb színdarabok. Az es- | télyek helyisége a színházteremben volna, melynek költsége a jövedelemből fedeztetnék. Pompás zenekarunk is volna: a Révfy vezetése alatt működő műkedvelő zenekar. A társaságnak állandó, helyhez kötött működésre, tehát állandó helyiségre nem volna szüksége, csupán ad hoc működnék az estélyek előkészítése érdekében. Ez nagy körvonalakban a társaság működésének tervezete, a részletek végleges megállapítása egy alakuló gyűlésnek volna fenntartva. Felhívom mindazokat, akiket az ügy érdekel és tenni akarnak annak előmozdítása érdekében, hogy esetleges terveiket és észrevételeiket a lap szerkesztőségével közöljék és mindazok, akik a mozgalomhoz csatlakozni óhajtanak, ezen szándékukat bejelentsék. (s. p.) Cantani tanár, a nápolyi egyetemi klinika hírneves vezetője, tudományos előadásaiban a következőképen nyilatkozik : ,Én a természetes Ferencz Jd- zsef-keserüvizet cukorbajban szenvedő betegeimnél, a kik szigorú kezelés alatt állanak, kitűnő eredménynyel alkalmazom. A Ferencz József viz éhgyomorra használva, javítja az emésztést és teljesen pótolja a karlsbadi természetes ásványvizeket.“ Az ásványvizkereskedésben kifejezetten a valódi „Ferencz József keserűvizet kell kérni ; a hol pedig nem kapható, onnan a legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserüvizforrások szét- küldési igazgatóságához, Budapesten, fordulni NESTLÉ gyBrmeklisztje flZ BUBhZhcyca I jésdbetenpinelia gyomorbajosok régóta bevált tápláló Mep a hányástól toiené^t^iinillnl & elhárítja i | A legjobb alpesi tejet tartalmazza }Ára 1 kor. 80 fill, minden gyógyszertárban és drogériában topható Mozaikok. (Védekezés a meleg ellen. — Helytelen tüsszentés. — Az emberi test kisugárzása.) A khinaiak, ha melegük van, forró vizbe mártott kendővel törlik végig az arcukat és nyakukat. Azután tovább le- gyezgetik magukat. Az igy támadt gyors párolgás lölfrissiti őket. Különösen zsúfolásig telt termekben veszik ennek nagy hasznát. * A tüsszentés gyakori visszafojtása egy annál hevesebb. kitörést eredményez, mely aztán csukott szájnál az orron át történik, s ily módon a heves rázkódla- tá i közben gyakran megesik, hogy a nyálka a fülüregbe tódul, a mi fölötte kellemetlen s egészségtelen. Csukott szájjal nem szabad soha sem tüsszentenünk. Gyakori tüsszentési inger különösen reggel és este, gyakran az orr nyálkahárTüsszentési görcs meg épenséggel beteg orra vall, s azért mindenkor orvos segélyét kell igénybe vennünk. * Az újabb kutatások kisér’etileg kimutatták, hogy az élő emberi szervezet fényt sugározhat ki, a mit különben a spiritiszták már régen állítanak. A legrégibb ilyeníajta spiritiszta észlelései szerint a séance ok alkalmával megidézett szellemnek gyakran lálszanak a körvonalai. A legrégibb észlelések, melyek ma is elfogadhatónak látszanak, sötétben világitó hullarészekről szólanak. Patruban szerint az emberi agy, (a koponyából kivéve) némely esetben elég intenziven világit, mig Heller azt állítja, bogy az olyan emberi agy, mely a sötétben nem világit, tengervízbe téve 12 óra múlva fényleni kezd. Ha lengerviz helyett folyóvizet használunk, a jelenség nem következik. be. Nyilván azért, meri a tengervíz világító baktériumokkal lehetett fertőzíetve, mig a folyóvízben ilyen mik- róbák nem fordulnak elő. Dupuget a római katakombákban olyan bomlófélben lévő emberi hullát látott, mely vastag porréteggel volt fedve. E por állítólag hónapokon át világított. Több szerző sebek világításáról tesz említést így az egykor hires Percy, francia sebész egy tiszt lábán olyan sebet gyógyított, mely napokon át világított ; de állítólag később több ily esete is volt, melyekhez hasonlókat különben mások is láttak. Moiisch véleménye szeriül azonban ezen esetek egyike sem spontán sugárzás; ő azt a nézetet vallja, hogy a a fénykilövelés tulajdonképpen nem is az emberi testre, hanem a világiló baktériumra vezethető vissza, melyek nemcsak minden rothadó anyagon, jól tenyésztenek, hanem bizonyára a bomlásban lévő emberi szerveken is megélnek. Schmidthauer-féle Használata valódi áldás, gyomorbajosoknak. ás szákszorulásban szenvedőknek keserüviz. Az elrontott gyomrot 2—3 óra aiatt teljesen rendbe hozza. Kis üveg 40 f. Nagy üveg 60 f. Kapható Kisvárda és vidékén minden gyógyszertár és jobb füszeriizletben.
