Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)
1914-03-29 / 13. szám
1914. március 29. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. Heti krónika. Egy helybeti polgárasszonynak hébe- korban nagyobb szívdobogása van. Az orvos valami likőr féle orvosságot rendelt neki, azonban ő nem igen szedegette. A likör-iz inkább imponált az ö kedves férje-urának, aki a likőrre való tekintetlel szintén hajlamot érzett a szívdobogásra. A beteg végre valahára rávette magát az orvosságszedésre. Kezébe veszi az üveget s bámulva látja, hogy egy csepp sincs benne. Hát ezzel meg mi van ? kérdi bámulva a férjétől. Mire az nagy lelkinyugalommal felelte: Hékám az én szivem is dobogott. * * * Hétfőn este a színház után vagy egy óra tájban egy vig kompánia tartott hazafelé egy színész társaságában. — Nézzék áraim, mondotta a színész, egy lámpaoszlopra mutatva — milyen gyors, kifejlett társulatunk van, a holnapi szinlap már ki van ragasztva. — És milyen fejlett a gyarmati müizlés, már le is van tépve, — mondotta a társaság egy tagja, rövid pillantást vetve a csonka szinlapra. * * * Lélekszakadva rohant egy atyafi a helybeli állomásra délután, — Uram mikor megy az utolsó vonat Szatmárra ? „Azt egyikünk sem tudná megmondani édes áram“ felelte a humorral teli szolgálattevő hivatalnok. Igaza volt. Tövis. SÁRIKA. Lent egy csöndes kis faluba Kézenfogva ment egy gyerepár, A lányka alig 9 éves A fiú olyan 13 már: Sáry! ha majd nagy leszek Olyan mint az Ákos bácsi most, Lessz csengő sarkantyúm Igazi nagy kardom, Szeretsz-e akkor is, Annyira mint most ? Teltek az évek, A fiú elvégezte a Ludovikát S mint fess huszártiszt Jött el a lányért, Ki mint ígérte ö reá várt. Lent egy csöndes kis faluba Örömmel várta egy öreg emberpár Jön haza Pista a nagy fiú, Hogy elvigye a szomszéd Sárikát. Zsóka Modern hirdetési iroda. Úgy a belföldön mint a külföldön elönyesen ismerik a Leopold hirdető vállalatot Budapesten, Erzsébet-kör- ut 41. A legnagyobb hirdető cégek e megbízható iroda utján eszközöltetik az összes hirdetéseiket, mert kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretséggel és felülmúlhatatlan pon- OSSággal teljesíti at összes megbízásokat. Hirek. Esküvő. Dr. kölesei Kende György tart. honvéd huszár hadnagy f hó 21-én tartotta esküvőjét Sárközujlakon pécsujfalusi Péchy Elemér cs. és kir kamarás leányával, Magdolnával. Házasság. Dr. kölesei Kölcsey Ferenc, Szat- márvármegye tiszti főügyésze, Kölcsey János kir. ítélőtáblái biró és óvári Szeöke Ilona fia e hó 26-án csütörtökön tartotta esküvőjét fajkürti Csaba Carával, fajkürti Csaba Adorján, Szat- márvármegye és Szatmár város főispánja és neje domahidi Domahidy Olga leányával Nagykárolyban. Lelőtte a csendőr. Csatlós István vásáros- naményi legény a napokban résztvett a falu egyik mulatságán. A bálban a részeg legény sokat ivott és garázdálkodni kezdett. Keskeny József csendörörsvezető többször rendre intette a duhaj legényt és mikor a szép szó nem használt, beakarta kisérni a községházára. Útközben a részeg legény gorombáskodni kezdatt a csendőrrel, majd egy doronggal neki támadt A csendőr kénytelen volt fegyverét használni, amelynek egyetlen lövésétől Csatlós István holtan terült el. Ez ügyben a csendőrparancsnokság vizsgálatot rendelt el, amely vizsgálat hivatása megállapítani, vajon jogosan hasznáta-e fegyverét a csendőr. Akinek nem kell a tömeggondnokság. Ritka dolog, hogy ma, amikor az ügyvédek alig hiszik, hogy hozzájussanak egy jövedelmező csődtömeggondnoksághoz, akadjon ügyvéd, al i a neki juttatott tömeggondnokságról lemondjon. Erre az előkelő, gavalléros lépésre alig van példa a csődök történetében s ezért érdemes feljegyezni, hogy napjainkban akadt ilyen ügyvéd, aki ezt a bizonyos és számottvető jövedelmet kiadta volna a kezéből. Dr. Székely József szinér- váraljai ügyvéd ugyanis bejelentette a szatmári törvényszéken, hogy a vb Kepecs Testvérek ellen nyitott csőd tömeggondnokságáról megviselt idegzetére való tekintettel lemond. A vármegyei telefon ügye ez idő szerint némi akadályokon vergődik épen keresztül. Jelenleg van fent a megye segítség iránti kérelme a belügyminiszternél, kitől a további munkálatokhoz 20 ezer K kiutalását kéri. A közig, bizottság ülésén főispán bejelentette, hogy közbenjárása alkalmával a belügyminiszter megígérte, hogy a kérelmet lehetőleg figyelembe veszi. Tüzoltóbál. Múlt heti számunkban a márc. 15. tüzoltóbál beszámolónk tévedésből kimaradt. A nagyszerűen sikerült bál tiszta bevétele 55 koronát tett ki. A rendezőség ezúttal mond köszönetéit azoknak, akik szives felül- fizetéseikkel a bál anyagi sikeréhez hozzájárultak. Felülfizettek: Özv. Gacsályi Lajosné 2 K, Mátyás Adolf 1 K 50 f., ifj. Kormány Lajos 50 f., Schmelczer János 50 i, Balogh Endre 50 f., dr. Bornemisza Béla 1 K 50 f-, dr. Biki Andor 50 f., Gulácsy László 50 f., dr. Jármy Béla 10 K, Bene Lajos 50 f., Fogéi Lajos 50 f., Vaszkó Gyula 2 K, özv. Balika Károlyné 2 K, Brilla Ernő 1 K 50 f„ Ke- resztély János 50 f., Tóth Zsigmond 5 kor., Nics Lajos 1 K, Kovács Zsigmond 2 korona, Mártonffy Lajos 5 K, Engel Ármin 1 korona. Dinamitmerénylet Mátészalkán. Vasárnap éjjel Mátészalkán Döri Manó ottani termény- kereskedő udvarára ismeretlen tettes egy di- namitpatront dobott be. A háznak egy beszö- gelése van, ide szánta a merénylő a patront, bizonyára azzal a sötét gondolattal, hogy ott a patron felrobbantja az épületet. — A dinamit azonban nem érte el a falat és pár méternyire azelőtt felrobbant, anélkül, hogy az épületben bármi kárt is okozott volna. A patron felrobbanása azonban óriási robbajjal járt és megreszkettette még a távolabb álló házakat is. A nyomozást a csendőrség széles körben megindította. Azt hiszik, hogy a merénylet bosszú müve volt. Érdekes, hogy azon a helyen, ahol a dinamitpatron felrobbant, egy vasúti talpfa szeget találtak. Azt hiszik, ez a körülmény nyomra fogja vezetni a csendörsé- get. A porcsalmi pokolgép. Az elmúlt hét valamelyik napján a porcsalmai gör. kath. plébános egy nem várt csomagot kapott, ismeretlen feladó által küldve. A debreceni rémes katasztrófa hatása alatt, nagy volt az ijedelem a paro- chián. Jött egy csomag, mit nem vártak és a mi a fő, a feladó ismeretlen. Itt nyilván merényletről van szó, tehát a veszedelmes, halált hozó csomagot ártálmatlanná kell tenni. Nagy vigyázattal a községházára vitték és ott megindult a tanácskozás, hogy mi történjék vele. Különbnél-különb megsemmisítési vélemények után végre abban állapodtak meg, hogy kiviszik a csomagot a falu határába és előkeritik a legjobb lövőt, ki illő távolból bele fog lőni. Ha csakugyan pokolgép van benne, biztosan felrobban és nem fog kárt tenni senkiben. Már- már győzött ez az elhatározás, mikor a községi jegyző az egészet lefújta. Nem kell úgymond komédiát csinálni, mert ezzel csak a község jó hírnevének ártunk, hanem vigyázattal, figyelemmel kell felbontani. írnunk sem kell, hogy a kíváncsiságtól és félelemtől reszkető jelen voltak körében mily hatalmas kacaj tört elő, mikor a relytélyes csomagból előkerült az első, második, harmadik, majd negyvenedik narancs. Halálozás. Özv. Harcsár Ferenczné szül. Darabánth Erzsébet 77 éves korában f. hó 24-én meghalt. A megboldogultban Fábián Károly helybeli ref. lelkész anyósát gyászolja. Temetése f. hó 25-én volt, melyen — a rossz idő daczára -— igen nagy közönség vett részt. Az alispán féléves jelentése. Szatmárvár- megya f. hó 19-én tartott közgyűlésén az alispán beszámolt a vármegye állapotáról. Jelentésének legfontosabb része a vízügyekről szól, melyet szószerint itt közlünk : Ismeretes a törvényhatósági bizottság előtt, hogy az 1912. és 1913. évek túl csapadékos időjárás súlyos teherrel, káros következményekkel nehezedett az egész vármegyére, különösen pedig annak azon részére, ahol a Tisza—Szamos közti vizérde- keltségnek földterülete fekszik. Az 1912. év mostoha viszonyai azonkívül, hogy Panyola községet végzetes árviz sújtotta, a külső termőföldeket állandóan vízzel borították, 1913. évben pedig Tiszabecs és Berend községeket öntötte el az árviz, mely kiszámíthatatlan károkat okozott, melynek enyhítésére az országos adomány igen kevés segítséget nyújtott, a végzetes károk hatásait a két község hosszú idő után fogja helyre pótolni. Tiszabecs, Berend és több árvízkárosultak részére mintegy 43,000 korona adomány gyűlt össze, melyből első sorban azon községek lettek segélyezve, amelyek az árviz tartama alatt közlekedni sem tudtak, s igy természetben élelmi szerekkel lettek ellátva, később pedig a megrongált lakóházak helyreállítása végett lettek segélyezve, az árviz és mostoha kereseti viszonyok végül egyes községekben oly állapotot idéztek elő, hogy a lakosok a szükséges élelmiszerekben is hiányt szenvedtek, melynek leküzdésére az országos bizottság 10,000 koronát bocsátott vm. főispán rendelkezésére, hogy abból az ingyenes élelmiszer kiosztására szoruló lakosságot segélyez-
