Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-03-29 / 13. szám

1914. március 29. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. Heti krónika. Egy helybeti polgárasszonynak hébe- korban nagyobb szívdobogása van. Az orvos valami likőr féle orvosságot ren­delt neki, azonban ő nem igen szede­gette. A likör-iz inkább imponált az ö kedves férje-urának, aki a likőrre való tekintetlel szintén hajlamot érzett a szív­dobogásra. A beteg végre valahára rá­vette magát az orvosságszedésre. Kezé­be veszi az üveget s bámulva látja, hogy egy csepp sincs benne. Hát ezzel meg mi van ? kérdi bámulva a férjétől. Mire az nagy lelkinyugalommal felelte: Hékám az én szivem is dobogott. * * * Hétfőn este a színház után vagy egy óra tájban egy vig kompánia tartott hazafelé egy színész társaságában. — Nézzék áraim, mondotta a színész, egy lámpaoszlopra mutatva — milyen gyors, kifejlett társulatunk van, a holnapi szinlap már ki van ragasztva. — És mi­lyen fejlett a gyarmati müizlés, már le is van tépve, — mondotta a társaság egy tagja, rövid pillantást vetve a csonka szinlapra. * * * Lélekszakadva rohant egy atyafi a helybeli állomásra délután, — Uram mikor megy az utolsó vonat Szatmárra ? „Azt egyikünk sem tudná megmondani édes áram“ felelte a humorral teli szol­gálattevő hivatalnok. Igaza volt. Tövis. SÁRIKA. Lent egy csöndes kis faluba Kézenfogva ment egy gyerepár, A lányka alig 9 éves A fiú olyan 13 már: Sáry! ha majd nagy leszek Olyan mint az Ákos bácsi most, Lessz csengő sarkantyúm Igazi nagy kardom, Szeretsz-e akkor is, Annyira mint most ? Teltek az évek, A fiú elvégezte a Ludovikát S mint fess huszártiszt Jött el a lányért, Ki mint ígérte ö reá várt. Lent egy csöndes kis faluba Örömmel várta egy öreg emberpár Jön haza Pista a nagy fiú, Hogy elvigye a szomszéd Sárikát. Zsóka Modern hirdetési iroda. Úgy a belföldön mint a külföldön elönyesen ismerik a Leopold hirdető vállalatot Budapesten, Erzsébet-kör- ut 41. A legnagyobb hirdető cégek e megbíz­ható iroda utján eszközöltetik az összes hirde­téseiket, mert kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretséggel és felülmúlhatatlan pon- OSSággal teljesíti at összes megbízásokat. Hirek. Esküvő. Dr. kölesei Kende György tart. hon­véd huszár hadnagy f hó 21-én tartotta eskü­vőjét Sárközujlakon pécsujfalusi Péchy Elemér cs. és kir kamarás leányával, Magdolnával. Házasság. Dr. kölesei Kölcsey Ferenc, Szat- márvármegye tiszti főügyésze, Kölcsey János kir. ítélőtáblái biró és óvári Szeöke Ilona fia e hó 26-án csütörtökön tartotta esküvőjét fajkürti Csaba Carával, fajkürti Csaba Adorján, Szat- márvármegye és Szatmár város főispánja és neje domahidi Domahidy Olga leányával Nagy­károlyban. Lelőtte a csendőr. Csatlós István vásáros- naményi legény a napokban résztvett a falu egyik mulatságán. A bálban a részeg legény sokat ivott és garázdálkodni kezdett. Keskeny József csendörörsvezető többször rendre intette a du­haj legényt és mikor a szép szó nem használt, beakarta kisérni a községházára. Útközben a részeg legény gorombáskodni kezdatt a csendőr­rel, majd egy doronggal neki támadt A csendőr kénytelen volt fegyverét használni, amelynek egyetlen lövésétől Csatlós István holtan terült el. Ez ügyben a csendőrparancsnokság vizsgálatot rendelt el, amely vizsgálat hivatása megállapí­tani, vajon jogosan hasznáta-e fegyverét a csendőr. Akinek nem kell a tömeggondnokság. Ritka dolog, hogy ma, amikor az ügyvédek alig hiszik, hogy hozzájussanak egy jövedelmező csődtömeggondnoksághoz, akadjon ügyvéd, al i a neki juttatott tömeggondnokságról lemondjon. Erre az előkelő, gavalléros lépésre alig van példa a csődök történetében s ezért érdemes feljegyezni, hogy napjainkban akadt ilyen ügyvéd, aki ezt a bizonyos és számottvető jövedelmet kiadta volna a kezéből. Dr. Székely József szinér- váraljai ügyvéd ugyanis bejelentette a szatmári törvényszéken, hogy a vb Kepecs Testvérek ellen nyitott csőd tömeggondnokságáról meg­viselt idegzetére való tekintettel lemond. A vármegyei telefon ügye ez idő szerint némi akadályokon vergődik épen keresztül. Je­lenleg van fent a megye segítség iránti kérelme a belügyminiszternél, kitől a további munkála­tokhoz 20 ezer K kiutalását kéri. A közig, bizottság ülésén főispán bejelentette, hogy köz­benjárása alkalmával a belügyminiszter megígér­te, hogy a kérelmet lehetőleg figyelembe veszi. Tüzoltóbál. Múlt heti számunkban a márc. 15. tüzoltóbál beszámolónk tévedésből kima­radt. A nagyszerűen sikerült bál tiszta bevé­tele 55 koronát tett ki. A rendezőség ezúttal mond köszönetéit azoknak, akik szives felül- fizetéseikkel a bál anyagi sikeréhez hozzájá­rultak. Felülfizettek: Özv. Gacsályi Lajosné 2 K, Mátyás Adolf 1 K 50 f., ifj. Kormány Lajos 50 f., Schmelczer János 50 i, Balogh Endre 50 f., dr. Bornemisza Béla 1 K 50 f-, dr. Biki Andor 50 f., Gulácsy László 50 f., dr. Jármy Béla 10 K, Bene Lajos 50 f., Fogéi Lajos 50 f., Vaszkó Gyula 2 K, özv. Balika Károlyné 2 K, Brilla Ernő 1 K 50 f„ Ke- resztély János 50 f., Tóth Zsigmond 5 kor., Nics Lajos 1 K, Kovács Zsigmond 2 korona, Mártonffy Lajos 5 K, Engel Ármin 1 korona. Dinamitmerénylet Mátészalkán. Vasárnap éjjel Mátészalkán Döri Manó ottani termény- kereskedő udvarára ismeretlen tettes egy di- namitpatront dobott be. A háznak egy beszö- gelése van, ide szánta a merénylő a patront, bizonyára azzal a sötét gondolattal, hogy ott a patron felrobbantja az épületet. — A dina­mit azonban nem érte el a falat és pár mé­ternyire azelőtt felrobbant, anélkül, hogy az épületben bármi kárt is okozott volna. A pat­ron felrobbanása azonban óriási robbajjal járt és megreszkettette még a távolabb álló háza­kat is. A nyomozást a csendőrség széles kör­ben megindította. Azt hiszik, hogy a merény­let bosszú müve volt. Érdekes, hogy azon a helyen, ahol a dinamitpatron felrobbant, egy vasúti talpfa szeget találtak. Azt hiszik, ez a körülmény nyomra fogja vezetni a csendörsé- get. A porcsalmi pokolgép. Az elmúlt hét va­lamelyik napján a porcsalmai gör. kath. plébá­nos egy nem várt csomagot kapott, ismeretlen feladó által küldve. A debreceni rémes katasz­trófa hatása alatt, nagy volt az ijedelem a paro- chián. Jött egy csomag, mit nem vártak és a mi a fő, a feladó ismeretlen. Itt nyilván me­rényletről van szó, tehát a veszedelmes, halált hozó csomagot ártálmatlanná kell tenni. Nagy vigyázattal a községházára vitték és ott meg­indult a tanácskozás, hogy mi történjék vele. Különbnél-különb megsemmisítési vélemények után végre abban állapodtak meg, hogy kivi­szik a csomagot a falu határába és előkeritik a legjobb lövőt, ki illő távolból bele fog lőni. Ha csakugyan pokolgép van benne, biztosan felrobban és nem fog kárt tenni senkiben. Már- már győzött ez az elhatározás, mikor a köz­ségi jegyző az egészet lefújta. Nem kell úgy­mond komédiát csinálni, mert ezzel csak a község jó hírnevének ártunk, hanem vigyázat­tal, figyelemmel kell felbontani. írnunk sem kell, hogy a kíváncsiságtól és félelemtől resz­kető jelen voltak körében mily hatalmas kacaj tört elő, mikor a relytélyes csomagból előke­rült az első, második, harmadik, majd negy­venedik narancs. Halálozás. Özv. Harcsár Ferenczné szül. Darabánth Erzsébet 77 éves korában f. hó 24-én meghalt. A megboldogultban Fábián Ká­roly helybeli ref. lelkész anyósát gyászolja. Temetése f. hó 25-én volt, melyen — a rossz idő daczára -— igen nagy közönség vett részt. Az alispán féléves jelentése. Szatmárvár- megya f. hó 19-én tartott közgyűlésén az alis­pán beszámolt a vármegye állapotáról. Jelen­tésének legfontosabb része a vízügyekről szól, melyet szószerint itt közlünk : Ismeretes a tör­vényhatósági bizottság előtt, hogy az 1912. és 1913. évek túl csapadékos időjárás súlyos te­herrel, káros következményekkel nehezedett az egész vármegyére, különösen pedig annak azon részére, ahol a Tisza—Szamos közti vizérde- keltségnek földterülete fekszik. Az 1912. év mostoha viszonyai azonkívül, hogy Panyola községet végzetes árviz sújtotta, a külső ter­mőföldeket állandóan vízzel borították, 1913. évben pedig Tiszabecs és Berend községeket öntötte el az árviz, mely kiszámíthatatlan ká­rokat okozott, melynek enyhítésére az orszá­gos adomány igen kevés segítséget nyújtott, a végzetes károk hatásait a két község hosszú idő után fogja helyre pótolni. Tiszabecs, Berend és több árvízkárosultak részére mintegy 43,000 korona adomány gyűlt össze, melyből első sor­ban azon községek lettek segélyezve, amelyek az árviz tartama alatt közlekedni sem tudtak, s igy természetben élelmi szerekkel lettek el­látva, később pedig a megrongált lakóházak helyreállítása végett lettek segélyezve, az árviz és mostoha kereseti viszonyok végül egyes községekben oly állapotot idéztek elő, hogy a lakosok a szükséges élelmiszerekben is hiányt szenvedtek, melynek leküzdésére az országos bizottság 10,000 koronát bocsátott vm. főispán rendelkezésére, hogy abból az ingyenes élel­miszer kiosztására szoruló lakosságot segélyez-

Next

/
Thumbnails
Contents