Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-02-08 / 6. szám

Társadalmi hetilap. A szerkesztésért felelős: mATyAs adolf. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. A tisztikar a következő: Prónay Gábor elnök. Anáthv István dr., Vi­1 Kitti itgszMS SZttltlSÉSt. Lapunk a mai postával értesítést vett arról, hogy a Nemzeti Népszö­vetség a legközelebb már nálunk s a mi vidédünkön is megkezdi szer­vezkedését. Mivel olvasóink között esetleg lehetnek olyanok, akik még nem ismerik a Nemzeti Népszövet­ség céljait, működését és szerveze­tét, röviden megismertetjük olvasó­inkkal a Nemzeti Népszövetséget, amely hazafias céljainál fogva min- denképen rászolgált arra, hogy a Dagyközönsóg a legmelegebben ér­deklődjék iránta és úgy anyagilag, — hisz nevetségesen csekély áldo­zatot kiván — mint erkölcsileg tá­mogassa. A Nemzeti Népszövetség czélja a nemzeti eszméknek ápolása, a nép kulturális színvonalának emelése, célja a nép gazdasági jólétét és fej­lődését előmozdítani, a gazdaközön­ség, a kisgazdák, a munkások, keres­kedők, kisiparosok, kishivatalnokok érdekeit felkarolni, czélja a népet oktatni, védeni, vezetni és szervez­ni. További főtörekvése a Nemzeti Népszövetségnek a megszervezett és a magyar nemzeti eszméktől át- ittasult tömegeivel fokozni a ma­gyar nemzeti összetartozandóságok, a nemzeti és faji szeretet érzését. A nép folytonos tanításával ki akarja egészíteni a Nemzeti Népszövetség az iskola tanításait és pótolni azt, amit a mindennapi életben szüksé­ges gyakorlati tudáshoz az egysze­rű tapasztalat nem nyújthat. Az évi csekély egy koronás tagsági dij el­lenében a tagilletményül havonként adót füzetek, röpiratok és évenként a terjedelmes naptár mind a fenti czélokat szolgálják. A Nemzeti Népszövetség tagjai­ra nézve nagy jótéteteményt jelent a szövetség hézagpótló jogvédelmi munkássága, mely központi jogvé­dő hivatalával és a vidékenként megszervezendő ügyészi karával i- gen intenzív tevékenységet fog ki­fejteni, amennyiben a Népszövetség­nek minden tagja bárminő peres és perenkivüli ügyében ingyenesen ré­szesül jogi tanácsban. A Nemzeti Népszövetség tehát a kisemberek érdekében nagyarányú társadalmi munkásságot fejt ki és emellett el­sőrendű kulturális és nemzeti misz- sziót teljesít. Kiadványaival, rop irataival és gyűléseivel mentői öbb törhetetlen hazafiasságu állampol­gárt akar nevelni és a mind na- gyob mérvben tért hóditó nemzeti­ségi aspiráczióknak gátat akar vet­ni. Azért törekvése az is, hogy nép­védő, néptámogató és a népet okta­tó, tanitó demokratikus szervezetű működésével kiragadja a nem ma­gyar ajkú, magár* hagyatott népet is a nemzetiségi agitátorok karjai­ból. A Nemzeti Népszövetség zászlaja alatt minden hitfelekezeti és nem­zetiségi külömbségre való tekintet nélkül a nép legszélesebb rétegei tömörülhetnek, mert a Népszövetség tagja lehet minden 16-ik életévet be­töltött magyar állampolgár. A Nemzeti Népszövetség a szer­vezés nehéz munkájában számit a nép és a haza jövőjével törődő min­den tényezőre, a megyar társadalmi és a hivatali vezetőségre, különösen a közigazgatási tisztviselők nagy apparátusára, a kulturális téren mű­ködő polgárságra s általában mind­azokra, akik a néppel állandó érint­kezésben vannak s akik annak hi­vatott vezetői. A városi és községi helyi szervezetek megalakításának kezdeményezésére a szö­vetség vezetősége ezuion is felkér min­denkit, akinek ez módjában áll. Á he­lyi szervezet megalakításának mó­dozatairól a központi iroda (Buda­pest, Vili., Trefort-utcza 2^minden­kinek a legnagyobb készséggel részletes Jelvilágitást nyújt és szívesen küld a gyűlésre központi szónokot. A Nép- szövetség szervezkedését már meg is kezdette és máris több ezer tagja van. Egyelőre a Népszövetség a ma­gyar ajkú nép által lakott területe­ken folytatja a tagtoborozást, mert a nagy néptábor derékhadának in­nen kell rekrutálódni. gyázó Ferenez gróf alelnökök, Ba­ján Gyula, Kutkafalvy Miklós dr. főügyész, Huczik Elemér dr., Kato­na Imre, Salamon Rezső dr. szer­vezőtitkárok. A tisztikaron kívül résztvesz a vezetésben egy igazga­tó-tanács — melynek tagjai Battlay Dezső dr. ügyvéd, Kemény Árpád báró, Sándor József, az EMKE fő­titkára — s a százötven főből álló választmány. Meghiúsult biró választás. (SajAt tudósitónk jelentése.) Folyó évi február 5-ére volt Kölesén a biró választás kitűzve. Jékey Sándor fő­szolgabíró a kitűzött időre, d. e. 11 ó- rára megjelenvén, tekintettel az érdek­lődők, illetve a választó közönség nagy számára, a választást az evangélikus iskolában óhajtotta megejteni. Két (2) jelölt volt, Mika János a régi biró és Bónis Károly kölesei földbirtokos. Alig vonult be kíséretével az eváng. iskolába, hol már a képviselőtestület több tagja várt reá, a teljesen lerésze- gedett Bónis párti közönség vad üvöl­téssel rohant az iskola előszobájába és kvalifikálhatatlan, pálinkától szaturált tor­kokkal követelte Bónisnak megválasz­tását. Tisztesség, illem, engedelmesség: mind-mind kiveszett már a Bónis pár­ti lelkekből, (ha ugyan ilyen is van, ha pedig van, annak spiritusz a neve) Jóravaló szavak semmit sem használtak, folyton orditozás és ajtó tördelés tovább és tovább. Ekkor Jékey főszolgabiró csendőrökért küldött a rend fenntartása végett. Két csendőr azonnal megjött, de ez ugylátszik kevésnek bizonyult. A szo­ros helyen a két csendőrt úgyszólván lehetetlevné tették a részeg elemek, már a csendőrök puskáját is megfogták. Nagynehezen kiszabadították magukat a csendőrök a fókfelen tömeg kezei közül, élesre töltöttek. Hogy a lövés nem dör­dült el, az a jó lelkű főszolgabírónak és a nemeslelkü csendőröknek köszön­hető, kik nem akarták, hogy a bűnös féktelen emberek miatt ártatlan vért ontsanak. Hova lettek azok, akik ennyire feliz­gatták a népet? Miért nem jöttek elő Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ................4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents