Fehérgyarmat, 1914 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1914-07-05 / 27. szám

3 oldal. FEHÉRGYARMAT Postaügynökség Részegén. Szatmárvár- megye Reszege községben Reszege elnevezés­sel folyó évi julius hó 1-én postai ügynökség lép életbe. A postaügynökség kézbesítési köre Reszege és a közigazgatásilag ahhoz tartozó Fekete és Homok tanyákra terjed ki. Megkezdik a választók összeírását. A belügyminisztertől az alispáni hivatalhoz leirat érkezett, melyben fe'hivta a vármegyét, hogy a választók összeírására mindamaz intézkedéseket tegye meg, amelyeket saját hatáskörében meg­tehet. A leirat folytán az alispán a szükséges fel­hívásokat és tájékoztatást sürgősen kibocsátja s felhívást küld azoknak is, akik hivatalból kö­telesek beadni a névjegyzéket. A törvény az őstermelés és az ipar körében is igen sok uj választói jogot terjesztett ki s igy azoknak a munkaadóknak is jegyzéket kell készíteni, akiknek gazdaságába, vagy iparában tíznél több olyan munkás van, aki szavazati joggal bir. A belügyminiszter jelen rendeletével azt célozza, hogy mindazok, akikre az adatszolgáltatás kö­telessége vonatkozik, megtehessék a szükséges előkészületeket. A szamosdobi körjegyző felmentése. Nagy Gyula szamosdobi volt körjegyzőt az ügyészség sikkasztá bűntettével vádolta, ame­lyet állítólag azáltal követett volna el, hogy egyes magánosok kárára kissebb tételű össze­gek mellett Csengerb3gos község ártéri adó­jából 2017 korona 93 fillért, az úrbéri közön­ség ártéri adójából pedig 1143 korona 16 fillért elkezelt olyképpen, hogy arról elszámolni nem tudott. A tárgyaláson a tanuk a két község bírái voltak, akik azt vallották, hogy ők a pénz­kezeléshez nem értettek, mert a jegyzőben föl­tétlenül megbíztak, a pénztár mindkét kulcsát vele őriztették s ennélfogva alapos a gyanú el- lenae. Emellett egyes tanuk vallották, hogy .kö­vetelésükre a jegyző kifizette helyettük a hi­ányzó adójukat. A kezelésben hibáztatták a vádlottat. A vádat dr. Domby Zoltán kir. ügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Her­mann Lipót szatmári ügyvéd látta el. A bíró­ság elnöke dr. Némethy József, szavazó bírák Rozgonyi Viktor és jeney Sándor voltak. A vódőbeszéd elsősorban a megyei ellenőrzés hiányos voltát és elmaradt állapotát emelte ki, továbbá a körjegyzők nagy elfoglaltságát precizirozta, amellyel a körzetükhöz tartozó községekben úgyszólván az egész köigazgatást egyedül végzik s igy nem csoda, ha egyes dolgokban tévednek, valamint azf, hogy a vád­lott úgyis megbünhődött, fegyelmi utón az állását elveszítette. A törvényszék ezután meg­hozta az ítéletét, amellyel Nagy Gyulát a vád terhe alól felmenti. Uj mezőgazdasági vállalat. Magyar föld- birtokosok és Bérlők Szövetsége címén uj vállalat alakult most Budapesten. Ez a válla­lat mindennenemü mezőgazdasági cikkek, ter­mények, gépek, beszerézsét és értékesítését intézi és az egyes uradalmak, bérletek szük­ségleteinek ellátásán kivül, még ingatlanok vételével, eladásával és mezőgazdasági hitel nyújtásával is foglalkozni kíván. Az uj vállalat elnöke ifj. Teleky József gróf országgyűlési képviselő, megyeri dr. Megyri Izidor földbir­tokos és gyáros, igazgatóságának tagjai: vajai és ibrányi Ibrányi Mihály földbirtokos, Szi- nyei-Merse Félix országgyűlési képviselő, Les- tyánszky Sándor ny. áilamiitkár, grófPongrácz Janos földbirtokos, Nagy Andor lőzsdetaná- csos és dr Halmos Károly ügyvéd. Ingyenes balatoni kalauz. Most jelent meg a Balatoni Szövetségnek az ingyenes balatoni kalauza. A szép képekkel díszített kalauzt a Szövetség 60 ezer példányban nyomatja és osztja szét. 10 filléres bélyegdij mellett a csinos füzetet bárki megkaphatja a szövetség titkári hivatalánál Balatonfüreden. Állatvásárok vármegyénkben. Julius 6- án Avaslekencén és Nagykárolyban; 7-én Sza- moskrassón ; 9-én Erdődön; 10-én Kövárhosz- szufaluban ; 17-én Csengeren ; 20-án Sárközön és Mátészalkán ; 27-én Fehérgyarmaton, Nagy- láposon és Szinérváralján. .... ! 1 Főzzél ésszel. Ez a modern asszony! elve. A »rég bevált titkosreceptek« j idejüket múlták. Ma a főcél a változott! gazdasági viszonyoknak megfelelő jó és< ízletes konyhát vezetni, ezért jó gazda- asszonyok Dr. OETKER-féle sütőport használnak, mivel időt, munkát és pénzt * takaríthatnak meg, ezenfelül biztosítékot • n^ujt bármiféle sütemény sikeres el­készítésére. A világos fej a legszebb és legtalálőbb symboluma ezen kiváló: konyhaszernek: Ezen fej mintegy figyel-; meztet arra, hogy »Főzzél ésszel«. !! Ferenc Ferdinánd. Apróságok az Életéből. Markáns, határozott vonások, erős, vállas a- lak,magas homlok, kék szem, ezek jellemezték Ferenc Ferdinándot. Zárkozótt természetű, trón várományosi helyzetéhez megfelelően rezervált ember volt, akitől sokan féltek, akinek eré­lyes voltától, határozottságától sokan félteték a monarchia helyzetét és jövőjét, de akitől mindenki azt várta, hogy erős kézzel fog ren­det teremteni a monarchia ügyeiben kifelé és befelé egyaránt. Nálunk, Magyarországon, főképen attól fél­tek és azzal vádolt k, hogy magyargyülölő. A magyar sajtó orgánumai is igy állították be. Persze csak az első esztendőben, amikor Rudolf halála után befejezetté vált, hogy a magyar trón várományosa ő lesz. Mindenki tudni akarta, hogy a trónörökös tud-e magyarul, ismeri-e az ország történetét, közjogát és elsősorsan, hogy isemri-e a ma­gyarokat. Ez a bizalmatlanság neki fájt legjobban, a- zonban különleges Közjogi pozíciójánál fogva nem oszlathatta el, de egy alkalommal, amikor magyar arisztokraták voltak nála konopisti bir­tokán, igy nyilatkozott : —Annak idején teletömték a fejemet min­denféle haszontalan dolgokkal, amiknek nagyon kevés hasznát vettem, a magyar nyelvre pedig semmi súlyt nem fektettek. Én a gyermekeim­mel másképen fogok eljárni. Nekik már gyermekkorukban kell magyarul tanulniok. Ferenc Ferdinánd férfikorában tanult meg csak magyarul, de amikor megismerte nyel­vünket, ezt a tudását fel is használta. Az u- tóbbi időben — a delegációk megnyitásain a trónbeszédeket a király helyett mondta el - már egyáltalában nem lehetett beszédén ide­gen kiejtést és accentust érezni. Ferenc Ferdinánd igen sokat olvasott ma­gyarul, Jókai, Mikszáth és Herceg müvei meg voltak a könyvtárában, a nevezetes magyar lapokat járatta és olvasta. Azok, akik őt kö­zelebbről ismerik, azt mondják róla, hogy ma­gyar belpolitikai és társadalmi ügyekkel telje­sen tisztában volt és figyelemmel kisérte az eseményeket, hogy annak idején, ha szüksége lesz rá minden apró momentumot ismerjen. Ferenc Ferdinánd akkor szerette meg a magyarokat, amikor Chotek Zsófia grófnővel való házassága alkalmával telje» lelkesedéssel melléje állottak. Ferenc Ferdinánd házassága előtt tudvalevőleg egy nyilatkozatot adott, melyben arra kötelezte magát, hogy leszárma- zottaival szemben nem támaszt igényt a ma­gvar és az osztrák tróura. A magyar képvise­lőház 1900 október havában kezdte ezt a le­mondási nyilatkozatot tárgyalni, mellyel szem­ben a Széli-kormánynak az volt az álláspont­ja, hogy mivel a Ferenc Ferdinánd házassága az uralkodóc-alád házi törvényei értelmében morganatikus hásasság, leszármazottaira nézve a trónutódlás jogát tényleg elveszítette éppen azért a lemondási nyilatkozatott a magyar tör­vénytárban be kell iktatni. Az ellenzék ekkor heves támadást intézett a kormány ellen a közölt álláspont miatt Kossuth Ferenc, Polónyi Géza, Barabás Béla és az összes ellenzéki matadorok ‘egymásután szólaltak fel és fejtegették, hogy Ferenc Fer­dinánd házassága Chotek Zsófia grófnővel a magyar törvények értelmében törvényes házas­ság s még ha le is mondott Ferenc Ferdinánd utódaira nézve a trónigényről, ez a lemondás tárgytalan és a törvényhozásnak nem szabad 6zt elfogadni. A trónörköst akkor rendkívül meghatotta a függetlenségi pártnak ez a bátor, férfias és lo vagis viselkedése és az összes parlamenti tár­gyalásokról momentán teljes szövegű hiteles másolatokat küldetett magának. Mikor azután a tárgyalások befejeződtek, Ferenc Ferdinánd igy nyilatkozott: — A magyar lovagiasságnak >> őst tapasz­taltam a legszebb és leggyöngédebb bizonyi- tékát. Valóban szivem mélyéig meghatott az a nagy jóindulat, mellyel ezt a kérdést a füg­getlenségi párt kezelte. A trónörökös személyéhez elválhatatlan hoz­zá fűződött Hohenberg Zsófia személye. "Vala­mi megható és trónokhoz közelálló embereimét szokatlan romontika vette körül ezt a házas- zágot. A Ferenc Ferdinánd felesége ősrégi, előkelő és nagy szrepet játszó cseh-német családból- származott. Született 1868 március 5-én s har­mincegy éves volt, mikor Ferenc Ferdinánd őt nőül vette. Házasságáig életének különösebb története nincsen. Élt gondatlanul, előkelő kör­nyezetben, mint a hozzá hasonló arisztokrata hölgyek általában. Kiváló neveltetésben része­sült s kitűnő műveltséget szerzett Frigyes fő­herceg udvarában, hol udvarhölgyi minőségben szerepelt, kezdődött a karriérje. Ferenc Ferdinánd 1899-ben gyakran tett látogatásokat Frigyes főherceg családjánál s itt tűnt fel neki a rendkívül vonzó, lebilincse­lő modorú és nagymüveltségü Chotek Zsófia grófnő, kinek egész lényén elömlött az a női­es báj, mely a férfiak szivét leggyorsabban fölmelegiti. Tudta, hogy micsoda hatalmaB a- kadályok fognak fölmerülni, ha Ferenc Ferdi­nánd ragaszkodik a házasság eszméjéhez s ép pen azért sírva kérte a főhereeget, mondjon le tervéről. Ferenc Ferdinándot azonban csak jobban megerősítette elhatározásában és szenvedélyé­ben Chotek grófnő félelme és nyiltan tudtára adta, hogy feleségül akarja venni. Természete­sen, miheiyt az udvar értesült a trónörökös ter­véről, nyomban megkezdte az »intézkedéseket“. Chotek grófnőnek szabadságra kellett mennie, azután utaznia, üdölnie és felejteni, de mind aem használt semmit sem. Ferenc Eerdinánd szilárdan megmaradt elhatározása mellett, úgy hogy 1900-ban az ifjú pár egymássá lett. A Habsburgok történetében szinte forradalmi jellegű volt ez a házasság. Ez volt az első eset hogy szenvedélyes, forró és olthatatlan szere- em hozott létre egy házassági frigyet és nem politikai érdek. Ferenc József király később megbarátkozott a házassággal és Chotek gróf­nőt a legmagasabb kegyeibe fogadta. Kinevez­te nőm sokára hercegnőnek s mint Hohenberg ercegnőt kegyeinek minden jelével elárasz­totta. Az udvarnál Hohenberg Zsófia csakha­mar a legbefolyásosabb személyiségek egyike lett, nélkül, hogy a legcsekélyebb is lépést tette volna erre nézve. Mint hitves és anya a legmintaszerübb nők közé tartozott. Részt vett urának minden mun­kájában, tervében és örömében. Házasságukból egy leányka, Zsófia hercegnő és két fiúgyer­mek, Miksa és Ernő született, kik Hohenberg hercegnő vezetése alatt nyerték neveltetésüket. Az ő kívánságára történt, hogy u kis ex-trón- örökösök a magyar nyelvet már korán elsajátí­tották. Mikor Ferenc Ferdinánd elkezdte a magyar nyelvet tanulni, ugyanakkor Hohenberg hercegnő is, aki már házassága előtt bt ta kis­sé nyelvünket, hozzálátott a magyar szó tanu­lásához és két év alatt már olyan tökéletesen elsajátította, bogy a magyarokkalazóta kizárólag magyar nyelven érintkezett. A trónörökös párról valóságos legendák me­sélték, hogy milyen boldog és szép családi életet éltek és az a visszavonultság és rezerváltság, melyet a politikával szemben tanúsított, szintén csak az Ő komolyságát, férfiasságát bizonyí­totta. ^ 1914. julius 5.

Next

/
Thumbnails
Contents