Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-04-11 / 15. szám

Fehérgyarmat 1913.

II. évfolyam. 15. szám.

április 11.

FEHÉRGYARMAT

Társadalmi hetilap.

Előfizetési árak:

Megjelenik minden pénteken.

Egész évre .... 8 kor.

Negyedévre. ... 2 kor.

Felelős szerkesztő:

Szerkesztőség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT.

Félévre ...... 4 kor.

Egyes szám 20 fillér.

Dr. HUNWALD IZIDOR.

Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők.

Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona.

Nyilttér soronként 40 fillér.

Tűzoltóságunkról.

Az elmúlt évben városunkban tartott megyei szövetségi gyűlés lefolyása mindenkit meggyőzhetett arról, hogy tűzoltóságunk képzettség s felszerelés tekintetében nem áll mögötte a vármegye egyetlen testületének sem. A 12 év előtt újból szervezett testület Mártonffy Lajos parancsnoksága alatt megerősödött, ki- fejlődöttt annyira, hogy városunk lakosainak biztonsági érzetét is lényegesen emelte. Méltányolta ezt a képviselő testület is, mikor a tűzoltói felszerelést nagy áldozatkészséggel beszerezte s a megyei szövetséget vendégéül ellátta.

Az utóbbi két évben alig volt alkalma a tűzoltóságnak működését tűzvész alkalmával bemutatni, mert — szerencsénkre — egy-két kisebb tüzetesen kívül közreműködése szükséges nem volt.

Lehetséges, miként az imminens fenyegető veszély hiánya okozza, hogy a működő tűzoltók száma apadóban van. Kell — úgy látszik — valami, ami ösztönözze az ifjúságot a részvételre, a gyakori tüzesetek éppen nem kívánatosak, de azok elkerülhetése végett okvetlenül szükséges kipróbált, gyakorlaton kiképzett, a veszélyt legyőzni tudó legénységre.

A testület minden lehetőt elkövet, hogy tagjai körében jól érezzék magukat. Minden egyes tűzoltó egyenruháját az egylet adja a szükséges felszereléssel együtt, az egyes gyakorlatok után társas összejövetelt tart, melynek költségeit a testület viseli. A bajtársi szellem ápolása a parancsnok különös gondját képezi.

A tűzoltóság nemes czéljait magyarázni ma már felesleges, mindenki tudja, hogy a tűzoltók hivatása a legkiválóbbak egyike.

Felhívjuk ezért városunk ifjúságát, hogy e nemés intézményt belépésükkel s közreműködésükkel támogassák. A testületbe lépés végett személyesen lehet jelentkezni a parancsnoknál vagy Bá- nyay Lajos alparancsnoknál.

Adóvallomások benyújtása.

Több ízben közöltük már, hogy az 1909. évi adótörvények életbeléptetését a kormány elhalasztja. A halasztást kimondó 1913. évi YI. törvénycikk most lépett életbe s annak a közönséget érdeklő részeit, úgyszintén az adóvallomások rendjét az alábbiakban ismertetjük.

Azok, kik az 1912. évben III. osztályú kereseti adóval már meg voltak róva (kereskedők, bérlők stb) az 1913. évben ugyanazon összegű egyenes adót fogják fizetni, mint 1912-ben fizettek. Ujjonnan létesült kereskedelmi vállalatok s bérletek stb. után 1913. évre a múlt évi adókivető bizottság fogja az adót kiróni.

Az országos betegápolási adókulcsa 5% lesz.

Azok, kik üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglalkozásuk után eddig bármely okból III. osztályú kereseti advóval megadóztatva nem voltak, kötelesek az adóévet megelőző három évre, vagy

'^ILeyeíeye det.

Nem irigylem a gazdagot, nagyot,

Kinek jó sorsa mindent megadott,

A kinek bíborban ringott a bölcsője S a napjait gyönyörben éli le.

... Kinek nem volt egy perce mostoha, Szívből örülni nem tud az soha . ..!

Gazdag vagyok — bár száraz kenyerem, És utamon csak vad virág terem,

Az én fajtám, ha koldus is — szabad — A lelkem mélyén büszke dal fakad És bár mindent kellene vesztenem, Megmaradna egy rajongó hitem.

Erza.

A „FEHÉRGYARMAT“ TÁRCÁJA. Az újságírók világából.

— Don Gunárosz és Tisza. — Szomaházi sürgönyt vár. — Kinek van a legtöbb szabadjegye? —

Azt mondja Rákosi Jenő, az újságírók örökbüszkesége, hogy ezer kapuja van az idegen elem beözönlésének az irodalomba, — talán

azért nem emlékszünk már Lauka Gusztira, vagyis irodalmi álnevén Don Gunároszra, a ki korának népszerű Sipulusza volt, az első legnagyobb bohém: Baczur Gazsi javított és bővített kiadásban. Életének legénykora azzal vált ismeretessé, hogy Petőfi barátja, házasságánál tanúja volt; életének utolsó évei pedig arról nevezetesek, hogy minden napra lejárt egy — tizkoronás váltója. Tempora mutantur! . . .

Mikor Don Gunárosz tentatartója és irói aranyere kiapadt, a nagy bohém — hivatalt vállalt: a belügyminisztériumba jutott Tisza Kálmán minisztersége alatt. Hivatalát ezzel a jelszóval fogadta el:

— Kinevezéses állás nekem nem kell, mert akkor a hitelezőimnek hivatalnokoskodom: a gázsimat le fogják foglalni. Napidijat akarok! Ez lefoglalhatatlan.

így is volt. Öt pengőt kapott minden napra Lauka.

Valami tiz évig vette föl a napi dijat. Egy ízben a főnök ezt jelenti Tiszának:

— Lauka dohog. Nem akar többé napidi- jaskodni: végkielégítést akar.

— De hiszen nincs törvényes alap. Napidi- jasnak végkielégítés nem jár. Küld föl Laukát hozzám. Majd megértetem vele.

Lauka megjelent az audiendum verbumra és hogy mily élénk színekkel festhette a tömegnyomort, elképzelhetjük, ha a takarékos Tisza 2000 koronát utalt ki neki a rendelkezési alapból — végkielégítésképpen.

Lauka fölvette a pénzt; de másnap csak ott volt a hivatalban.

A főnöke rátámadt:

— De hiszen ön végkielégítést kapott. El van bocsájtva. János, tegyék ki ennek az urnák az íróasztalát 1 . . .

— Végkielégítést? Hát tudok én 2000 koronából megélni ? Nem méltóságos uram, én a további napidijakra reflektálok. Jelentse ezt Tisza kegyelmesnek.

A miniszteri tanácsos jelentető is.

Tisza egészen felháborodott: Azonnal hívják föl hozzám Laukát.

Lauka bűnbánóan állt előtte.

— Nézze Lauka, hiszen én meg sem állhatok a parlament előtt, ha maga miatt kérdőre vonnak. Tegnap felveszi a végkielégítést s ma újra itt van.

Lauka a kezével legyintett.

— Kegyelmes uraml Komédia az egész. Élni pedig kell.

... Ki is adták azután is a 10 koronákat, de csak nehány hónapra. Tisza elprotezsálta Laukát Nagy becskerekre vármegyei levéltárosnak. Ott jöttek aztán divatba a tiz koronás szívességi váltók 365 drb. egy évben.