Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-04-18 / 16. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT 1913. április 18. együtt mintegy 6000 korona terhet ró a községre. A nyolc év öt esztendő múl­va letelik s felszabadul a 6000 korona, addig azonban várakoznunk nem lehet. Viszont az idei esztendő a munka meg­kezdésére a rossz pénzviszonyok miatt nem alkalmas, de az előmunkálatok megtételére igen. Erre sok idő kell. Első feladat megállapítani a kiépíten­dő útvonalakat, az építés sorrendjét s az építési munkálatok összegét. Második feladat megállapítani a hoz­zájárulási arányt s harmadik feladat megfelelő kölcsön felvételéről gondos­kodni. Talán nem tévedünk, ha a kiépítendő útvonalakat az építés szükségének sor­rendjében ilykép véljük megállapítani. 1. ) A kaszárnya utca a gyógyszertár­tól a matolcsi törvényhatósági útig; hossza kb. hétszáz méter. 2. ) A kisari utca a törvényhatósági ut végétől Szűcs Péter házáig; hossza kb. 400 méter. 3. ) A Hajnal utca a törvényhalósági úttól a Mecsekig, hossza kb. 600 méter. 4. ) A Temető utca, hossza kb. 400 mtr. 5. ) A vágóhidhoz vezető ut, hossza kb. 300 méter. 6. ) A nábrádi utca, hossza kb. 600 méter. 7. ) A Főutcát a Hajnal utcával össze­kötő u. n. Bihari szoros, hossza kb. 200 méter. 8. ) A Gyöngyvirág utca, hossza kb. 1200 méter. 9. ) Az összes többi kisebb utcának rendbehozatala, árkolása s feltöltése — mtiut nélkül, hosszuk kb. 2 kilométer. Az összes kiépítendő utak hossza te­hát négy kilométerre tehető, melyeken 2 V2—3 méter széles kőjárda volna lé­tesítendő, ezek összes költsége 70.000 koronára, a többi utak rendbehozatala 4000 koronára tehető, tehát a költség 74000 korona lenne. Ezen összeg néze­tünk szerint fele részben a község, fele részben a telektulajdonosok által volna Hugó, a kövér dundi Hugó kaczagott igy ; az ő jóízű kaczgása árad most is felém a szoba sarkaiból. Tudott kaczagni, mert boldog volt, mert gyermek volt, hiszen még az első hosszú nadrágot sem viselte el. * * * Te Hugó, mondtam egyszer neki, mi nem használjuk olyan gyakran azokat az epitheton ornansokat, melyek nálatok, oly gyakoriak. Mi nagyon ritkán mondjuk, hogy gyönyörű, elraga­dó, csodaszép stb. Hát mit mondanak helyette ? Ha egyáltalában mondunk valamit, úgy mondjuk: Szép, csinos, kedves, de ha mi va­lamire gyönyörűt mondunk, annak igazán an­nak kell ám lenni. Ő a vállát húzta rá s nemsokára ismét fi­gyelmeztetett, hogy mily csodaszép az a moz­dulatlanul elterülő víztükör, megkoszorúzva a pompás zöld erdővel, melynek lombjai a viz mélyéről is integetni látszanak. Szép, szép, mondám, jóformán odasem pil­lantva. Lassan kezdtem csak megérteni, hogy a Hugó gyönyörű és csodaszép dolgai és az ő boldog kaczagása között valami összefüggés van. Az ő szeme másnák látta a természetet. fizetendő oly módon, hogy egy-egy ol­dalra 25 százalék esne a telek utcahosz- szának arányában. E végből szabályren­deletet kellene alkotni, ebben kimonda­ni a telektulajdonos kötelezettségét. Ily szabályrendelet felsőbb jóváhagyása aka­dályokba ütközni nem fog, mert ilyet más városok is létesítettek. Hihető, hogy a község lakosai is örö­mest járulnak a teiv kiviteléhez, hiszen az egy telekre évente jutó összeg sok­kal kisebb, mint az az évenként bizto­san előforduló, kimaradhatatlan kár, mely az ut rosszasága miatt minden egyes telektulajdonost feltétlenül ér. A községet terhelő kb. 37000 korona teher nem több a mügyalogjáró után fi­zetendő tehernél s tiz alatt évi 6000 ko­rona lefizetése mellett letörleszthető. Ily fövid lejáratú kölcsön felvétele akadá­lyokba ütközni nem fog, főként, ha te­kintetbe vesszük, hogy a munkálat el­végzése két, esetleg három évet vesz igénybe s a vállalati összeg csak foko­zatosan lesz fizetendő. A müutak létesítésének előnyei oly nyilvánvalók, hogy azt bővebben fejte­getnünk felesleges. Csupán egy előnyt emelünk ki. A község az utak s dülőutak fentar- tására törvény szerint a közmunkát s közmunkaváltságot használhatja. Ezek­nek értéke 1913 évben 1500 korona, melynek fele pénz, fele munkaerő. É köz­munka nagy részét felemésztik a község belterületén szükséges végzendők; mü­utak létesítése esetén ez összeg felsza­badul s lehetővé fog válni a közdülő- utak karbantartása, azokon műtárgyak lé­tesítése. A beltelki utak kiépítése igy jótékony hatással lesz a mezei utakra is. Mindez természetesen csak a jövő ze­néje. Sok fáradság s küzdelem kell ahoz, hogy a most felhozott munkák tényleg megkezdessenek és befejeztessenek, de ez elől kitérni többé nem lehet. Igye­kezni is fogunk e kérdés iránt a közér­deklődést fentartani. másnak az erdőt, a vizet, a susogó falevelet, másnak hallotta a szellő sóhaját, másképen hallott, látott mindent, mert ő megértette azokat, neki nemcsak a szeme látott, a füle hallott, hanem a lelke látott, hallott mindenütt, és a lelket kereste mindenben. Meg is találta min­dig. Azért volt neki meseszép, remek minden, mig én csak hidegen néztem, de nem láttam, hallgattam, de nem hallottam. És mert ő meg tudta érteni, hogy minden ami nem csúnya, az szép, és mert ő ennek a szépnek is nagy-nagy részétgyögyörünek látta, azért volt ő doldog s azért tudott ő kaczagni oly frissen, szívből, őszintén. ügy szerettem volna Hugótól megtanulni azt a kaczagást. És amint állok az ablak előtt, nézem a hulló faleveleket, amint elmerengek rajtuk, mily kecsesen libegnek ide-oda, mig a földre érnek, s mily szelíden simulnak azután az anyaföldhöz, melyből lettek, s mellyé ismét lenniök kell, kicsuzik a számon, úgy félhan­gosan: Istenem, mily gyönyörül Ekkor hirtelen visszagondolok Hugóra, s frissen, boldogan, vígan tör elő keblemből egy jóizü kaczaj, viszhangjául az ő álmodott, édes ka- czagásának. Előleges színházi jelentés. A Szabados László igazgatása alatt működő színtársulat, melyről múltkori számunkban már megem­lékeztünk, április hó 23-án kezdi meg működését Fehérgyarmaton. A közönség tájékoztatása céljából kö­zöljük az igazgató által kibocsátott előleges jelentést: Értesítem a n. é. közönséget, hogy színtársulatommal, amely „Magyar drámai staggione“ elnevezés alatt a nagyméltóságu kultuszkormány köz­vetlen felügyelete és ellenőrzése alatt áll, a legközelebbi napokban egy rö­vid vendégjáték sorozatot rendezek. Ezekre a vendégelőadásokra kü­lönösen felhívom a n. é. közönség figyelmét. A társulat kizárólag drá­mai előadásokra, a lehető legjobb művészi erőkből van szervezve. Vezető tagok: László Gizi a kassai nemzeti szinház volt tagja, Homo- kai Gabriella a szegedi szinház volt tagja, Szőke László a budapesti Kamarajáték volt tagja, Dobrossy Katica, Asztalos Mici és Virágh László az aradi nemzeti szinház tagjai, Fehér Imre az „Erdélyi szinjátszó társaság“ volt tagja, Hege­dűs Henrik a miskolci városi szin­ház tagja. A műsor a régebbi és legujjabb színpadi irodalom legértékeseb mű­veiből van összeválogatva. Ebben a tekintetben csupán a művészi és irodalmi szempont irányadó. Műsoron vannak többek között: Bánk-bán, A király házasodik, Ró­meó és Julia, Himfy dalai, A vas­ember, Tartuffe, stb. A farkas, Bella, Az ostrom, A sarkantyú, Tavaszi ünnep, Faun, Lakájok, A miniszterelnök, Bent az erdőn stb. stb. Az egyes darabok újszerű és minden tekintetben stílusos rende­zésben kerülnek színre és minden egyes előadás magas művészi szín­vonalon áll. Máramarossziget város szinügyi bizottsága jegyzőkönyvileg fejezte ki legteljesebb megelégedését a tár­sulat működése fölött. Dés város szinügyi bizottsága egyhangúlag szavazott dicséretet^ a vendégjáték művészi élvezeteiért. Ezenkívül még számos dicsérő nyilatkozatot kapott a társulat. Előadásainkat és a társulatot még egyszer is hangsúlyozottan ajánlom tehát a n. é. közönség figyelmébe és pártfogásába. A vendégjáték tiz előadására az I. rendű bérlet 21 korona. Szelvény bérlet nincsen. Bérletek gyűjtésével Fehér Imre titkár van megbízva. A bérlet árának fele előre fizetendő. Tisztelettel Szabados László a Magyar drámai staggione igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents