Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-04-11 / 15. szám
Az intézet újból kéri a vidéki tanítókat, hogy vegyék rá a földműves és napszámos fiuk szüleit, hogy az ipari pályára küldjék gyermekeiket, ahol sokkal jobb sorsot biztosíthatnak számukra, mint a cselédeskedés, vagy a napszámoskodás és jelentsék be azokat, akik valamely mesterség megtanulására vállalkoznak. A nemek aránya. Az utóbbi időben alaposan rájárt a rúd az agglegényekre. Ausztriában kivetették rájuk a súlyos agglegény-adót. Kétségtelen, hogy sok agglegény meg is érdemli rideg sorsát, de vajon tudják-e azok, akik követ dobnak rájuk, hugy ezen a világon öt és fél milliónyi kényszerű agglegény él. Egy legújabb statisztikai kimutatás szerint a világ 1700 milliónyi lakosa közül öt és fél millióval több a férfi, mint a nő, tehát ha minden nőnek jutna férj, még akkor is maradna öt és fél milliónyi ember, akinek nem jutna asszony. Még nagyobb azonban a kénytelen agglegények száma, miután sok helyen dívik a többnejüség és maitresse-tartás, az igaz viszont, hogy ezzel szemben dívik a házasságtőrés és a házibaráttartás, a mi mégis a férfiak előnyére billenti egy keveset a statisztika lesújtó kimutatását. Egyébbként a nemek eloszlása igen változó országok és világrészek szerint. Európában 1000 férfira 1027 nő jut. Afrikában 1045 jut 1000 férfira. Ezzel szemben Amerikában ugyanennyi férfinek csak 964 nő között lehet választania, mig Ázsiában csak 961, Ausztráliában pedig pláne csupán 937 között Bizonyos országok még rosszabbul állanak. Például Alaskában 1000 férfira 389 nő jut. Tisztelettel értesítem a t. högyközönséget, hogy Szabászati tanfolyamomat 14 nap múlva bezárom. E két heti tanításra kedvezményes áron fogadok el jelentkezéseket. Varrónőket praktizálásra szívesen látok. Különösen ajániom a t. hölgyek szives figyelmébe legújabb divatu szabásmintáimat. Saját részére bárkinek készítek szabásformákat úgy kosztüm, mint ruhákra, szolid árban. Jelentkezőket szívesen látok délután 2—4 óráig a városháza tanácstermében. A t. hölgy közönség szives pártfogását kérve kiváló tiszte’ettel Szilágyi Irma okleveles szabásznő. 1913. április 11. __________________ CS ARNOK. Innen-onnan, a nagyvilágból. A sok elemi csapások megpróbáltatások miatt már mosolyogni sem tudunk, derült arcunkon a gond mély barázdái diadalmaskodnak, eleven égő tekintetünk hová lett? Bánatos az arcz, könnyel telve a szem, úgy nézünk ki, mint az egyptomi fellá-k, kiknek arcáról annyira leri a küzdelem és nyomorúság, hogy az igazi szenvedőket őszinte lélekkel megsajnálják a nemesen érző emberi lelkek. Mindig azt hallottam, hogy az angolok hideg-rideg, kemény szivü emberek. De ez csak látszat. Őszintébb, igazabb, nemesebb lelkű emberbarát nincs az angolnál, ezt nem hízelgő, népámitó szavakkal mutatta meg, hanem cselekedettel és valósággal. Mióta Egyptom urai lettek az angolok, mindent elkövettek a nép nyomorának enyhítésére. Világra szóló az „Asszuánjai óriási vizmü, mely a Nílus felesleges vizét fogja fel, hogy nagy szárazság idején a vízben teljesen szűkölködő szegény arabs faj a fellá-kok termékfélén földjeit mesterségesen öntözze s termővé tegye. Több százezer szegény embernek lesz igy kenyere, derült arcza, eleven mosolygós szeme és ami fő életkedve. Élet és munkakedv nélkül nincs haladás emberi életünkben. A jó angolok 134 millió koronát áldoztak a nagyszerű vízműre s ők tudják, hogy ez a befektetés busásan kifizeti magát, már csak azért is, mivel százezrek nyerik általa anyagi jobblétüket, boldogulásukat. Ezzel nagyon messze elkalandoztam, mikor épen a mi kis rakoncátlan Turunk szabályozására gondolok. Nem lehet kiszámítani azt a nagy kárt, melyet a Túr áradása a múlt évben okozott. Csaknem minden két hétben elöntött határunkat, földjeinket s útjainkat. A ga- bonanemüek cséplésénél okozott legtöbb kárt. Sok helyen, midőn a cséplés javában folyt, elöntötte az egész szérűt, beiszapolta a kazalban levő búzát, mely később elrodhadt, vagy az egerek és hörcsögök martalékjai lett. A téli cséplések bizonyították, hogy elveszett igy minden. Nehány földbirtokos elcsépeltette a viz által elöntött területen levő búzáját s az eredmény, hogy 600 keresztből 35 mm. csirás szemét lett. Nem fizette ki a befuvarozást sem. Zabunkat elrohaszíotta az eső, vagy ha csépe- letlen maradt, a kazalban megőrölte az egér. Tengerink tönkre ment a méteres vízben ; takarmányunk mind iszapos lett, mit cséplés nyomtatás után sem tud megenni a jószág s igy csak a lomba kerül. Gazdálkodásunkat tehát megsemmisítette a rakoncátlan folyócska vize. De ősszel vetni sem tudtunk csak igen keveset. Sár és viztengerben vetni nem lehet. A kevés őszi vetésnek a fele ott maradt a földben, elrothadt a mag, mielőtt" csirafejlődésbe jöhetett volna. Szomorú képek ezek, de sötét valók. Hogy utainknt mennyire tönkretette az árviz: azt mindenki tudja, látja, aki utazni kénytelen Kölese és Tiszaujlak között 8 mély kátyú tátong, mely az üres szekeret sem akarja elbocsátani, nemhogy a terhes szekeret. Kölese, Fülesd, Istvándi felé utazni csak végrendelettel lehet, a kölese Rokás utón se menj, mert ez Eszterónál könnyen ott hagyod a fogadat. A múlt év decemberében egy szegény kölesei gazda, ki fuvarozni is szokott, a Medve tanyáról költöztetett Kölesébe valami cseléd félét, lovai elkadtak az Eszteró pataknál, elsülyedt a szekér lovastól. Jó emberek mentek a segélyére, a lovakat kifogták valahogy a hámból, de egyik ló pár perez múlva kiadá páráját. A szekérről méteres vizben lehúzták a segítő emberek a bútor darabokat, de a szekér az, ott maradt a sártengerben. Próbáljon valaki Kóródra menni, menten elakad a Klein és Dienes tagok összeszögelésénél. Ez még ez év március 2-án is megtörtént velem. Csaholcz felé pár éve nincs közlekedés. Szekeresi vonatunkhoz eljutni nem tudunk s igy mi most is csak Tiszaujlak- ról juthatunk Szatmárra. Eisern lehet képzelni azt a nyomort, melyet népünk az elmúlt héten kiállott. Nem tudott őrölni, iszonyú sárban vitt a szegény ember félvékát Kóródra a hátán, betegen jött vele haza. Végre kitalálták a vizi utat, a község két csolnakján s két privát csolnakon szállították az őrölni való terményt Istvándiba, az ut oda 3 óra, vissza egy nap. Sokszor későn este a hajtástól kimerülve jöttek haza az őrlők s már messziről kiabálták : emberek segítsetek, mert nem birunk a kétágú Túrnál átevezni“. A jó emberek azonnal segítségükre mentek. Egy kép ez az életből. Szomorúnak elég szomorúan jelzi a mi életküzdelmünket. (Folytatása következik.) —k-gy KÖZGAZDASÁG. A Triesti Általános Biztosító Társulat. (Assicurazioni Generali.) Március hó 26-án a társaság 81-ik rendes közgyűlése tartatott meg. Besso Marco elnök jelenti, hogy a társaság vezérigazgatója terral- bai Richetti Ödön súlyos egészségi tekintetekből és határozott orvosi rendeletre állásáról, melyet az intézet javára nagy szeretettel és felette fényes sikerekkel töltött be, lemondott Az igazgatóság és igazgatótanács, bár nagy sajnálattal, kénytelen volt az érdemdús vezér- igazgatónak lemondását a jelzett körülményekkel igazolt visszavonhatatlan elhatározásánál fogva tudomásul venni. De azon kívánságtól vezéFEHÉRGYARMAT reltetve, hogy Richetti ur értékes közreműködése és gazdag tapasztalatai a társaságnak továbbra is megtartassanak, az igazgatóság és igazgatótanács indítványozza Richetti urnák, az igazgatóság tagjává való megválasztását. A közgyűlés Richetti ur lemondását a társaság körül szerzett hervadhatatlan érdemeinek hálás elismerése és mély köszöneté kifejezése mellett tudomásul vette és őt közfelkiáltással az igazgatóságba beválasztotta. A közgyűlés elé terjesztett 1912. évi mérlegek előttünk fekvő jelentéséből látjuk, hogy az 1912. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1,267,209 909 korona és 28 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 55,525.392 korona és 20 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 23,703.976 korona 65 fillérrel 375,547.656 korona 67 fillérre emelkedett. Az életbiztositottak osztalék-alapja 7,141.183 korona 12 fillért tesz ki. A ,tüz- biztoJtási ágban, beleértve a tükörüveg biztosítást, a díjbevétel 18.926,541.149 korona biztosítási összeg után 32,462,892 korona, 58 fillér volt, miből 11,326.023 korona 37 tillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 21,136,869 korona 21 fillérre rúgott és ez összegből 15,302,274 korona 29 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 155,630.256 korona 27 fillér. A betörésbiztositási ágban a díjbevétel 1,636.426 korona 93 fillérre rúgott, miből levonván arázontbiztositást, a tiszta díjbevétel 916,019 korona 81 fillért tett ki. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 6,048.766 koronát, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,793.257 korona 34 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1912-ben 49,019,662 korona 23 fillért és alapítása óta 1,112,818.121 korona 56 fillért fizetett ki E kártérítési ösz- szegből hazánkra 222.758.821 korona 22 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 17,264.558 korona 20 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: áz alapszabályszerinti nyereség tartalékok, mely 7,360 599 korona 28 fillért tesz ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozására alakított tartalék, mely az idei átalakulással együtt 7,924,932 korona 13 fillérre rúg, továbbá felemlítendő a 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 2,219.026 korona 79 fillért tész ki. Részvényenként 720 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átalakulások folytán 416,840-622 korona 40 fillérről 434,367.388 korona 48 fillérre emelkedtek, melyek követ- kezőpen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 104,161.605 korona 92 fillér, 2. Életbiztzsitás kötvényekre adott kölcsönök 45,159.521 korona 06 fillér. 3. Értékpapírok 242,001.442 korona 88 fillér. 4. Követelések államoknál és tartományoknál 40,422.113 korona 73 fillér. 5. Tárca váltók 626.815 korona 16 fillér. 6. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával 1,995.889 korona 73 fillér. Összesen 434,367.388 korona 47 fillér. Ézen értékekből 82 millió korona magyar értékekre esik. A „Minerva“ általános biztosító részvénytársaság Budapesten, — mely az Assicurazioni Generali leányintózete, — egyéb ágazatain kívül foglalkozik a kezességi- és óvadék-, valamint [az eltulajdonítás, lopás-, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosítással, nemkülönben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyészállatok biztosításával, mely uj ágazatokat nevezett társaság vezette be hazánkkan. ______________________5-ik Oldal.
