Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-03-28 / 13. szám

1913. március 28. FEHÉRGYARMAT 5-ik oldal. I Lucerna és lóherekisérletek tanulsága. A földmivelésügyi minisztérium fenhatósága alatt álló országos m. kir. növénytermelési kí­sérleti állomás Magyarovárott időről-időre folytatott kísérleteinek eredményét közé szokta tenni, hogy ezekkel a gyakorlati gazdákat tá­jékoztassa. Az állomás most teszi közé kiad­ványát a lucerna és lóherekisérletek tanulságá­ról. Ebben a gazda útbaigazítást kap arra néz­ve, hogy mily lucernát, illetve lóherét termesz- szen, továbbá védőnövénnyel, vagy a nélkül vesse és ha védőnövénynyel veti a gazda, hogy eszközölheti a vetést legegyszerűbben, ismer­teti továbbá a füzet a kapálásra vetett lucer­nával tett hazai tapasztalokat és részletesen tárgyalja azt is, hogy miképpen lehet a lucerna és lóhere trágyázásával termésünket nem csak fokozni, hanem biztosítani is. Erre vonatkozó­lag részletesen ismerteti nem csak a műtrágyák ez irányú szerepét, hanem megemlékezik a szer­ves eredetű trágyáknak a herefélék termeszté­sénél való alkalmazásáról is, azonkívül a heré- sek gipszelésének és meszezésének kérdésével is behatóan foglalkozik. A lucernának és ló­herének öntözéséről nyert hazai tapasztalatok közlése zárja be a te'jesen gyakorlati modor­ban megirott füzetet, melyet az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyar- óvárott bárkinek, a ki eziránt hozzáfordul, díjtalanul és bérmentve megküld. A postatakarékpénztárnál teljesített fi­zetés úgy tekintetik ugyan, mintha a számla- tulajdonosnál teljesítetett volna, de ha az adós elkésve teljesiti a fizetést, a számlatulajdonos nem köteles utánajárni annak, hogy az adós a postatakarékpénztárnál nem fizetett-e s mig a fizetésről értesítést nem nyer, adósa ellen perrel felléphet, az adós pedig a késedelme által okozott perköltség viselése alól az elké­sett fizetés alapján nem menekülhet. így dön­tött a napokban a budapesti királyi Ítélőtábla 1819/v. szám alatt. Az emberiség üdve. Thierry A. gyógy­szerész balzsama és centifolia kenőcse, melyek­nek világraszóló hatását számtalan köszönő levél igazolja. Ezen mindkét világhírű, gyógy­hatásúkban felülmúlhatatlan szer, melyek nem romlandók, csaknem minden esetben segélyt nyújtanak s gyógyulást eredményeznek. Tartsuk állandóan készenlétben ezen két világszerte ismert háziszert, de óvakodjunk minden utánzattól. Thierry balzsam 12 kis vagy 6 nagy üveg ára 560. kor. Thierry centifolia kenőcs 2 tégely ára 3-60 kor. Kapható: Thierry A Őrangyal gyógyszertárában, Pregrada (Ro- hitsch mellett.) Társulati tisztviselők adója. A társulati tisztviselők IV. osztályú kereseti adója eddig- elé tudvalevőleg a társulatok terhére Íratott elő és általában egyforma kezelésben részesült az állami és a törvényhatósági tisztviselők adó­val. Ezt az adót 12 egyenlő havi részletekben, fizetési levonások utján kellett fizetni, és ne­gyedévenként kellett az illetékes pénztárba be­szállítani. Az uj adókezelési törvény, mely 1913 január 1-én életbe lépett, ezt a rendszert megváltoztatja és a rendes esedékesség alól csakis az állami alkalmazottak szolgálati járandóságait veszi ki, fentartva ezeknél a ha­vonkénti levonásokat. A társulati alkalmazottak jövedelm adója negyed évi levonások utjáu lesz a szavatos munkaadó által befizetendő. Mint­hogy pedig az adók mindenkor a naptári ne­gyed közepéig fizetendők, ezek az alkalmazottak elesnek ama kedvezménytől, hogy adóik ki­sebb-havi részletekben vonassanak le, és ne­gyedévi adójukkal egyszerre kissebitik amúgy is súlyosan terhelt fizetéseiket a negyed min­den első vagy második hónapjában, ha csak a munkaadó méltányosságból az eddigi rend­szert, a havi levonásokat fenn nem tartja. Ez esetben a munkaadó kénytelen minden ne­gyedévi befizetéskor egy-egy havi adót előle­gezni. De változik ezen adó kezelése azáltal is, hogy mindeddig az egy összegben a sza­vatos munkaadó terhére íratott elő, a jövőben minden egyes alkalmazottnak saját külön adó­főkönyvi számlája lesz azon hivatalnál, mely állandó lakhelyére illetékes. Nem kell bővebben fejtegetni, hogy milyen óriási munkatöbbletet okoz ez az intézkedés úgy az adóhivatalok­nak, mint pedig az érdekelt munkaadóknak. Megokolas. Hatalmas automobil robog ke­resztül a p . . . i országúton. Bámészkodva nézi két atyafi. Azt kérdi az egyik: — Mondja ke’, nem tudja, miért viselnek azok, akik automobilon ülnek, mindanyian fe­kete okuláriumot ? — Mán hogyne tudnám, annak nagyon egy­szerű oka van, hogy ne lássák azokat, akiket elgázolnak, — feleli a másik .... Az ő vonatuk. Kopog a p . . . i atyafi az aradi vasúti pénztár III. osztályú ablakán: — Kérem alázattal, lovakat is lehet vinni ezen e vonaton? — Sőt még szamarat is, — feleli moso­lyogva a pénztárosnő. — Ugy-e mondtam, anyjuk, — szólt a fe- leségéhez — hogy ez a mi vonatunk! És megváltották a jegyet. . . A tájékozódás. V. Frank természettudós érdekes dolgokat irt a tájékozódás és a hely érzékéről. \ u- dományos irodalomban gyakran tala { , ezzel a szóval: irányérzék. Újabban csak gy - len egy francia könyvet irtak, amely tfaz foglalkozik az állatok, helyesebben a m irányérzékével. Itt olvassuk azt, hogy a mehek száz vagy ezer méter távolságból is vissza­repülnek a kasba, még akkor is, hogy a csápjukat és öt szemüket elvesztik. (A _ m nek, mint sok más rovarnak, két prizmas-sze- me van és három pontszeme. Hogy na az irányérzék olyan mint a többi öt érzékük, - kor minden időben működik a többi érzékek­től s az emlékezettől függetlenül: különben csak irányemlékezetröl és helyemlékezetro kellene beszélnünk. Ez az utóbb: különösen a déli tengerig szigetlakoknál van kifejlődve, akik a közbeszédben nem jobbról és balról be­szélnek, hanem keletről, nyugatról, északról es délről. Ezek a szigetlakók azonban tájékozottsá­gukat valószínűleg csak tengeri iskolázottságuk­nak köszönhetik s igen kétséges, vájjon csaKU- gyan olyan közvetlenül megérzik-e az irányt em­lékezet híján is. Amikor mi, emberek, akik a látásuk fokozására megalkottuk a messzelatót és a mikroszkópot, az irányérzékünk kiterjesz­tésére megalkottuk a kompaszt is nem tettünk egyebet, mint hogy ellestünk valamit az álla­tok világából, mert az állatoknál találunk bi­zonyos delejes érzéket. Az állatok kitünően tudnak tájékozódni. Az, hogy az állatok visz- szatalálnak fészkükbe, vagy a szokott vackukra, az igen közönséges jelenség. De nem minden nyugszik az emlékezeten, az állatoknak bizo­nyára van némi irányérzékük is A muslicák 1000 méter távolságból is megéreznek bizo­nyos jeleket és az is ismert dolog, hogy a nőstény pillangó nagyon távolról megtudja, hol a him, még pedig a szagáról tudja meg, amelyre a mi szaglószervünk nem is réagál. A rovarok még kitünőbben tájékozódnak. Ez a képességük arra enged következtetni, hogy a rovarok már asszociálni is tudnak, az asszo­ciáció pedig minden értelmi élet alapja. A ha­lak, amelyek egy tóban vannak, minden veszély közeledtére a tó közepére sietnek, eltekintve attól, hogy a veszély a parttól jön-e, vagy a tó közepéről. A méhek tájékozó képességét tüzetesen megfigyelték. A méh amikor először kirepül a kasból, szorgalmasan megnézi a kas nyílását és környezetét, amikor pedig feliszállt, csavarosán repül, hogy megtekintse a terepet. Ha nem látja a kast, még akkor is visszatalál, hogy ha egyszer már repült azon a tájon . . Fel lehet tenni, hogy a méhek ismerik a járt csapásokat, akár csak mi, emberek a mienket, jóllehet, az ismerető jelek a méhek számára egészen mások lehetnek, mint a mi számunkra. Hogy a helyet milyen mértékben jsmerik a méhek, arról nem tudunk pontosan'beszámol­ni, de némelyek szerint a méh 100 méterig is tud tájékozódni. A kritikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a halak, különösen ez édes­vízben élő halak, jól ismerik a vizüket. A csuka, hogy ha valami veszélyt érez, ugyan­azon a viziuton menekül el, amelyen jött. Az amphibák általában sokkal ostobábbak, mint a halak. A békák emlékeznek a helyre, lega­lább is a leveli béka, amely céltudatosan megy egyik helyről a másikra s mindig vissza­tér a régi helyére, miután elvégezte a vadásza­tát és az egyik sohase foglalja el a másik helyét, ami megint azt bizonyítja, hogy nem a szaglásuk vezeti őket hanem az — irány­érzékük. Az a képesség, hogy az útjukat meg­rövidítsék, céltudatos irányváltozással, csak az emlősöknél lelhető fel. Ez az irányérzék nem­csak egyes érzékszerveken nyugszik, hanem az érzékszervek összességén. Másképen van ez a madaraknál, amelyek főleg a látással tájéko­zódnak aminthogy a madarak szeme sokkal komplikáltabb és jobban van kifejlődve, mint akármelyik emlős szeme. Ziegler tanár amellett foglal állást, hogy a postagalambok irányér­zékét nem szabad valami uj, rejtélyes érzék feltételezésével magyaráznunk, mert ez a lá­tása és helyemlékezete kellőképen megma­gyarázza. Ez a felfogás ma is teljesen jogo­sult. A postagalambokat főleg nappal bocsát­ják útjukra. Hogy a perspektíva- a madár­távlatból világosabb és a galamb igy köny- nyebben tájékozódhat, az könnyen megérthe­tő. Ki lehet mondani tehát, hogy a posta­galambok tájékozóképessége kizáróan a látá­son és a helyemlékezeten alapul. 195/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VII. kér. kir. járásbíró­ságnak 1912 évi Sp VI. 2376/2 számú vég­zése következtében Frank Kálmán budapesti czég javára (képviselve Dr. Weiner Lajos buda­pesti ügyvéd által) 307 korona s jár. erejéig 1913. évi február hő 10-én foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1150 koronára becsült következő ingóságok u. m. szarvasmarhák, ló, szekér, lószerszám és sertés nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás- bíróság 1913-ik évi V. 54/2 számú végzése folytán 307 K tőkekövetelés, ennek 1911. évi febr. hó 13-ik napjától járó 5 % kamatai, 78% váltódij és eddig összesen 65 korban birói- lag már megállapított költségek erejéig, Fehér- gyarmaton adós lakásán leendő megtar­tására 1913 évi április hó 5-ik napjának délutáni 5 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmé­ben készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérő­nek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1913, március 25. Páblé Antal kir. bir. végrehajtó rvw,

Next

/
Thumbnails
Contents