Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-03-07 / 10. szám

Zöld vesszőből készültek: kasok különböző alakú és nagyságú kosarak. Fehér vesszőből készültek: kasok, ruhás-, fás-, kenyér-, sütő-, utazó- és kézi kosarak. A kiállítandó tárgyak — kasok, kosarak — száma körül-belül 300. A kiállítás vásárral végződik, szükségletét bárki olcsón szerezheti be. Felhívjuk a kiállításra a közönség figyelmét. Meghívó. A fehérgyarmati ref. egyház f. hó 9-én délután 3 órakor a ref. iskolában felol­vasó délutánt rendez a következő műsorral; 1.) Közének. 2.) Imádkozik: Kocsis Kálmán. 3.) Szaval: Miski Piroska. 4.) Felolvas: Kocsis Kálmán. 5.) Közben szaval: Kálnoki Emi. 6.) Újabb népdalok. Harmonium kísérettel énekli: Nemes Károly kántor. 7.) Szaval: Kalydi Róza. 8.) Felolvas: Vary Irina. 9.) Szaval : Szarka Erzsiké. 10.) Közének. Valláskülönbség nélkül mindenki szívesen látott vendég. Bérkocsik ellen állandó a panasz váro­sunkban. A panaszoknak sok oka és oldala van. A kocsik piszkosak, a lovak rosszak, a vállalkozók pontatlanok, nem tartják be a sza­bályszerű viteldij táblázatot. Egyik legfőbb panasz, hogy főként az esti vonatoknál ritkán van kocsi s igy az este érkező utas a sötét­ben gyalogosan kénytelen a városba besétálni. Ajánlatos volna, ha a hatóság erélyesen köz­belépne s rendel teremtene. Anyakönyvi ügyek Fehérgyarmaton Meghaltak: Erdei János 21 napos, Seress Dániel 19 hónapos, Seres Irén 3 éves, Erős Sámuel 65 éves, Nemes Róza 26 napos, Mol­nár Mihály 85 éves, Miski Ilona 10 hónapos, Tóth László 4 éves, Szilágyi Erzsébet 19 hó­napos, Tar István 83 éves, Roó Antal 50 éves, Bihari Ida 13 hónapos, özv. Varga Ádámné Kun Terézia 62 éves, Liga Ida 4 napos, Liga Sándor 4 éves, özv. Fábián Józsefné Muzsalyi Juliánná 79 éves, Gacsályi Lajos 87 éves, Kaly- di Gáspár 73 éves, Párizs Menyhértné Szigeti Mária 56 éves, Dávid Erzsébet 3 éves. Születtek: Preku Magdolna Erzsébet, Deli Ferencz, Stern Móricz, Ormós Mariska, Toldi Jolán, Tóth Juliánná, Mester Károly, Székely Mariska, Tar Sándor, járay Lajos, Bihari Ida, Fodor Zoltán, Tassy Sándor, Goldstein Irén, Thurzó Ilonka, Liga Ida és Sándor (ikrek) Csipa János, Klein Móricz. Házasságot kötött: Miski Károly kőműves segéd Varga Erzsébettel. Libaszeretet. Kölese község gazdasszo­nyái régebben észrevették, hogy a libáknak reggelre hült helyük van. Soká nem tudtak rájönni, ki veszi gondjaiba az eltűnt libákat, mig végre a múlt héten a csendőrségnek si­került kinyomozni a tolvajt Konyecsku Imréné Német Terézia jómódú kölesei birtokos neje személyében A rossz útra tévedt asszony fe­lett a napokban ül törvényt a fehérgyarmati járásbíróság. Sertésvész ütött ki Kisar és Czégény köz. ségekben, a zárlatot a hatóság elrendelte. írógép a járásbíróságnál. Régi panasza a közönségnek, hogy a hivatalos írásokat nem lehet elolvasni. Ennek elkerülésére az igaz- ságügyininiszterium az összes járásbíróságokat írógéppel szereli fel fokozatosan. A napokban ide is érkezett egy régi rendszerű Remington írógép, de egyelőre csak leltári dísznek, mert használatba nem vehető A közönségnek türel­mesnek kell lennie még egy darabig s eliga­zodni a rossz írásokon, úgy ahogy tud. Halálozás. Érdemes polgára halt el váro­sunknak e héten Kalydy Gáspár személyében. A 75 éves életkort ért birtokos régi vágású, egyenes gondolkodású, józan, szorgalmas gaz­dálkodó volt, ki egyszerű, de helyes s okos gondolkodásával nyugalommal nézte a körü­4-ik oldal. _______________________ lőtte z ajgó forgatagot. Régi szívbaj gyötörte, mely utóbb teljesen elhatalmasodott rajta. Ha­lálát neje szül Gacsáiyi Emílián kívül két gyermeke s nagyszámú rokonság gyászolja. Tóth Lajos, a Fehérgyarmati Népbank Rész­vénytársaság pénztárosa apósát vesztette benne. — Özv. Csepey Menyhértné szül. Balog Má­ria, néh. Csepey Menyhért volt rnándi lelkész özvegye élete 50-ik évébén március hó 3-án hosszas szenvedés után Fehérgyarmaton el­hunyt s itt is kisérték örök nyugalomra. Szatmármegyeiek a hercegprímásnál. Az esztergomi primási palotában kedden délután a szatmármegyeiek hatvan tagú küldöltsége tisztelgett dr. Csernoch János hercegprímásnál, Csaba Adorján főispán és llosvay Aladár alis­pán vezetésével. A küldöttség nevében a főis­pán tolmácsolta a vármegye üdvözletét és ar­ra kérte az egyházfejedelmet, hogy támogassa az uj püspökség Nagykárolyban való feállitá- sának eszméjét. A hercegprímás válaszában megköszönte az üdvözlés! és biztosította a küldöttség tagjait, hogy törekvésüket támo­gatni fogja. Eredetileg azért indult útnak a küldöttség, hogy megjelenjen a miniszterelnök előtt. Lu- kács László azonban nem volt hajlandó a kül- dötséget fogadni, mert — mint mondotta — nincs arra való hangulatban. A vezetők erre csalódottságukban telefonon érdeklődtek Esz­tergomban a primási palotában, hogy leme- hetnek-e és a válasz az volt, hogy a herceg­prímás szívesen látja a szatmármegyeieket. A Szatmánnegyei Takarékpénztár Rész­vénytársaságot megbízta a földmivelésügyi miniszter, hogy a társaság rendelkezésére bo­csátott százezer korona kamatmentes betétből azon középbirtokosoknak és bérlőknek, akik a tavaszi vetőmagszükségletüket a Vármegyei Gazdasági egyesület utján szerzik be, a vető­mag árának 70 százalékáig terjedhető kamat­mentes kölcsönt engedélyezzen 2 százalék ju­talék mellett. Ezen kölcsönök legkésőbb 1913. évi november 1-ig teljes összegben visszafize­tendők. A takarékpénztár vezetősége áthatva attól a kötelezettségérzettől, mellyel a gazda­közönséggel szemben mindenkor viseltetett, szívesen vállalkozott ezen akcióra, aminek eredménye, hogy vármegyénk középbirtokosai jelentékeny részének az elmaradt őszi vetés pótlása, minden nagyobb anyagi megerőltetés nélkül lehetővé vált. Megemlítjük még, hogy az idény előrehaladása miatt a Vármegyei Gazdasági Egyesület már csupán tengeri és bükköny vetőmagvakra fogad el előjegyzéseket. Kivándorlási útirányok és költségek. Gyakori a panasz, hogy lelketlen ügynökök csábítják a munkásokat Amerikába s sokszor már az utón elszedik pénzűket. A tapasztalat­lan kivándorló nincs tisztában a költségekkel s igy kerül az ügynökök hálójába. Célszerűbb s helyesebb volna, ha a kivándorlás végleg megszűnnék, de mivel ez egyhamar nem re­mélhető, a minisztérium kiadta s minden jegy­zőnek elküldötte a vasúti és hajózási költsé­gek pontos összegét. Mindenki tisztában lehet a költségekkel idehaza, mert a jegyzők köte­lesek azt megmondani. Romlott takarmányrépamag. A múlt nyá ri és őszi szakadatlan esők okozták, hogy a répamagot a legtöbb termelő helyen nem bír­ták szárazon betakarítani, hanem ott csírázott ki a földjén. Az ilyen mag sohasem fog répát teremni, mert nagyobb részben ki sem kel, s ami kevés még kicsirázik, az sem bir elég ter- melőerélylyel, hogy rendes répát fejlesszen, ha­nem ujjnyi vékonyságú gyökeret fejleszthet csak. Ember emlékezet óta még sohasem ke­rült annyi megbízhatatlan, gyengén csírázó és __________FEHÉRGYARMAT ke vert répamag forgalomba, mint az idén. Gazdáink helyesen fognak cselekedni, ha ré­pamag beszerzése alkalmával a legszigorúbb írásbeli jótállást követelik az eladó részéről csiraképesség és fajazonosság tekintetében. Ahol nem tartja majd a gazda szem előtt ezen óvatosságot, ott azt kockáztatja, hogy az állat­tartását katasztrófával határos bajok érhetik. Amint egyébbiránt halljuk, a földmivelésügyi minisztérium szintén készül állást foglalni az ügyben. Az adóvallomásokról a pénzügyminiszter a következőket mondotta: A kereseti adó alá eső közönségnek, ha nem akarja, jövedelmét nem kell bevallania és ezért semmiféle bün­tetésben nem részesül. Az a bizonyos 5% és 25% nem vethető ki rá azon a címen, hogy a keresetéből eredő jövedelmét be nem vallotta. A kereseti adó alá eső vallomásban be kell vallani azokat az adatokat, hogy adózó hány munkást foglalkoztat, mennyi a lakbére, meny­nyi az üzletbére. Hogy mennyi a jövedelme, azt a jövedelmi adónál sem tartozik bevallani, úgy hogy a jö­vedelmi vallomási ivén a kereseti adó alá eső közönség teljesen eleget tesz kötelezettségének, ha azt jelenti be, hogy Budapesten, ebben és ebben az utcában, ilyen és ilyen üzlete van. Ellenben a tőkéből (részvény, betét stb.) eredő fix jövedelmet számszerint köteles mindenki bevallani. A vegyvizsgáló állomás. Mintegy három éve, hogy Szatmáron megnyílt a vegyvizsgáló állomás. A vegyvizsgáló állomás a múlt évben városi intézmény lett, átvette a város keze­lésébe s annak vezetésével dr. Grill Kálmán kir. fővegyészt bízták meg. A vegyvizsgáló in­tézet eredményes működéséről jelentést jettek a minisztériumnak is, egyben kérték, hogy a szatmári vegyvizsgáló állomást ruházza fel nyilvánossági joggal. A földmivelésügyi mi­niszter a vegyvizsgáló állomásnak megadta a nyilvánossági jogot s ezt nem csak Szatmár város, hanem a négy közelfekvő vármegye te­rületére is kiterjesztette. Vadászok é3 fegyvertulajdonosok fi­gyelmébe. A vadásatról szóló 1883. évi XX., valamint a fegyveradóról és a vadászati adó­ól szóló 1883. évi XXIII törvénycikkekben foglalt rendelkezések a mai kor igényeinek és a vadászat közgazdasági jelentőségének ma már alig felelvén meg, azoknak megfelelő mó­don leendő megváltoztatása érdekében, a kir. földmivelésügyi miniszter az erre hivatott ösz- szes tényezőknek mégha'Igatásával, a törvény- hozásnak előterjesztést szándékozik tenni. Ennek alapján Szatmármegye alispánja felkéri az összes érdekelteket és érdeklődőket, hogy esetleges észrevételeiket hozzá lehetőleg már­cius hó 30-áig beadni szíveskedjenek. A korai husvét. Egy régi közmondás azt tartja, hogy bőtermésü esztendő lesz, ha a husvét korán esik. Ha ez igaz, akkor az idén fölötte gazdag év köszönt az emberiségre, mert tudvalevőleg március huszonharmadikán lesz husvét, tehát olyan korán, hogy korábban már kívánni se lehet. Eddig legkorábban márc. huszonkettedikére esett. A mai emberek közt azonban aligha akad olyan, aki olyankor ün­nepelhette meg, mert legutoljára 1818-ban for­dult elő, hogy március huszonkettedikére esett, azelőtt pedig csak ezerhétszázhatvanegyben és ezerhatszázkilencvenháromban. A mi évszá­zadunkban és a legközelebbi két évszázadban egyáltalában nem fordul elő majd hasonló eset, hanem csak kétezerkétszáznyolcvanötben, két- ezerháromszázötvenhárom és kétezernégyszáz- harminchétben- A husvét idei dátuma is fölöt­te ritka. Az elmúlt évszázadban mindössze csak kétszer esett március huszonharmadikára : !845-ben és 1856-ban. A legközelebb 2160-ban, 2228-ban, 2380-ban és 2532-ben ismétlődik ez az eset. Hogy a mi utódaink valóban az említett időpontokban ünneplik-e meg majd a husvétot, az kétséges, mert tudvalevőleg rég­óta mozgalom van folyamatban, amely azt cé­lozza, hogy a husvétot meghatározott napon tartsák meg. ___________________1913. március 7.

Next

/
Thumbnails
Contents