Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-02-28 / 9. szám
FEHÉRGYARMAT 1913. február 28. kon hisszük, hogy ezzel is modernebbek, európaiabkak, műveltebbek leszünk. Nekünk erkölcsi, de főleg zseb- beli kötelességünk a magyar háziipart istápolni. Erkölcsi kötelességünk, mert általa sok száz, vagy sok ezer munkás-kéz mentődik meg a téli hónapok számára. A munkás ember, ki jó-rosszra nyári keresetét kénytelen elkölteni a télen, amikor a semmitevés rendesen a korcsma veszedelmes légkörébe hajtja őt és ott eltompitja igen gyakran a komoly és önérzetes munka iránti hajlandóságát. Gondoljuk csak meg azt, micsoda káros és veszedelmes állapot az egész gazdasági életre nézve, ha munka híjában a nép, a melynek produktiv erejére föltótien és égető szüksége van az országnak, ha ez a nép elsatnyul, el- iszákoskodik, elzüllik. Ezt bizony nagyon könnyen megteheti és meg is teszi az alkohol, a ínelynek élvezetébe csak munka hiányban veti magát a nép fia. Ha nem is látnok különös nagy hasznát azoknak a cikkeknek, a miket ezek az egyszerű emberek produkálnak, még akkor is kötelességünk volna, hogy fen tartsuk a munkaadás örve alatt a népet a nemzetnek. Ámde nincs a pietizmus és haza- fiságra való apellálásra szükségünk, a midőn ráutalunk a magyar házicikkek kötelező vásárlására. Mindenki tapasztalhatja, hogy csak az egyszrü, de igen ízléses magyaros házi apróságok sokkal különbek, célszerűbbek mint azok, a melyeket az idegen sóz a nyakunkba. Valóságos átváltozást okozhatna népünkben az, ha a házi berendezésünk magyar termékből állana. Józanságát, komolyságát, művelődésre való törekvését a népnek tudnánk visszahódítani, a mit az alkohol tőlük részben vagy egészben elrabolt. Kívánatos volna, hogy nemcsak nagyobb, de szórványos csoportok vegyék kezeügyükbe ezt a jelentőség- teljes akciót, hanem a maga kebelében minden vármegye, minden város, de leginkább minden magyar család. Áldás volna ez a magyar népre, áldás a magyar kultúrára, kiváltkópen áldás a magyar iparra. JSzabadság-jelvények, a márczius 15-iki ünnepélyre darabonként 20 és 10 fillérért kaphatók a „Kossuth“ nyomdában. 3-ik oldal. ______________________ Kö zgazdaság. Pénzintézeti közgyűlések. A Fehérgyarmati Takarékpénztár részvénytárs. XXVII. évi rendes kögvülését 1913. évi február hó 25-én d e. 10 órakor tartotta meg Fehérgyarmaton az intézet saját helyiségeiben a részvényesek élénk részvétele mellett. Sdntha Kálmán elnök megnyitván a közgyűlést, felolvastatott az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. A jelentés szerint a forgalom minden irányban emelkedett s a mérlegben felmutatott 51360 K 55 f. tiszta nyereség felosztására nézve az alapszabályok vonatkozó szakaszai értelmében a következő javaslatot tette: Osztalékra (2000 drb. részvény után á 18 K) 36000 K, tartalékalapra 10000 K, nyugdíjalapra 3000 K, jólékonycélokra 513 K 60 f, átvitel a jövő évre 1846 K 95 f. Ezen felosztás szerint a részvények 2-ik számú szelvényei a közgyűlés utáni naptól kezdve 18 koronával fognak az in ézet pénztáránál beváltatatni. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette, a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot elfogadta s a felmentvényt az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak megadta. Ezután elnöknek Sántha Kálmán, igazgatónak Fábián Károly, segédigazgatónak Mártonffy Lajos, továbbá 10 igazgatósági és 5 felügyelő bizottsági tag választatott meg. A fehérgyarmati Népbank részvénytársaság hatodik évi rendes közgyűlését 1913. évi február hó 26-án d. e. 10 órakor Fehérgyarmaton az intézet saját helyiségében tartotta meg, melyen a részvényesek igen nagy számban jelentek meg. Előterjesztetett az igazgatóság jelentése, mely szerint'a gazdasági életünket hosszú idő óta bénító pénzválság nagy mértékben éreztette hatását az ország összes kereskedelmi, ipari és pénzvállalataival szemben, mely válságot járásunkban még sokszorosan megnövelte adósai nehéz helyzete, az állandó esős időjárás és árvizek folytán bekövetkezett rossz termés miatt. Az intézet ezen helyzetben igyekezett úgy adósaival mint betevőivel szemben a legméltányosabb eljárást tanúsítani. Kihelyezéseit még csak részben sem mondta fel, hanem igyekezett azokat lehetőleg bekebelezéssel biztosítani és más utón megszilárdítani ; betevőivel szemben a felmondási időhöz csak a legritkább esetben ragaszkodott. A szabály zerü levonások után fennmaradt nyereség 44541 K 36 füléit tesz, melyre a következő felosztást javasolta az igazgatóság: Osztalékra (2000 drb. részvény után á 12 K) 24000 korona, rendes tartalékalapra 20429 K 94 fillér, átvitel a jövő évre 111 K 42 fillér. A közgyűlés a jelentést tudomásul véve, a mérleg és zárszámadást, a felosztási javaslatot s a felsorolt leírásokat jóváhagyta és a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgat sa után úgy az igazgatóság, mint a felügyelő-bizottsági tagok részére a felmentvényt megadta. Ezek után választatott 10 igazgatósági tag és egy felügyelő-bizottsági tag s módosíttatott az alapszabály 4-ik §-a. Ágybavizelés? m£ZtaJLi A kor és nemi adatok közlése ellenében felvilágosítást ingyen nyújt: PlaHw Georg NOrnbnrg ksa (Biforpryág) ß I R E K. LOVAGIAS ÜGYEK voltak szőnyegen az elmúlt héten városunkban. Lapunk nem foglalkozott azokkal egyrészt, mert nézetünk szerint ez teljesen magánügy, mely a közönségnek kis részét érdekli, másrészt a mai világban nem szabad oly fontosságot tulajdonítani ez ügyeknek, hogy azokkal a köz nyilvánosan s hosszabban foglalkozzék. Ha most mégis szóvá tesszük, arra inkább a lovagias ügyekről a fővárosi lapokban megjelent híradások késztetnek. Újabban többször tapasztaltuk, hogy Fehérgyarmatról teljesen valótlan hírek jelennek meg, de ha a hir magja való is, bt állítása hamis s minden esetben községünket és lakosait ferde, sőt legtöbbször komikus világításban mutatja be. Nem ismerjük e cikkek íróját s ferdítéseinek czélzatát, de hogy ez a jóiz- lést sérti s községünket nem előnyösen festi, az kétségtelen. Haszon az ilyenből alig lehet, csekély anyagi haszonért saját lakóhelyét komikussá tenni, azt valótlan vagy ferdítve beállított hírekkel hamis világításba beállítani Ízléstelen perverzitás. Talán kelleténél nagyobb fontosságot tulajdonítunk e kérdésnek, hiszen elvégre egy-egy rövidke hir nem kelthet számottevő hatást. Gyakran tapasztalhatjuk azonban, hogy jelentéktelennek látszó apróságok állandósítva kellemetlen vtsz- szahatással vannak. Csak gondoljunk arra, hogy 2—3 évvel ezelőtt a szatmári lapok majdnem naponta hoztak hajmeresztő tudósításokat Fehérgyarmatról, melyek leginkább minket leptek meg s alig győztünk felelni a kérdezöskö- désekre. Erre igazán semmi szükség nincsen. Kinevezés. A király Kunczly Sándor fehér- gyarmati járásbirót jelenlegi székhelyén VII. fizetési osztályú kir. járásbirónak nevezte ki. őszintén örvendünk e régen várt előléptetésnek s a köztiszteletben álló bírónak szívből gratulálunk. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Bélteki Albert fehérgyarmati kir. járásbirósági dijnokot a nagykátai kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Sprenger Ferenc szatmárvármegyei kir. segéd tanfelügyelőt a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába nevezte ki. Uj alelnök. A szatmárvármegyei Lorántffy Egyesület dr. Lénárd István árvaszéki ülnököt alelnökének választotta meg. Kállay Ödön nyugdíjazása. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegyének Kállay Ödön volt fehérgyarmati szolgabiróra vonatkozó nyugdíjazó határozatát s a nyugdíjazást megfelebbező kérelmet elutasította. A miniszter a nyugdíj- összegre vonatkozó panaszt a királyi közigazgatási bírósághoz tette át. Részvény társulati közgyűlések: márczius 2-án d. e. 10 órakor Fehérgyarmati Gazdasági Bank; március 25-én d. e. 9 órakor Fehérgyarmati Hitelintézet Részvénytársaság. Legközelebbi országos vásárok március 5 és 6-án Zilah, március 10-től 15-ig Mármarossziget, március 12 és 13-án Tisza- ujlak, március 14-én Csenger, március 17-én Fehérgyarmat és Mátészalka.
