Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-12-21 / 50. szám
Fehérgyarmat, II. évfolyam, 50. szám. 1913. december 21. FEHER6Y ÄRHAT T rsadalnii hetilap. Egész évre .... 8 kor. Félévre ...............4 kor. El őfizetési árak: Negyedévre. . 2 kor. Egyes szám 20 fillér. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRQYARMAT, Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetend Nyilttér soronként 40 fillér. Hasznosítsuk a telet! Á gazdaembernek szezonjai vannak, nem úgy, mint az iparosnak és kereskedőnek, akiket egész esztendőn át foglalkoztat a mesterségük. A gazdaember nyáron már hajnalban kiint van a mezőn és későn, napnyugta után térhet csak pihenőre. E fokozott munka fokozott nyugalmat is igényel és a természetnek bölcs rendelkezése, hogy a gazdának juttatott annyit, hogy abból tólviz idején nyugodtan pihenhesse ki az előző évszakok súlyos fáradalmait. A hosszú pihenés azonban elpuhitja az embert, úgy hogy ez már nem nyugalom lesz, hanem inkább lustaságnak mondható. Innen van, hogy téli időben faluhelyen viszont a korcsmárosok- nak van szezonjuk. A föld munkása ide tér be, ahol nem pihen, hanem alkohol révén újabb izgalmakra tesz szert, lerontja mindazt a munkakedvet, józanságot és alkotó készséget, amit a nyáron át megszerzett. Már pedig ez nagy veszedelme a magyar népnek, amely valamikor munkakedvéről és kitartásáról volt hires és amelyről most különösen Amerikában nem a legjobb hirek jöttek forgalomba. Talán éppen az alkohol okozza ezt. Nem kell bővebben fejtegetni, hogy milyen károkat, anyagi és erkölcsieket egyaránt okoz az alkohol, az elrettentő példák, fájdalom napról—napra láthatók, az utcán, vendéglőkben és kint az utszéli árkoknál. Tanulni. Ez az egyetlen levezető csatorna, amely megóv bennünket az alkohol és a vele járó bűnök e~ gész tömegétől. Az önképzés, vagy a hogyan azt szociológusok mondják, a lelki tréning, az egyetlen ellenszere a szeszes italok hatása ellen. A gazdák jól tennék, ha minden községben kaszinót vagy társaskört alakitanának, azzal a céllal, hogy a téli unalmukat nemes foglalkozással, tanulással tölthessek el. Ne politizáljanak folyton, ennek a népnek egyéb baja is van, a politikánál, hiszen annyit kell még tanulnia, olyat, ami közel esik exisztenciájá- hoz, hogy alkotmányos és hazafias kötelességének éppen eleget tett akkor, ha követválasztás idején politizál. Ezt kéne megszivlelnie a magyarnak és tél ideje alatt inkább a mezőgazdaság javitásán, a saját háztartásuk olcsóbbá tételén, lakásuk csinosításán és sok olyan dolgon kellene gondolkodniok és munkálkodniok, ami nekik jólétet, az országnak pedig olyan képet adna, hogy méltán mondhassa a magyar, hogy beillik a kulturnemzetek sorába. A külföldön már nem fehér holló az ilyen egyesületi helyiség, ahonnan száműzve van az alkohol és ahol tisztára gazdasági tanulmányokat folytatnak a rövid téli napokon. Meghivnak előadásra egy-két okos és tapasztalt gazdát és vitaestélyeket rendeznek. Különösen az északi nemzetek között van meghonosulva ez, de átplántálódolt már azokra a német területekre is, ahol az életet magasabb szempontokból fogja fel maga a földmives is. Kellene, hogy egy ilyen társadalmi akció induljon meg földesgazdák önerejéből, nem pedig külső kezdeményezésre. Mert csak annak van tartóssága, ami magából a földből, a föld népének erejéből fakad. Kerüljük a korcsmákat és világítsuk fel a népet hogy önmagának tesz szolgálatot, ha elhagyja az üres politikai trécselést és tartalmas és neki megfelelő szellemű gazdasági tanulmányokat folytat. Erre nagy szüksége van az egyesnek és nagy haszna a közösségnek. Karoljunk fel mindent, ami szép és nemes, örüljünk, hogy pihenhetünk és e pihenést a javunkra és nem a pálinka főzök javára értékesítsük. Szocializmus. ni. Kötelességeink. A megélhetésért folyó harc annyi szép eszmét vetett már felszínre, hogy ha mi azokat mind megvalósítanánk, elérkezne az a sokak által várt boldogság, mely az egyeseknek, a társadalomnak, sőt az egész nemzetnek boldogulását, egyéni jólétét megteremtené, anyagi jólétét e- melné, erkölcsét nemesítené, műveltséget szilárd alapokra fektetné. De nézzük, hogy mely munka és eszközök segítségével jutatthatjuk diadalra a nép és nemzetek boldogulását megteremtő eszméket? Megvalósíthatjuk, ha mindenki érezni fogja, mi a kötelesége a tulkapott szociálizmussal szemben. E tulkapott szociális eszmék sokakat eltéritettek az e- rény utjából. A tiszta demokratikus eszmék lényege a tisztességes megélhetésen alapul. Nem akarom itt külön külön fejtegetni, kinek mi a kötelesége a tulkapott téves eszmék diadalra jutásával szemben, ezt mindenkinek éreznie kell. Csak nagyjában igyekszem feltárni azt, hogy mily irányban kell működnie annak, aki életét a nemzetnek, a társadalomnak akarja szentelni. Ezek az általános eszmék irányzata a következő: Tárjuk fel a nép előtt .az élet küzdelmes voltát és mutassunk rá arra is, hogy miért ilyen küzdelmes az élet, miért zúgolódnak a munkanélküli népek ezrei ? Erre csak egy egyszerű példát akarok felhozni és pedig: vájjon egyenlő fizetést és munkabért érdemel az utcaseprő és a kéményseprő? Ugyebár nem, hogy miért? arra az alábbiakban felelek meg. A kéményseprő el tudja végezni az utcaseprő munkáját, de már az utcaseprő nem tudja elvégezni a kéményseprő munkáját. Tehát egyenlő munkabér nem is járhat a két dolgozónak. Világosítsuk fel a népet arról, hogy oly dologhoz fogjon, aminek már megtud felelni s ami a fő kedvet és eleA fegjsbb és a legtartósabb drótszálas lámpa. 9 t&zstf árfttaéttal T9U iranaeetebarfife. * Kaptiaté villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és • ■nimm tmam ttfffi m, Beiqwt, yl, tkím** feHMs b. '
