Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-12-07 / 48. szám
1913. deoember 7. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. kell, egy élet halálra kelt háború Orosz- [ országgal, ellenségeink biztos segítői, országunk kémei lesznek ezek, kiket lassanként e megyében számuk is a széthúzó, elerőtlenedett magyarok felé emel, hátha még az Albina bank a magyar kézén levő földek legnagyobb részeit is megszerzi számukra. Szomorú igazságok, a lejtőn levő magyarok szomorú pusztulása, haldoklása ez. Az ősmagyar lakosság ezen szomorú pusztulása ellen, vájjon tesz-e valamit a társadalom, intézkedik-e hathatós törvényeiben az állam ? Yujmi keveset. (Most azonban reményt nyújt beadandó ide, reánk vonatkozó törvényjavaslata.) Nagyobb áldozatokra azonban már sem a társadalom, sem a kormány nem képes. A társadalom, mely a szükséget nem érzi, a nyomort pedig távolról sem ismeri — teljesen érzéketlen szenvedő embertársa sorsa iránt, a kormánynak üres a kasszája, kimerítette azt a folytonos mozgósítás, kimeríti fenekéig a sok hadügyi kiadás. S igy történt meg most is, hogy a magyaroszági nagy Ínség súljtotta vidékekre alig adott a kormány valamit, számbavebető segítséget nem, — a társadalom is keveset gyűjtött s igy a. mi segély az idei gyűjtésekből jut egyeseknek, csak egy halvány eperszem. Hol van ez a gyűjtés arányban a sanfranciskoi- ak, me8senaiak javára országunkban eszközölt gyűjtésekkel ? Idegenbe milliókat juttatunk, a mi jó magyarjaiknak csak ezrecskéket, egyeseknek filléreket juttatunk szégyenére nemzetünknek. Hajh, ha valami jó pártkasszát csináltunk volna, milliók jönnének segítségünkre. De hallhölgyként szerepelt s a dijbirkózásban első rangot is vívott ki magának. 0 maga azt tette, hogy megvette azt a veteményes kertet a hozzávaló ócska kastélylyal, melyet nevelőapja bérelt, ki azóta már meghalt. A kertészetet férje, Szikiim Lojzi folytatta, izakasztottan úgy mintha tíz év óta semmi a világon nem változott volna. Mikor a kastély már a Kati tulajdona volt, akkor beköltözött s úgy tudatta urával, hogy hazajött. — No Lojzi — mondotta a bámuló férfinak, megjöttem, na akarod, meg is verhetsz, amiért elhagytalak. — Nem bántalak én egy rossz szóval sem — szólott a férj minden megindultság nélkül. — De velem fogsz élni ? — Nem én. — Pedig én kastélyt és a kertet kettőnk nevére írattam. Szikum tagadóén rázta a fejét. — Nem kell nekem, megfizetem én az áren- dát úgy, mint eddig — Hát nem kellek? — Nem. A hatalmas termetű asszony, a Liget egykori leánya, dühösen förmedt reá; — Akkor takarodj! A férfi megállt, a bamba arcon minthaaz értelemnek egy sugara fény lett volna. A szeme nedvesnek látszott. — Ne haragudj Kati, de nekem olyan a vérem. . . — Milyen? — Mint az apámé volt. — Hát milyen volt az apád vére? — kérdezte Kati asszony kliiönös érdeklődéssel, — Olyan, hogy megölte az anyámat, mert az egyszer hamis volt hozzá. — Igazán? — Úgy ám . . . Szegény apám, a börtönben halt meg. Nem is látta soha édesanyám iirhalmát, pedig nagyon szerette. gassunk. Hiba van itt mindenütt, a \ fejben és a lapokban egyaránt. Felül- ! ről kell reformálni mindent s visszatérni a régi egyszerű életmódhoz, mert idő s nap előtt mindnyájan elpusztulunk. Hallgatom a ruhátlanok, éhezők nehéz panaszait, fel-fel törő sóhajait/ Uram segíts, mert elveszünk. Oh Te láthatatlan Midenható ! Te légy velünk: hass, élesz és éb- resz itt, — hol oly iszonyú s elviselhetetlen a csapás; mindent, mert különben mind elveszünk; — úgyis annyira, de annyira haladunk már lefele a tejtőn. (Vége.) Bortnyik György. H. SÍI. mi- Is MMlliSi!! Mii!. 59400—913 Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes cimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csakúgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni ném szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasz- szal lezárni kell. _____________________ Ka ti önkéntelenül közelebb húzódott férjéhez : — Meg tudnál te engem ölni? — kérdezte csaknem suttogva. Szikum Lojzi igent bólintott. — No hát ölj meg! — kiáltotta Kati széttárva karját — én megcsaltalak százszor és százszor, én a leggyalázatosabb teremtés voltam, én pénzért adtam el magamat! Nos, ott a zsebedbe az oltókés, vedd elő. — Nem bántalak, Kati. Kati hozzáment és gyöngéden megfogta a kezét. — Ugy-e azért nem bántasz, mert már nem szeretsz ? — De szeretlek. — Igazán? — Ha mondom . . . — Hát akkor ölelj meg! Ö fogta át férje derekát és hevesen magá hoz szorította. Az kínosan felssziszent. — Jaj, Kati, nagyon fáj, ne bánts 1 — Mi fáj, Lojzi? — A derekam ... kés ?volt benne, még nem gyógyult be? — Megkéselt valaki ? — kérdezte Kati gyöngéden. — Meg. — A Házi Pepi. Katinak szikrázni kezdett a szeme. — Az, — kérdezte — ki esküvőnkön a rodthadt narancsot dobta az arcodba? — Az. — És micsoda most a Házi Pista? — Pofozó-masinája van. — Nohát menjünk egy kicsit pofozkodni hozzá. Gyere, kisérj el. E Elindultak. Mikor a kert ajtóhoz értek, Kati elkérte férjétől az oltókését és a mogyorófa- bokorból egy ujjnyi 'vastagságú ágat vágott le. Tíz perc múlva ott voltak a pofozó masina tulajdonosa előtt. — Szervusz Pepii — kiáltotta Kati barátsáA pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a cimzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzések (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimiraíaiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtójelzés stb. kiteendő, A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig e- gész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbbá a cimirat összes a- datait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogy ha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap a- lapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse 5. A csomagok tartalmát úgy a cim- iraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat, (husnemü, szeszes italok stb.) gos hangon — ismersz-e még engem? — Hogyne ismernélek! — örvendezett a pofozómasinás — majd kiugrottam bőrömből, mikor hallottam, hogy hazakerültél. — Szép tőled — válaszolta Kati — de egyelőre marabj most a bőrödben, legalább addig, mig számadásunkat el nem végeztük. Számadásunkat? — csodálkozott Házi Pepi — nem tudnám, hogy számadásunk lenne egymással. — Ha nem tudod, majd megmondom. Te az esküvőnk után megdobáltad az uramat. — Régen volt az Kati. — Mindegy, Pepi azt kívánom, hogy kérj bocsánatot tőle. Ott áll . . . Házi Pepi nagyot röhögött. — Attól a csámpástól ? Kérjen a hóhér . . . — Nem kérsz tőle bocsánatot? — Nem ám, galambom. — Akkor nesze 1 Végig suhintott arcán a mogyorófa pálcával A pofozó-masinás felismerte a helyzetet. Nem védekezett, hanem megindult és futni kezdett. Az akrobata hölgy utána, végig az egész Ligeten, s a mogyorófa-pálca őrült taktusban püföggott az üldözött hátán. Soha enné! nagyobb diadala nőnek nem volt a Ligetben. Éljen rivalgások között emelték vállkura a Liget patríciusai és úgy vitték haza ... De a Kati megállt a kertajtóban s nem ment addig be, mig a férj meg nem érkezett. S ekkor ott. az ujjongó néptömeg előtt átölelte és homlokon csókolta. Három hónappal később Szikum Lojzi megölte a feleségét, miután hűtlenségen kapta rajta. Mikor a gyilkost a rendőrök a Városligeten át kisérték, a tömeg ismételten tett kísérletet, hogy Szikum Lojzit kiragadja a rendőrök kezéből és meglieselje. Mert ez i§ a tömeg lélektanához tartozik. . .
