Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-07-20 / 28. szám
Fehérgyarmat 1913. II. évfolyam. 28. szám. Előfizetési árak: Egész évre .... 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Félévre ...............4 kor. Egyes szám 20 fillér. Le lkészek és tanítóknak egész évre 6 korona. Megjelenik minden vasárnap. Szerke3ztség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Nyilttér soronként 40 fillér. A Tisza-Szamosköz pusztulása. óriási árViz járásüpkbarj. / A múlt év augusztus hava óta tartó abnormis időjárás elképzelhetetlen csapást zuditott a három óv óta tartó rossz termés és a rendkívül nehéz pénzviszonyok által a- mugy is agyonsanyargatott lakosságra. A közel egy hónap óta tartó nedves időjárás és a julius hó első napjaiban az országszerte fellépett rendkívüli nagyfokú esőzések folyóinkat any- nyira felduzzasztották, hogy egy árvíz veszély bekövetkezésétől méltán lehetett tartani; azt azonban a legilletókesebb szakkörök sem képzelték, hogy az áradás oly rohamosan és oly óriási mértékben fog bekövetkezni. Julius hó 8 és 9-ik napján jöttek az első hivatalos híradások arról, hogy a Szamos folyó Dósnél, valamint a Tisza Máramarosszigetnél rohamosan árad; e hó 11-én a vármegye alispánja a folyammér- nöki hivatal előterjesztésére az árvíz védekezés megkezdését táviratilag elrendelvén, a hatósági közegek, műszaki tisztviselők, valamint a csendőrség a Tisza és Szamos vonal veszélyeztetett pontjára még az nap kiutaztak. A veszedelem még ugyan az napon bekövetkezett, még pedig olyan helyen, ahol az talán legkevésbé volt várható. A Tisza folyó ugyanis e napon Tiszaujlak körül oly óriási magasságot ért el, amilyenről a mióta a folyók vízállásáról rendszeres feljegyzések vezettetnek, — adataink egyáltalába nincsenek. így történhetett aztán az a példátlan eset, hogy a Tisza folyó úgyszólván egyidőben lépett ki mindkét partján medréből, majdnem egyszerre bontván el Tiszaujlak és a vele szemben fekvő Tiszabecs községet. Tiszabecs község lakossága Kö- vessy Győző főmérnök, N. Szabó Tibor szolgabiró ős Papp József folyambiztos vezetése alatt kétség- beesetten védekezett, azonban minden erőlködés hiábavalónak bizonyult, mivel az árviz a délutáni órákban egyszerre mintegy két és fél kilométer hosszban meghágta az amúgy is gyenge és alacsony töltéseket és a neki szabadult ár harsogva rohant végig a községen minden elpuszíiíhatui elpusztítva maga előtt. A község 4A része csakhamar viz alatt állott, lakóházak s mellék- épületek egymás után dőltek össze, a kétségbeesett lakosság a legnagyobb erőfeszítéssel igyekezett lábas jószágait biztonságba helyezni. Szerencsére emberéletben kár nem történt, azonban siralmas látvány tárult a néző szeme elé. Közel 70 lakóház és melléképület úgyszólván az áradás első percében összeomlott, legtöbből még a bútorzatot sem volt képes a megrémült lakosság kimenteni, úgy, hogy valósággal csodával volt határos, hogy a katasztrófának emberélet áldozatul nem esett. Mialatt Tiszabecsen a katasztrófa ily drámai gyorsasággal lefolyt, Tiszakóród község is a legnagyobb veszedelemben forgott, úgy, hogy az árviz betörése itt is csak a legnagyobb erőfeszítéssel julius 12-én hajnalig tartó megfeszített munka árán volt elkerülhető, ekkorára ugyanis a viz áradása lejebb vonulva Szatmárcseke községet vette ostrom alá s a komphoz vezető útnál és a Kende-féle kis tanyánál ugyancsak próbára tette az egész nap s megelőző egész éjjel megfeszített munkával dolgozó községi lakosság erejét Végre 12-én az esti órákban az apadás egész Nagyar községig ter- jedőleg beállván, veszedelem ez oldalról egyelőre elmúlt A Szamos folyó viz állása ezalatt szintén hihetetlen magasságot értei, amennyiben az eddig észlelt és feljegyzett legnagyobb vízállás Szat- márnál -|- 575 cm. volt, agdig e hó 18-án a vízmagasság -|- 613 cm- re emelkedett, teljesen elöntvén a hullámtéri földeket s kiszámíthatatlan kárt okozva az ott levő gyönyörű vetésekben. A Szamos mentén a kiöntés veszedelme nem volt oly nagy, mert itt a védtöltések már majdnem az egész alsó szakaszon ki vannak építve s igy a Szamos vize csak Panyolán alul, ahol már nincs véd- töltés öntött ki, azonban itt is igen nagy veszedelmet okozott, mert egyesülve a folyton áradó Túr vizével, hátba támadta Panyola községet, úgy, hogy ennek a szeren- osótlen községnek újbóli elpusztulása ifi csak legnagyobb erőfeszítéssel volt elkerülhető. Panyola községet ugyánis a Túr áradásai ellen egy bosszú s alacsony körgát védelmezi, mély két végén a Szamos töltéséhez van bekötve, ezt a gátat kellett a lakosságnak bárom nap és három éjjelen keresztül kitartó munkával erősítenie és magositani, mert különben az 1912- iki katasztrófa megismétlődött volna. Panyola község azonban igy is rengeteget szenvedett, mert a határnak a körgáton kívül eső túlnyomó részén az egész termés elpusztult. Mialatt a Tiszánál és a Szamosnál a veszedelem múlni kezdett, más oldalról szakadt járásunkra a baj, a Túr folyó ugyanis hetek óta szintén áradván, a tőle megszokott lassú alamuszísággal, lassan, de biztosan Felelős szerkesztő: Dr. SZŐKE SÁNDOR.