Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-05-30 / 22. szám

2-ik oldal. FEHÉRGYARMAT végzése. Á nő munkája a házban, a ház körül több körültekintést, éles­látást, szellemet s tudást követel, mint a férfiúi foglalkozásoknak 95 százaléka. Nem czélunk a férfiak munkás­ságát lekicsinyelni, de elvégre azok, kik túlnyomóan sablonos munká­val sablonos teendőket sablonárak­ért végeznek, nincsenek jogositva fölényesen lenézni életük osztályos társait azért, mert bár többoldalú, de kevósbbó hivalkodó munkát végez­nek. A legszebben megirt költe­mény, a legmesteribb ötvös mü, a legszebben kidolgozott elmemü el­törpül egy egészséges jó nevelésű gyermek mellett, mert utóbbi a szerves életet tükrözi vissza. Mi sem volna természetesebb, mint bogy a férfiak önként kínál­nák fel a nőknek a közügyekben való részvételt. Nem szenvedhet két­séget, hogy nem minden nő alkalmas e szerepre. De hiszen a férfiak sem mind alkalmasak erre s mégis a választói jog legszélesebb kiterjesz­tését kérik mindenütt az egész vi­lágon, holott pl. nálunk a szükebb választói jogot gyakorolják olyanok, kiknek ebez igazán semmi képzett­ségük nincs. Valóban nem lehet nagyobb ku- mikumot elképzelni annál, bogy a választójogi törvény szavazatot biz­tosit az analfabéta férfinak is, ha bizonyos összegű adót fizet, de megfosztja annak lehetőségétől azt a nőt, ki az állam engedélyével a tudomány legmagasabb gradusát, a doktorátust megszerezte. Ez a kirí­vó nyilvánvaló igazságtalanság jog­gal sértheti a nők önérzetét, sért­heti annál inkább, mert a nők a közre csak jótékony hatással lehetnének. Szívből üdvözöljük tehát a női választójognak a világ minden ré­széből Budapestre sereglő harcosait, küzdelmeiket őszinte rokonszenv- vel fogjuk kisérni, reméljük, hogy a küzdelem az emberiség érdeké­ben sikerre fog vezetni. A nők harcát az utóbbi időkben némileg ellenszenvessé tették az angol suffraggettek túlzásai, de mig ez egyrészt a nők többségének terhére nem irható, másrészt a fér­fiak jogának kiterjesztését sem mindig a mérsékelt, de leggyak­rabban a tömegizgalmak felkeltése s a szenvedély kitörése hozta meg. A jog megadásával meg kell előz­ni, hogy a szenvedélyek lángja tulraagasra csapjon fel. P I*lflÁ iutány°s áron lífll |egy teljesen I jókarban levő keveset hasz­nált, két kerekű fé- deres kocsi és egy lóra való szemellen­zős szerszám Majtison . Vágó József tanítónál. FIÚM »HE-Z“ arckrémé 80 fillér f ill 1 üilMi í ))HeZ“ arcszappan80 fill „HEZ“ arcpouder 80 fillér 3 drb. bármelyikből egyszerre rendelve a pénz előzetes beküldésénél bérmentve. Diszkréten küldi : „HEZ“ illatszertár Budapest, VIII. Loson­ci-utca 13. Nagy árjegyzékünk ingyen és bérmentve. az egyesütelnek 31 londoni és 74 vidéki fiók­ja van, harmadfél millió koronát gyűjtött. A lefolyt évben 32 boltot tartottak fönn feminis­ta-irodalom terjesztésére. Ezek évi 316.000 korona forgalmat csináltak. A londoni közép­pont helyisége 37 szobából áll, a fizetett tisztviselők száma 110, ezek mellett számtalan önkéntes segítő végzett díjtalan munkát. — Eddig negyvennél több angol városi tanács határozata sürgette a nö választójogára vonat­kozó javaslat törvénybeiktatását. A parlament - nek négyszáznál több tagja kötelezte magát a javaslat megszavazására. Az angol miniszter- elnök azonban, mint lapunk már megírta, a kérdés szőnyegrehozatalát egy esztendővel eltolta. # * * Rogstad kisasszony, az első nőképviselő, a norvég storting tagja, első parlamenti szerep­lésével nagy csalódást h >zott azoknak, akik fantáziájukban az örökbéke közeli megvalósítá­sát remélik. A képviselő kisasszony egyálta­lán nem mutatkozott antimilitarista érzelmű­nek. Különben sem helyes felfogás aí, hogy az asszonyok esküdt ellenségei a küzdelemnek, A történelem bizonyltja legjobban az asszo­nyok részvételét harcban, háborúban. Egy ka­tonai szakiró a minap „Az asszony a háború­ban és a politikában“ cimmel érdekes felolva­sást tartott erről a kérdésről. Judit és Eszter — mondta — a spártai nők, akik e szavakkal adták fiaik kezéba a pajzsot: „ezzel vagy ezen“. Az egri nők és egy egész sereg nő vérpadon halt meg hazájáért. Halál és küzdelem nem rettenti vissza az asszo­nyokat és az ügy érdekében, melynek szolgá­latába szegődtek, minden áldozatra készek. Máriusznak és légióinak, mikor a teutonokat visszaverték, még az asszonyokkal kellett vé­res csatát vivniok, akik vad elkeseredéssel védték kocsijukat, melyen gyermekeiket és az élelmiszert őrizték. Az amazonokról szóló tör­téneteket megerősíti a tavaly Belmonte-ban folytatott ásás, ahol asszonysirokban fegyvert és hadijelvényt találtak. Ez a futólagos visszapillantás is bizonyítja, hogy a nők minden időben bátrak voltak s a harctól se riadtak vissza. Uj munka kezdődik. A külpolitikai bonyodalmak eloszlot­tak és ennek az örvendetes eseménynek legelső következménye Magyarországra az, hogy ötvenezer tartalékost hazabo­csátottak. ötvenezer munkabíró férfi, százezer munkás kéz kerül vissza a na­pi életbe, ahelyett, hogy tétlenül és munkát!anul állna állig fegyverben lenn és fenn 'az orszg határain. Ennek az 50.000 embernek a gazdasági életből va­ló kivonását nagyon erősen megérezte az ország hat hónapon keresztül. Olyan gazdasági depressió vonult végig az országon, amilyet sokkal fejlettebb gaz­dasági viszonyokban levő ország is na­gyon nehezen birt volna el. Mi nagy nehezen keresztüléltük ezt a fél évet és megértük azt is, hogy ez az 50.000 ember, Magyarország gazdasági erejé­nek tekintélyes része felszabadul. Az 50.000 ember talán igy számsze­rűt nem jelent sokat, de ha elgondol­juk azt, hogy ez az 50.000 ember épen a gazdasági munkaerő legtekintlyesebb rétegéből került ki, akkor meg tudjuk érteni, hogy milyen nagy haszon és öröm az egész országra az, hogy ezek az emberek újra visszakerülnek a gyá­rakba, az ipartelepekre, a mezőre. Magyarország gazdasági élete na­gyobbrészt az őstermelésen alapszik. Most május végén, amikor a tartaléko­sok hazakerülnek, kissé késő már ez az öröm a földmivelésre. Azonban még nincsen elveszve minden, ha későn ke­rültek is vissza eredeti hivatásukhoz a munkaerők, nem szabad elcsüggedni és fel kell ébredni abból a fásultságból, ami az egész országon a féléves huza­vona alatt erőt vett. Le kell győznünk az elkeseredést és annál nagyobb erő­vel kell nekifogni ahhoz a munkához, amely most az ország előtt áll. Égy hónap múlva már megjelennek a hirek a termésről, az ország legfon­tosabb erőforrásáról. Ha idén a ter­més nem sikerül, nem üt be, akkor az eddiginél sokkal nagyobb gazdasági katasztrófa elé néz az ország. De a most felszabadult munkaerők céltudatos és erélyes felhasználásával meg lehet akadályozni ezt a nagy katasztrófát. A most hazakerült tartalékosoknak minél gyorsabban bele kell találniok magukat a mindennapi életbe, a rendszeres mun­kába, hogy mindazt, amit a télen és kora tavasszal kényszerült körülmények között elmulasztottak, gyorsan és ered­ményesen pótolják. A magyar paraszt munkabírása köz­tudomású. Nincs talán még egy földmi- velő nép a világon, mely olyan kitar­tással s olyan eréllyel tudná szűkös vi­szonyai között a földet megművelni, mint a magyar. A magyar nép tudja azt, hogy minden életfeltétele a föld __________________1913. május 30.

Next

/
Thumbnails
Contents