Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-05-16 / 20. szám

1913. május 16 FEHÉRGYARMAT 5-ik oldal. reébeválf S' hé1 ~^ ELE GYERMEKLISZT Mezőgazdaság. Bogárrázás és bogárszedés. Kora tavasszal, már március végén, de még inkább, ha a gyümölcsfák elvirágzottak s a mikor levelük is kifejlődött, rengeteg sok apró bogár lepi el a gyümölcsfát, hogy a virágját, majd a termését, levelét bántsa, pusztítsa. Számuk igen nagy. alakjuk pedig igen kicsi, és igy kézzel való szedésük lehetetlen. Igaz, hogy némelyiküket pusztítja az ólomarzenát, a a svajnfurti zöld, a barkósó, ha ezek valame­lyike már rajta van a levelén akkor, a mikor e temérdek bogár eszik belőle. De a virágot egyáltalán nem s a termést sem lehet annyira megmérgezni, hogy annak minden része, ahol a beözönlő sok bogár azt kikezdhetné, mér­ges legyen. A sok szebbnél-szebb szinü, hol zöld, hol kék, hol veres, hol pedig a legszebb biborszinben pompázó eszelény, a mely mind apró s amely közül az egyik a levelet, a má­sik a hajtást, a harmadik a termést rágja, tur­kálja: vajmi keveset haraphat a levélből és a termésből, hogy az, ha éppen mérgezett volna is, halálát okozza. Reá nézve nem halá­los, de a kis rágása igen halálos lehet a le­vélre, gyümölcsre! Ne feledjük, hogy például az Alföldön a kötődött almatermésnek 30—60 százalékát a pompás biborszinben ragyogó almaeszelény „szúrja“ 'e a fáról, mert nem­csak a nyele táján turkálja azt meg olykor csak 6—15, de máskor száz helyen is, hanem átrágja a nyelét, az apró alma mind földre hull! A bimbólikasztó és még sok más, mind észrevétlenül lepi meg a fát s hogy rajta van, azt csak akkor vesszük észre, amikor a kár már be van fejeze és nem tudunk rajta többé segíteni 1 Ezek ellen csak az idejében való le­rázásuk segít. Ez abból áll, hogy a fa alá egy vagy több ponyvát, lepedőt s ha más nincs, vagy egy vastag papirosdarabot úgy terítünk ki, hogy a fa legszélsőbb hajtáshegyéről lehulló apró bogár is a beterített helyre jusson és onnan felszedhető legyen. A rázást már akkor kezd­jük, amikor próbarázáskor látjuk, hogy a fa egy-egy erősebb megzökkentésére, hirtelen módon való megrázására sok bogár hull le a fáról és hetenkint kétszer-háromszor addig folytatjuk, amig a rázáskor annyi bogár hull, hogy szedésre érdemes. Legjobb, ha a fát a reggeli órákban rázat- juk. Ilyenkor még dermedt a bogár és köny- nyen potyog le. A rázás hirtelen, de erős lö­késből álljon. Kisebb fákon semmi sem állja útját. Nehezebb a dolog a nagyobb és maga­sabb fákon. Itt ágról ágra haladunk s e zök­kentő rázáshoz hosszú kampósrudat haszná­lunk. Ha e rúddal egyet-kettőt hirtelen rán­tunk az illető ágon, a rajta levő bogár mind leesik. A fának, ágnak ide-oda való Ióbálásá- val nem sok célt érünk, kivált ha a bogár a melegebb órákban már felocsúdik dermedt­ségéből. Nappal és meleg időben kár volna, ha e munkát folytatnék, mert akkor a lerázott bo­gár legtöbbször már estében szárnyra kel és elmenekül. Ha március végén, majd áprilsban is azt látjuk, hogy rázáskor már semmi sem hull, próbáljuk meg azért e rázást későbben is, mert pl. az eszelények egy része még május­ban nem is garázdálkodik. A fönnebbiekben említett apró bogarakon kivül ugyan-e rázás segítségével szedhetjük össze a közönséges cserebogarat és a vele egyidőben megjelenő hatalmas aratóbogarat, kalló cserebogarat is, a melyről tudjuk, hogy noha nyáron mint bogár csak egy-két héttg szereti és eszi a kölönféle homoki gyümölcsfa levelét, de már ezzel is tehet nagy kárt; hát még a hatalmas pajorja, a mely fiatal fát, szőlőt egyformán pusztít. Ilyen zökkenős rá­zásra lehullhat sok hernyő is, tehát ne enged­jük azt sem, hogy elmeneküljön. A lerázott és ponyvára, lepedőre és mi­másra hulló bogarat szedjük össze és gyűjt­sük egy edénybe, a mely egy harmadnyira vízzel van tele és felszínén legalább egy ujj­nyi vastagon úszik a ráöntött petroleum. Ha az összeszedett bogárságot a petroleumos víz­be belekeverjük, csakhamar elpusztul. A lerá- zottt bogár összeszedéséhez legjobb a hasz­nálaton kivül levő tejszállitó kanna, ócska veder s más efféle formájú magas edény. Ha használt ócska edény nincs, használhatunk jót is, mert hiszen a petróleum maradékot ki le­het mosni és csakhamar eltűnik a szaga is. Az éllettelen bogarat bárhová kiönteni lehet, ha biztosak vagyunk, hogy valóban nem él, különben jobb, ha azt a trágyalébe fojtuk, vagy földbe ássuk. Az ilyen tavaszi bogárrázás nagy segitsé günkre lehet a bimbófuró bogár ellen, a mely már kora tavasszal vándorol a fára, tojását is ilyenkor a termő rügybe tojja. A kikelő kukaca azután e kifeslett bimbóban él. Az ilyen bimbó nem nyílik ki, hanem szirma zár­va marad, megbámul és elhal. A halálát oko­zó kukac pedig benne marad. Ikertestvére, a rügyfuró bogár ellen, ez a tavaszi rázás nem segíthet, mert e bogár már a nyár végén, ősz elején keresi fel ugyancsak a termő rügyet és ebbe tojja tojását. Kukorica még az ősszel, vagy olykor csak tavasszal kél ki és nem az egyes bimbókat, hanem az egész rügyet teszi tönkre, amely tavasszal nem nyílik, hanem csak felduzzad, megbámul és elhal. Ha a benne élő kukacból már bogár lett és a tönk­re tett rügyből ki is bujt, a rügyön egy kis kerek nyílás látható. A rügyfuró bogarat ősz­szel cssk olyan fáról lehetne lerázni, amelyen nincs termés. Van azonban egy olyan bogár is, a mely a rázáson tulieszi magát és vagy nem esik le egyáltalában, vagy nem olyan számban, hogy ezzel nagyot árthatnánk neki. Ilyen esetben a bogarat kézzel kell szedni. Ilyen például a bundás bogár, vagy másként a szőrös rózsa­bogár is, a mely olyan alakú mint a zöldes­aranyos szinü rózsabogár, tehát laposhátu, de fekete, hasán, hátán szürke-szőrös és hátán ezenkívül apró fehérfoltos. A bundás bogárral egyidejűleg, vagy vala­mivel későbben ugyanígy szedhetjük a kisebb fákról a pejbogarat is. E hosszúkás keskeny testű, pejszin szárnyú, fekete fejű, mellkasu és potrohú bogár, a mely szintén igen nagy számban lepheti meg a fákat és rajtuk nyü­zsög nemcsak a virágzáskor, hanem későbben is. Legelébb a nálunk olajfának nevezett, erős kábító illatú, sárga virágú ezüstfüzőn gyüle­kezik s ha ezt lerágta, átrepül a többi lombos fára s ezek között a gyümölcsfákra is. Ha a tőle meglepett fa túl van a virágzáson, akkor szedés helyett permetezzük meg a fát ólom- arzenáttal, hogy egyék a megmérgezett levél­ből és pusztuljon el. a— • 1 ----- ■- ...... '.=i KM MESE I Sí“,’S CSODA szappanunktól el nem múlik, úgy pénzét kötelesek vagyunk visszaadni. 1 drb. „HEZ“ csodaszappan 2 kor. 50 fill. 3 drb. „HEZ“ csodaszappan 7 korona. Használati utasítás hozzájár. A pénz előze­tes beküldésénél portó 30 fillér, utánvételes küldésnél portó 84 fillér. Diszkréten küldi: „HEZ“ illatszertár Buda­pest, VIII. Losonci-utca 13. Nagy árjegyzékünk ingyen és bérmentve. M. T. ■— .. ... ........_=i 35 7/1913. végreh. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti VI. kér. kir. járásbíró­ságnak 1913. évi 11316/2. számú végzése kö­vetkeztében Dr. Bernhardt Miksa budapesti ügyvéd által képviselt Csillag és Anhalzer cég javára 162 kor. 32 fillér s jár. erejéig 1913. évi április hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 4522 koronára becsült következő ingóságok u. m. bőráruk, boltberendezés, házibutorok, és követelések nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járás­bíróság 1913-ik évi V. 170/2 számú végzése folytán 162 K 32 f. tőkekövetelés, ennek 1912. évi julius hó 8-ik napjától járó 5 % kamatai, 73% váltódij és eddig összesen 64 kor. 60 fil­lérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Fehérgyarmaton adós lakásán leendő megtartására 1913 évi május hó 30-ik nap­jának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégí­tési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1913, évi május 14-én. Páblé Antal kir. bír. végrehajtó. ÜYINWÍÍ ”HEZ"kölniviz 1 üve&50fil" f v/ii 1 vUi lér, 3 üveg 1 korona 30 fillér „HEZ“ kölniviz 1/z liter 3 korona, „HEZ“ kölniviz 1 liter 5 korona, 50 fillér, „HEZ“ kölniviz szappan 1 drb 60 fill., 3 drb. 1 korona 60 fillér A minőség elsőrendű voltáért felelőséget vállalunk. Küldi: „HEZ“ illatszertár Budapest, VIII. Losonci-utca 13. Nagy árjegyzékünk ingyen es bérmentve.

Next

/
Thumbnails
Contents