Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)

1913-05-02 / 18. szám

1913. május 2. FEHÉRGYARMAT 3-ik oldal. replők maguk teszik. Népes ünne­pélyen vagyunk és népet nem lá­tunk. Indokolatlan, hogy Ágnes a Rápolt tanácsára vesz rococcó jel­mezt s árul ékszereket. A dráma tulajdonképpen már a második felvonásban tetőpontját éri el, s a harmadikban nem a főcse- lekmény folytatódik, hanem a Lizi szomorú kis története nyer befeje­zést. Szelidebb színeket látunk s a drámai megindultság alól felszaba­dul szivünk a kiengesztelő végjele­net alatt. Mindezek dacára a darab tartal­mas dráma, mély gondolatokban és szép szavakban gazdag. László Gizi Ágnes szerepét játszot­ta igen jó technikával, értelmesen. Otthon érzi magát a színpadon s pillanatra sem esik ki szerepéből. Dobrossy Tica (Lizi) is átórtéssel adta szerepét, bár némi hidegség mindvégig érzett játékába. Fehér Imre a züllött katonatisztet adta ala­pos készültséggel jó alakításba. — Salgó Bélát (Rápolt) most láttuk először. Nyugalma, átgondolt játé­ka meglep, s azonnal meghódítja magának a közönséget. Vasárnap este az „ Arany kakas“ pompás jelenetein sokat mulatott a közönség. Szabados László igazga­tó kitűnő szerepben elsőrangú te­hetségként mutatkozott be. Jó volt Dobrossy Tica és Sándor Ferencz. László Gizi a tőle megszokott ele­venséggel kreálta Erzsit. Asztalos Mici bájos volt Klárika szerepében. Szőke László (dr. Gyárfás) és Vi- rágh (Müller Ottó) szintén igen jó alakítást produkáltak. Fehér Imré­nek dicséretére válik, hogy a leg­különbözőbb szerepekben egyforma kedvvel és rátermettséggel mozog. A szereplők összjáíóka kitűnő volt, ez külön is dicséretet érdemel. Hétfőn este Garvav Andor uj szín­müve „Bent az erdőn“ került elő­adásra. E darab Budapesten még nem került színre s ezért bővebben kell ismertetnünk tartalmát. Igazi modern dráma, szinte kizárólag lé­lektani motivomukra felépítve. Ta- rics Ákos (Salgó Béla) zajos múlt után elfásul, megundorodik a tár­sadalomtól s visszavonul a hegyek­be s eldugott erdei házban él már 6 év óta. Egyedüli társasága gazd­asszonya Florea (Dobrossy Tioa). Az első felvonásban Tarics vadászatról hazatér s Florea elbeszéli neki, hogy a szomszédos bányába uj főmérnök jött s magával hozta gyönyörű fe­leségét. 0 úgy érzi, hogy az asz- szony bajt hoz rájuk. Tarics meg­nyugtatja, hogy nem fogják azok őt felkeresni, de alig mondja ki e sza­vakat, kívülről zaj és léptek hallat­szanak, bejön dr. Werner bánya­mérnök (Szőke László) feleségével (László Gizi), azzal, hogy kocsijuk tengelye eltört s kénytelenek zavar­ni. Tarics előbb mogorván fogadja, de később felenged. A mérnök köz­li vele, hogy egyik kősziklában ki­tűnő rézbányára talált s abból mil­liókat lehet keresni. Tarics eluta­sítja magától a gondolatot, bár a mérnök felesége, Ráchel is csábítja; a mérnökék eltávoznak, de az asz- szony otthagyja egyik kesztyűjét. Taricsban tölébred a régi gavallér, a kesztyűt zsebre vágja. Florea rög­tön észreveszi rajta a változást s el­árulja, hogy a tengelytörés nem igaz, pár perez múlva visszajön az asz- szony, kéri a kesztyűjét, Tarics nem adja, meg van fogva. A belépő Wernert felesége azzal fogadja, hogy Tarics szerződést köt vele. A második felvonásban már mű­ködésben van a bánya, de Werne- rók elégedetlenek, mert Tarics csak 20000 frt. fizetést adott nekik s csak alkalmazottnak tekinti, Rachel a bánya felét akarja maguknak s foly­tatja Taricscsal a veszélyes játékot. Közben Floreának meg is mondja, hogy csak játszik Taricscsal, ki megfenyegeti, hogy leüti, ha gaz­dáját megszomoritja. A két nő pár­beszédét Tarics bejövetele szakítja félbe. Drámai akcentusokban gaz­dag jelenet következik. Rachel ját­szik Taricscsal, de játék közben szive lángra gyűl s önfeledten adja át magát Taricsnak. Kéri tőle a bá­nya felét, Tarics ezt megígéri, s Wernerrel tudatja elhatározását. A harmadik felvonásban már két férfi küzd Rachel bírásáért, ki in­gadozik s elmondja Taricsnak, hogy csak játszani akart vele, dé már most csak őt szereti. Tarics Önér­zete fellázad s megakarja ölni az asszonyt, de Florea közbelép, hogy ez az ő dolga. Belöki Ra.chelt a szomszéd szobába, rázárja az ajtót s mire Tarics feltöri, a szekercével agyonüti, A darabban mindössze négyen játszottak, mégis folyton lüktet s emelkedik a drámai hangulat, egy pillanatra sem szűnik meg a közön­ség érdeklődése. A kitünően felépí­tett s megirt darabot kiválóan ad­ták a szereplők, Salgó Béla, Dobros­sy Ticza, Szőke László és László Gizi, kiknek mindegyike művészi előadást produkált. Ez egyszersmind a legnagyobb dicséret, mit róluk mondhatunk s ezért az előadás rész­letezésétől eltekintünk. Csak még azt emeljük ki, hogy az összes eddigi előadások között ez volt a legsza- batosabb s legkiválóbb. Kedden este Molnár Ferencnek nagysikerű színmüve „A Farkas“ került színre bérletszü­netben, ami a bérlő közönségre kissé elked- vetlenilőleg hatott. Ennek dacára a darab nagy vonzóerőt gyakorolt. „A Farkas“ kétségtelenül a legértékesebb darab, ami a Staggioneban szín­re került Nagy reményeket fűztünk hozzá és hogy nem váltak teljes mértékben valóvá reményeink, azért a szereplők egyikét sem okolhatjuk. Nem volt meg az illúziónk, mert ez a darab egy modern színpadra van szánva, modern, pom­pás díszleteket igényel, s itt mindkettő hiány­zott. A főszerepekben Sándor (dr. Kelemen) Lász­ló Gizi (Vilma) és Szőke (Szabó György) ér­tek el nagy sikert, bár Sándor alakítása kissé túlzott volt. — Asztalos Mici és Virágh igen ügyesen játszottak. „A koalíció“ vígjáték elég szellemes darab, de tulajdonképeni tárgya nem ad újai. Az asz- szonyuralom nem csak a való életben régi, de az irodalomban színmüveknek is számtalan va- riátióban, sokszor nyújtott hálás thémát. Itt is hálás thémának bizonyult, s derűs és kel­lemes estét szerzett a közönségnek. A sikerben oroszlánrésze van a szereplőknek. Szabados Lászlónak minden szava, minden mozdulata hozzásimul szerepéhez. László Gizi sok ter­mészetességgel adta a temperamentumos fi­atal leányt. Homokay Gabriella jelenléte kelle­mesen hat; Sándor Ferencről és Asztalos Mi­éiről is csak jót mondhatunk. Az ikrek (Virágh és Fekete) kis szerepükben ügyesen alakítot­tak. Hegedűs Henrik hegedüjátéka igen szép volt. Csütörtök. Keserű mézeshetek. Énekes víg­játék, ami már maga is egy ok az elismerés­re, mert elismerésre méltó Szabados László direktortól az, hogy látva a közönség hangu­latát, oly darabot tűz ki előadásra, amelyért „Hattyú” gőzmosógyár Szatmár fehérgyarmati képviselete Seal ReVendula Józsefnél (TÓTH ANNA-féle Láz) 99#9 Felvétel bent az udvarban. Elvállal úri és női ruhákat, utcai, színházi és báli toiletteket megfestésre; utcai, báli, színházi, úri, női és gyermek ruhákat franczia módszer szerint, száraz utón vegytisztításra; ing, gallér, kézelő valamint bármely úri és női fehérneműt 10—4 mosás és vasalásra. Hiány nincs# — Gyors és pontos szállítás. — Mérsékelt árak.

Next

/
Thumbnails
Contents