Fehérgyarmat, 1913 (2. évfolyam, 2-51. szám)
1913-05-02 / 18. szám
Fehérgyarmat 1913. II. évfolyam. 18. szám. május 2. FEHÉRGYARMAT Társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Megjelenik minden pénteken. Egész évre . . . . 8 kor. Negyedévre.... 2 kor. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: »KOSSUTH«-NYOMDA, FEHÉRGYARMAT. Félévre . . .... 4 kor. Egyes szám 20 fillér. Dr. HUNWALD IZIDOR. Hirdetések díjszabás szerint és előre fizetendők. Lelkészek és tanítóknak egész évre 6 korona Nyilttér soronként 40 fillér. A gazdasági válság. Visszatekintve a múltba, meg lehet állapítani, hogy tiz-tizenöt évi időszakokban mindig visszatér egy-egy válságos gazdasági időszak mely több kevesebb ideig tart. A most folyó krízis egyike a legvehemen- sebb, legpusztítóbb válságoknak, mely végigsepert e földrészen. Okairól s hatásáról annyit Írtak, hogy szószaporitás- nál egyébnek nem lehetne tekinteni az arról való elmélkedést. Ha mégis írunk, kizárólag a válságnak járásunkban való okait és hatását kívánjuk feltüntetni, mely okok s hatások ugyan nagyrészt azonosak más vidékeken is, de azért nem kevésbbé tanulságosak. Az eddigi válságok a mi járásunkat vajmi kevéssé érintették, hiszen 1898-ig, mikor a szatmári vasút megnyílt, a külvilággal való érintkezés szükkörü, korlátolt maradt. Annál inkább, mert a nyolczvanas és kilenczvenes évek a magyar mezőgazdaságnak nem kedveztek, az ingatlanok értéke csekély, a termények eladási ára nagyon alacsony volt. Kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó vidékünk minden irányban elmaradt s hosszú ideig a vasút létesítése volt a reményszál, melybe haladni a vágyók kapaszkodtak. S csakugyan, a vasút megnyitásával uj aera kezdődött járásunkban, mely múlt év közepéig tartott, a folyton emelkedés, a gazdagodás, jövedelemszaporulat, jólét korszaka. Majdnem egyidőben a vasút megnyitásával a mezőgazdaság helyzete óriásit változott. A földművelés, mely azelőtt mostohagyermeke volt a mindenkori kormányoknak, fokozottabb kedvezésben részesült, az állami támogatás emelkedett s az újabb kereskedelmi szerződések is kedveztek az agrár érdekeknek. A változás hatása elsősorban a terményáraknak jelentékeny emelkedésében nyilvánult, ez az emelkedés természetszerűleg hozta magával a földárak emelkedését. Hozzájárult ehez a több éven keresztül tartó, ránk kedvező időjárás kevés csapadékkal, az 1906. és 1908. évi rekordtermések, az amerikai kivándorlásból befolyó nagyobb tőkeösszegek. E természetes értéklenditő eiőket a- zonban mesterségesen is emelték a járásunkban ugyanezen idő alatt rohamosan szaporodó pénzintézetek s hitelszövetkezetek. A kilenczvenes évek végén járásunk egész hiteléletét egyetlen pénzintézet láttáéi. Tíz év alatt Fehérgyarmaton négy uj részvénytársaság, egy szövetkezet, a járásban hat hitelszövetkezet létesült. Megindult a közgazda- sági mozgalom. Valamennyi intézet e- melni akarta forgalmát s hasznát, a befektetett tőke csak a részvénytársaságnál 100000 koronáról egy millió 300000 koronára emelkedett, e magasabb tőke hozadékát ugyanazon vidék mezőgazda lakossága volt kénytelen nyújtani, mint régen a kicsinynek. Az ős emberi természet nem tagadta meg magát nálunk sem. A könnyű hitelezés lehetősége elkábitotta eladdig konzervatív népünket, a nagyobb jövedelmezőség felkeltette a vágyat a jobb s könnyebb megélhetésre, nagyobb költekezésre. Így történt, hogy a könnyen szerzett kölcsönt kevés gazda fordította beruházásra, a meglevő kisebb birtok belterjesebb művelésére, hanem vagy elköltötte vagy légjobb esetben drága kölcsönpénzen drága birtokot vásárolt, megterhelte ősi ingatlanát s anyagi gyengesége miatt külterjesebb gazdálkodásra szorult. A földárak szinte hihetetlen magasságra szöktek, olyannyira, Tavaszérzés. Bánatos telkemet Olykor általjárja Kikelet reménye, Tavasz illatárja. Harmatos virágok, Napsugár, madárdal, Lelkemet betöltik Édes-bus varázszsal, Mit nekem madárdal, Mit a virág nekem, Mikor oly bánatos, Oly bus az életem. Mit nekem a tavasz, Mit nekem a remény, Mikor az a kislány Nem lehet az enyém. Erza. A „FENÉRaARMAT“ TÁRCÁJA. A tisztaságról. Nem az udvaroknak, a járdáknak, a piacz- térnek a tisztaságáról lesz itt most szó, — bár meglehetős anyaghalmazt adnának ezek is az ember tolla alá, hanem egy sokkal nagyobb és komolyabb megfontolást igénylő dologról: az erkölcsi tisztaságról, ámelyet a mai megfontolatlan ifjúság oly könnyedén elveszteget és játszva eldob. Alig mutathat fel a történelem kort, amely csak azért, hogy az emberiséget tévútra vezesse, a bűn és az erkölcstelenség mellett hatalmasabban kardoskodott volna, mint jelen századunk. És bár minden század történelme egyszersmind a bűnös emberiség történelme is, mégis századunkra tapadt az a szennyfolt, hogy amig az erényt gúnnyal illeti, addig a bűnt és feslettséget dicséri. Napjainkban minden bűn ügyvédre, minden mulasztás védőre talál, innen van aztán az, hogy még komolynak látszó úri emberek, sőt orvosok is úgy nyilatkoznak, hogy tisztán élni lehetetlenség; meg kell adni a természetnek azt, amit kíván; a tiszta, az önmegtartóztató élet káros az egészségre. Hogy mennyiben igaz ez, idézem egy néhány kiváló tanárnak és orvosnak idevonatkozó nyilatkozatát: Mantegazza tanár ezt mondja: „Nem láttam még olyan betegséget, amelynek okozója a tiszta élet lett volna.“ Forel tanár igy nyilatkozik; „Soha sem láttam olyan elmebajt, amely a tiszta élet következménye volt volna, de számtalanszor találtam olyat, amely szifiliszből és a kicsapongás többi utóhatásaiból eredt. Az a tan, hogy a tisztaság káros az egészségre. a bordély házak találmánya.“ Niedner dr. drezdai orvos igy ir: „Sok évi orvosi tapasztalatom meggyőzött arról, hogy a nőtlen, tiszta életű ember egészsége legkevésbbé sem szenved kárt. Az a sokat hánytorgatott nézet, hogy a felnőtt ember nem nélkülözheti a nemi közlekedést, oly hamis állítás, amelyet soha senki be nem bizonyított. A házasságon kívüli nemi élettől óva intek mindenkit, mert annak testi és lelki káros következményeit ezerszeresen tapasztaltam." Stark dr. egészségügyi tanácsos igy ir: „A nemi ösztön kísértései és kellemetlenségei miatt panaszkodó fiatal embernek azt tanácsolni, hogy nőkkel érintkezzék, ugyanolyan oktalanság, mint ha iszákos embert gyakori lerészegitéssel akarnának gyógykezelni.“
