Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-05-03 / 18. szám

retem és megbecsülöm a hü mun­kásokat, embernek tartom őket bármily kicsiny munkakört tölt­senek is és pedig oly embernek, mint bármily magas állásban le­vőket ha munkakörüket hivatásos hűséggel betöltik. Azonban a mun­kakörök hűséges betöltéséről csak ott lehet szó, a hol az egyéniség kiforrott akarattal, azaz erénnyel bir. Az emberi akaratot semmi sem gyengíti, korlátozza úgy, mint az italnak mértékletlen él­vezése, mely előbb, utóbb rabjává teszi az embert, megsemmisitvén annak minden jóra irányuló gon­dolkozását, tetterejét, munkabírá­sát. Elrémitő példáját láttam en­nek a nagyobb városokban, kü­lönösen szép fővárosunkban. A heti keresetét a munkásoknak 1 nap alatt felemészti a korcsma: az alkohol. S ennek nyomában ott van a romlott gyümölcs: a rendőrség bünkrónikáiban. Becsü­letről, tiszteletről, az embert fele­melő szép dolgokról ott szó nem lehet. Bűn ütötte fel pusztító ta­nyáját a megromlott, nemesre többé nem képes emberi szivek és lelkekben. A falvakra térve sem mond­hatjuk a legjobbat, itt is szép tért hódított már az alkohol s minden eszköz arra irányul, hogy erős- bödjenek a korcsmárosok. Eddig alig akadt egy-két lézengő, a ki a korcsmát bújta, az is megjárta, szép vagyona oly hamar elpusz­tult. Ő, az előbb büszke gazda a község kegyelem kenyerére szo­2 oldal. erdőben majális volt. Tizenhat éves leány keringőzött egy fiúval, a ki húsz éves volt. A hogy a zene elhallgatott, sétára indultak az erdőben .... Gyermekes idill volt az egész. Hűséget esküdtek egymásnak s a fiú megcsókolta a leányt. Ebben a tiszta csókban egy élet üdvét fogadták egymásnak és a fiú egy rózsát adott a láenynak. Majdnem tiz év múlt el már. Az élet forgatagában elsodródtak egymástól. Most az asszony báróné, az orvos szegény küzkö- dő ember. A férj ismét fölkelt s magukra hagyta őket. Csak egy pillanat volt. A férfi és a nő szeme összevillant. Hallgattak, de ez nagyon beszédes csönd volt. Az asszony végre is nem birt magával. — Emlékszik? — kérdezte halkan. A férfi némán, szomorúan bólintott. — Meg van még a rózsa, meg van — rebegte az asszony. — Minek? — kérdezte a férfi. Lángvörös arccal válaszolt a nő: — Magam sem tudom, csak megőriztem. Tizenhat éves leánykorom egy csodásán szép emlékét őrzi. — Elhervadt már régen — szólt bú­san, rezignáltan a férfi és belemélyedt te­kintetév«! az éjszakába. rult. Hejh pedig keserű kenyér ez, sokszor oda vagdosták az asz- szonykák (sorkoszton) a keserű szem­rehányással dagasztott kenyeret. Újabban, mióta alkotmányos éle­tünk van, t. i. mióta uszunk a képviselőválasztásokban szebb haj­nalfény derült az alkoholismus által befényesitett emberi láthatár­ra. Erős politikai ellenfelek küz­denek egymással s mi nyomna többet érvényként a súlyban, mint alkohol, mert ennek nagyobb vagy kisebb adagolásától dőlnek el a jelölt úr biztos, vagy bizony­talan kilátásai. Ilyen kortesvilág­ban, a náp csak valamivel emel­kedik ki az állatvilágból, de sok egész az alsó niveura sülyed. Szomorú képek. Tapasztalásból mondhatom, hogy egy-egy követ választás évekig megrontja a népet. Most harcolnak a politikusok a választójog kiterjesztéséért, ha raj­tam állana, elvonnám a szavazati jogot mindazoktól, akik csak egy porció italt, vagy egy fillért is elfogadnak a jelölttől. Győzzön itt is a nemesebb, célhoz vezetőbb magasztos elv és meggyőződés. A torkosok és potyát szeretők, mint alkoholisták, vagy mint al­kohol jelöltek szorittassanak a küzdő térről, íosztassanak meg, mint érdemetlenek, legszebb pol­gári jogaiktól. TURPART1. (Folytatása következik.) A terményeknek elővételét a Fehérgyarmati Hitelinté­zet Részvénytársaság meg­kezdette. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP A mikor a báró visszatért, már csönd­ben voltak. De az emlékezés, mint a tavasz illatos fuvalma az első lombokon, úgy átsu­hant a szivükön. Későre is járt már az idő. Az orvos búcsúzott. A báróék kettesben maradva, szótlanul ültek egy ideig a bűvö­sen szép tavaszi éjszakában. A férj az asz- szony szemébe nézve,, egyszerra megszólalt: — Mondd, boldog vagy-e ? A nő megrezzent, de uralkodott magán. — Nagyon boldog — susogta álmodozva. A mikor aztán kazaértek s egyedül maradt, egy kis dobozból elővette a rózsa­szálat. Valóban elhervadt már. És a mint nézte sokáig, fiatal leánykorának sok gyö­nyörű álma, bűbájos titka, gondtalan bol­dogsága, tiszta ábrádndja éledt föl a szivé­ben. Remegő pici kezével szorongatta most a titokban őrzött virágszálat, emlékét a szép álmoknak s a hogy a rózsaszál elher­vadt s ki nem nyílik többé, igy a tizenhat éves tavasz álmai is tovaszálltak s vissza nem térnek soha. A könnyei csöndesen hullottak a her­vadt rószára majd össze morzsolta száraz leveleit és szórta sz éjszakába s miközben fájó szívvel sóhajtott föl: — így tűnnek tova a tavaszi álmok is, hogy vissza ne térjenek soha többé. 1912. május 3. Színház. Sajó Vilmos színtársulata május hó 2-án tartotta az utolsó előadást. Részletes kritikát ez alkalommal nem adunk, mert az a nagyérdemű közön­séget alig érdekli, miután távolmara­dását egészen a saison végéig meg­tartotta. Az utolsó estéken a potya­jegyeken kivűl, alig volt egy nehány tényleges fizető. A Sajó Vilmos igaz­gató társulata azonban ennek dacára is végigjátszotta a saisont, eltérően a vidéki társulatok azon szokásától, hogy nem pártolás esetén búcsú nélkül tá­voznak. Őszintén kívánjuk, hogy leg­közelebbi állomásukon nagyobb pár­tolásra és jobban érdeklődő közön­ségre találjanak. HÍREK. Házasság. Fényes esküvő volt szom­baton Budapesten a lipótvárosi Bazilikában. Jékey Zsigmond volt országgyűlési képvi­selő fia, dr. Jékey László géberjéni föld- birtokos vezette oltárhoz Bartóky Magdát Bartóki József főldmivelésügyi miniszteri államtitkár leányát Az esketési szertartást Kovács Kálmán apátplébános végezte, a vőlegény násznagya Uray István szatmár- megyei földbirtokos, a menyasszonyé dr. Székács Béla főorvos voltak. A templom hajójában előkelő közönség foglalt helyet. Eljegyzés. Kiss István helybeli s. lel­kész e hó 28-án tartotta eljegyzését Fábián Irén, Fábián Karoly helybeli ref. lelkész kedves leányával. Boldogság kisérje az igaz szerelemből fakadt frigyet. A forgolányi gyilkosság részletei. Mandzuk Sándor forgolányi gazdálkodó meggyilkolása ügyében a csendőrség a nyomozást továbbfolytatva, tegnap a tettest Orosz Sándor személyében elfogta. A gyil­kosság részletei a kővetkezőkben kerültek nyilvánosságra: Mandzuk Sándor több fia­talemberrel mulatozott a korcsmában, akik között ott volt Orosz Gyula is, Mandzuk régi haragosának, Orosz Sándornak az öccse. Mandzuk — úgy látszik — Orosz Gyulán akarta kitölteni bosszúját, mert a mikor az utcára értek, kést rántott elő s azzal Orosz Gyulára támadt, ki azonban elszaladt előle. Orosz Sándor megtudva, hogy helyette öccsét akarja megverni Mand­zuk egy karóval elibük indult s egy ház sarkánál meghúzódva bevárta Mandzukékat. Mandzuk azonban észrevette a lesben álló Orosz Sándort s kinyitott késsel rárohant, úgy, hogy az menekülni nem tudott. Ekkor Orosz Sándor szorult helyzetében a nála levő karóval úgy ütötte fejbe Mandzukot, hogy az azonnal meghalt. A csendőrség a tettest bekísérte az ügyészség fogházába. A gyermek okszerű táplálásának egész irodalma van, ebben az orvosok ismerik ki csak magukat és ezért mindenkor azt ajánl­ják a gyermekes anyáknak, hogy az elvá­lasztás pillanatától kezdve a gyermek csak Phosphatine Falliéres-sel legyen táplálva, mert az esetben nem kell bélzavaroktól tar­tani és egyszersmind biztosítva van a csont­rendszer fejlődése és ki lesz kerülve min­den fogzási nehézség.

Next

/
Thumbnails
Contents