Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-04-26 / 17. szám

2 oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. április 26/ mosolyog, tenyerét dörzsöli és jól mulat a nemes kompánia, ta­lán már az 5-ik vagy 6-ik létrá­nál is tartanak, mig végre csen­desednek, beszélni nem tudnak, csak vonditanak, a gyengébbek el- szunyodnak. Ilyenkor már alkal­matlanok a korcsmán is, könnyen kitessékelik őket, ha rakoncát­lankodnak a korcsmáros gazda könnyen kibillenti őket. Hogy mi történt velük, az az ő gondjuk, miért nem vigyáznak jobban ma­gukra, azonban a korcsmáros igy szól fiához: „felírtad Lajos — fel“, — „no én is felírtam.“ — Mi történik otthon, az Isten a megmondhatója. A berúgott férj kiabál, és még káromkodni is tud. Ez a szelíd jó ember; az asszony­ka zsörtölődik, sir, jajgat, alig a- ludta ki mámorát a' gazda, az asszony sirő szemekkel tesz urá­nak szemrehányást (de nem a szemre) a tegnap történtek miatt. A férj visszafelel, az asszony se hagyja magát, és kész a veszede­lem. Pokol éget, nem csak a pá­linka okozta hőség, hanem az kivált, mely itt a családi szen­télyben keletkezett. Yisszakiván- kozik tehát a jó férj a kedves komához, komával együtt a „Jó koma“ korcsmároshoz búfelejtőre, lélekvesztőre. A lavina meg nem állhat, ha fuvalom, szél és ferge- teg görgiti, olyan hatalmas lesz ez, hogy embereket temet el ö- rökre. Ilyen a pálinka hatása. A régi egyszerű és vallásos család békéje megbomlik, a mennyország helye, a családi szentély pokollá változik. Munkára már nem kél korán a családfő, a napnak jó részét alvással, az éjszakát dor­bézolással tölti. Fogy a munka­erő, fogy a vagyon, örökre elve­szett a családi boldogság. A kis gyermekeket kifogják vagyis el­vonják az iskolától, mert otthon kell a házat gondozni, libát őrizni, a mama erre nem ér rá, mert ő meg a kajla tinókkal, vagy tehe­nekkel szánt a nagyobb fiúval, kit még az ismétlőből vontak ki egy pár jó,délutánra. Mit csinál az apa?! Épen most jött haza a korcsmából, szidja feleségét és ebédet kér, a kis ház és libaőrző leány remegve hozza le talán az utolsó kolbászt vagy darab szalo- nát . . . , elfogyasztja s azután?! . . . tán megnézi feleségét, mint gyötrődik a mezőn a tinókkal ? ! Oh nem! nyugodni tér a félszer alá és alussza, ha nem is az iga­zak, de a berugottak gyászos ál­mát, s ha felébred ezt dúdolja: „Sógor, hol a jó bor, sógor itt [a jó bor, Kóstolja csak sógor, ugy-e hisz-e [jó bor, Sógor, biz e jó bor! ................. Ne m fújja tovább, mert elre­kedt. Én sem folytatom tovább most, de legközelebbi két szám­ban megvilágítva folytatom meg­kezdett thémámat. Tarparti. Színház. E hét minden előadása jól sike­rült, a színészek szerepeiket lelkesen és jó kedvvel játszották s igy nem csoda, ha a közönség a nálunk meg­szokott módon tapsokban több Ízben nyílt színen is honorálta a művészek jó játékát és őszinte iparkodását. Szom­baton „Sárgalíliom“ c. drámát adták. E darabban nyílt alkalom, hogy külö­nösen Katona Terus, Tarján Aladár, Kálny István és- D. Nagy Kálmán nagy és sokoldalú tehetségüket velünk megismertessék, ami legteljesebb mér­tékben sikerült is nekik. Vasárnap két előadás volt. Délután színre került „Mária bátyja11 c. népszín­mű. Este „Fehér Cabarett és müvészes- tély“ volt, melyen színészeink bemutat­ták azt, hogy mint cabarett művészek is fényesen megállják helyeiket. Conferen- cierKálny István, ki a nála megszokott humorral szerep változások közben szórakoztatta közönségünket. Általában ez estélyen föllépett művészeink minden egyes tagjáról csak dicsérettel szólha­tunk. Hétfőn Kadelburg ,A naphőse‘ éne­kes bohózata került színre telt ház élőt, E darab egész este élénk derültségben tartotta a közönséget. A szereplők mindannyian jók voltak. Kedden Par­ker „A bíboros“ nagyhatású papi drámája került előadásra. Nem tudjuk, mi okozta a csekély érdeklődést e darab iránt, de tény az, hogy ily ke­vesen e társulatnak egy előadásán sem voltak. A czimszerepben Tarján Aladár remekelt és mutatta be mű­vészi játékát. Ezenkívül jó volt Sajó Vilmos firenzei száműzött és D. Nagy Kálmán szerepében. Szerdán egy minden tekintetben kitünően sikerült darabbal, Az ártattan Zsuzsival ked­veskedtek művészeink. Ez előadást a legjobbak közé számíthatjuk. Kedves­séggel adta Nagy Margit a „Hubert“ szerepét. Pompásan, dicséretre méltóan játszott Várdai Rene hadnagy, D. Nagy Kálmán „Andrey báró“ és Ka­tona Terus a Sasane szerepében. Kö­zönségünk tapsokkal hálálta meg az igen élvezetes estélyt. Felhívjuk a t. közönség figyelmét Jávor Ervin jutalomjátékára (f. hó 30-án. kedden) „A Király“-ra, Fleurs és Cavaillet az összes világvárosokban nagy sikereket elért bohózatára. A terményeknek elővételét meg­kezdettük s fizetünk fehérgyarmati paritásban októberi szálitásra búzáért 19 K. rozsért 15 K. zabért 14 ko­ronát. Mindennemű terményeket bár­mily mennyiségben veszünk. FetiépgyarmatL Hitelintézet Részvénytársaság. HÍREK. Egyetlen müvészest. Elsőrangú szó­rakozásra van kilátása Fehérgyarmat és kör­nyéke mliértő közönségének, május hó 9-én közvetlen a szinis raison befejezése után. Ekkor tartja ugyanis Munkács, Máramaros- sziget, Nagybányai estéivel kapcsolatosan Pintér Imre, a budapesti v. népszínház első­rangú tagja egyetlen művészestélyét. A fehér családi műsor felöleli a leg­szebb énekujdonságokat és színpadi ap­róságokat és bő alkalmat nyújt a szereplők­nek tehetségük több oldalú érvényesítésére. Pintér Imrét fölösleges bővebben megismer­tetnünk, aki nem ismerné bpesti Népszín­házi sikerei révén, bizonyára hallotta orszá­gos hirét a gramafon lemezek utján. Ez estén mutatkozik be Parlagi Kornélia szub- rette primadonna is, a Király-szinház János- vitézi versenyének győztese, aki egyike azon keveseknek, akik vérbeli Soubrette tehetsé­gük mellett gyönyörűen énekelnek is. A harmadik szereplő Szemere Gyula szalon komikus lesz, akiben a vig múzsa és pajkos kupiék találnak hivatott képvise­lőre, mig a zongoránál Kereszthy Jenő oki. zenetanár ül. A kis művészgárda a tél folyamán Lu­gos, Nyitra, Nagybecskerek, Nyíregyháza szi házának volt vendége, ahol oly nagy volt az érdeklődés, hogy még a zenekarba is pótszékeket kellett állítani. A 9-iki estélyre még lesz alkalmunk visszatérni. Megalakult a Szatmári cukorgyár Részvénytársaság. A szatmári cukorgyári r. t. a napokban tartotta meg alakuló köz­gyűlését a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üléstermében. Az ülésen Lánczy Leó főren­diházi tag elnökölt. A r.-t. Szatmár-Németi székhelylyel s öt millió alaptőkével alakult. Az igazgatóság, tagjaiul megválasztattak Dr. Aczél Ede az eszéki cukorgyár igazgatója, Gróf Zichy Andor, a magyar cukoripar r.-t. alelnöke, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Hollós Ödön Pesti magyar kereskedelmi banki igazgató, Némehy Elemér nagybirtokos, Dr. Hirsch József budapesti ügyvéd. , , T . A felügyelő bizottság tagjai lettek;. Teitelbaum Herman Szatmár-vármegyei ta­karékpénztár igazgatója, Dr. Erdélyi Sándor a Pesti magyar kér. bank cégvezetője és Pál Lajos főkönyvelő A r.-t. ügyésze Dr. Böszörményi Emil ügyvéd. A r.-t. irodája május hónapban kozdi meg Szatmáron működését. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésben az igaz­gatóság elnökévé Kende Zsigmond válasz? tatott meg. . A tapolczai „Tavas-Barlang* ünne­pély megnyitása május hó 5-én történik, mely alkalommal az egész város ünnepies szint fog ölteni. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődik s gyülekezési helyül a város középpontján levő Szentháromság-tér van kijelölve, honnan a helyi testületek, is­kolák és összesereglendő idegenek részvéte­lével felvonulás lesz a város északkeleti részén épített barlang bejárathoz. A barlang megtekintése után társasebéd az újonnan épült Pannónia száloda összes éttermi he­lyiségeiben. A barlangban a széhesfehérvári honvéd zenekar fog játszani és buffé lesz berendezve. Az érdeklődés óriási.

Next

/
Thumbnails
Contents