Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-09-29 / 39. szám
2 oldal FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. szeptember 29. szolgáljon magyarázatul és megnyugvásul e lap mindenkoron correct iránya s az, hogy e lap soha személyek ellen nem irányult s kizárólag mindig a közt magasabb szempontokból szolgálta. Végül köszönetét mondok mindazon munkatársaimnak, akik kisebb- nagyobb szellemi értékekkel a szerkesztés nehéz munkáiban segítségemre jöttek s köszönetét mondok lapunk olvasóinak s előfizetőinék és Mátyás Adolf nyomdász úrnak, aki is megkötött szeiződésünkhöz híven mindig a legpontosabban szedte ki és küldte szét e kis lapot. Amidőn lapomat megszüntetem, annak összes barátait kedves emlékembe zárom. Dr. Magvarádi B0R055 LAJOS felelős szerkesztő. i r =>| -------1F KÖ LCSÖN ZSÁK. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan meny- nyiségben zsákokat adunk kölcsön Fehérgyarmati Hitelintézet R.-L áruosztálya. A Túr folyó szabályozása. Hivatalos részről, de egyes birtokosok részéről is többször felmerült az az eszme, hogy a rakoncátlan Túr folyót szabályozni kell. Ez a szeszélyes kis folyó évenként többször megárad, nemcsak tavasszal, hanem ősszel is, nemcsak télen, de nyáron is. Megtörtént már, hogy itt az erdőháton egy szem eső sem esett, az Avasban azonban tetszett egy jó záporesőnek lenni: azonnal megáradt a Túr folyócska s elöntötte rétjeinket, földeinket, járhatatianokká tette utainkat. Mi csak néztük aratás idején, hogy pusztul itt minden. Ősi szokás szerint bejelentettük kárunkat is, mert minden széna és takarmány termésünk, kenyerünk megsemmisült, ki is jött a becslő, (a ki mellesleg jó időket élt, mint birtokos valamikor, de még a maga vagyonát se tudta megbecsülni, hát még a másét) s azt a sokat mondó szavakat ejtette át hivatalos szájüregén: „no ezért kár volt kijönni.“ így lett átkunk a Túr folyó, amely olyan, mint az az éjjeli tolvaj, ki rá tör az emberre mint lopó, de megfogni, büntetni nem lehet. Ez a Túr is büntetlenül garázdálkod- hatik minden szegény, kisbirtokos ember földjén, már t. i. azoknak a földjén, kiknek nagy védtöltésekkel nincs megengedve, hivatalosan' védeni földjeiket. Van nekünk ugyanis egy törvényünk: a „vízjogi törvény“, ez olyan törvény, hogy mindenütt van rajta kibúvó a dédelgetettek számára, de van §. és §. elég a törvényt nem tudó rebellisek számára, mely azt mondja: „büntessünk“. Azért áhítozunk a Túr szabályozása s megfékezése után. Az évek hosszú során át teljesen tönkretette a különben igen szorgalmatos kisgazdákat, földbirtokosokat s még a bérlőket is. Községünkben a természetes szaporodás a lehető legjobb, közegészségügyi dolgaink is türhetők és mégis évről-évre fogy községünk lakossága. Kevesebb része megy csak Amerikába, a többiek kivándorolnak a szomszédos vármegyékbe, újabban a fővárosba, hogy kenyeret, élelmet, ruhát keressenek, mert itt meg- álni nem lehet. Szegény elátkozott vidék! Tízszer annyi is jól megélhetne földeden, de úgy, ily viszonyok között csekély 1200 lelket nem tudsz eltartani, mikor tönkre teszi aratási minden reményedet a Túrnak szennyes áradása. Szinte hihetetlen, hogy 15 teljes árvizünk volt már ez évben. Tavasz vetéseinket kétszer is kellett teljesíteni; a mint az elsőt elvitte tavasszal a viz, ép’ úgy elvitte a másodikat is. A szép kaszálókon úsznak a boglyák, a tengeri, köles földeken csolnokázni lehet; a mezőkön a búza, gabona és zab keresztek ezrei csíráznak s elrothadnak a vízben. Sok termény rakodó (szérű) is vízben van. Ily nyomorultak a mi állapotaink, hiába jajgatunk, kiáltozunk segítségért, nem hallja meg senki. De hogy is hallaná, mikor Szatmár megyében, azaz jobban mondva a legsötétebb Afrikában vagyunk. Az elmúlt tavasszal kijött valami Kuliár mérnök s ígérte, hogy előterjesztéssel él a Túr szabályozása iránt, minket majd össze hívnak gyűlésre, melyen elhatározzuk, hogy óhajtjuk-e a szabályozást. Azóta sem tudunk többet, talán most is kijönne a mérnök ur, ha jöhetne; de nem lehet, oly nagy a viz „csinált utainkon“ is; hogy a szekeret fölborítja. Megdöbbentő az, hogy ilyen árvíz idején teljesen elvagyunk zárva a világtól; ide ugyan a végrehajtón kívül senki be nem jöhet. (Én nem tudom, mert azok, hogy-hogy de bejönnek, bizonyára táltosokon jönnek.) A sok sóhaj, tervezgetés és jajkiáltásnak tehát az a vége. hogy munkához kell látnunk. A vármegye igen tisztelt Alispánja (vájjon meghallja-e?!) hívja össze az érdekeltségi gyűlést. Legjobb volna, ha ide kijönne személyesen s meglátná micsoda vizfészekben van Kölese, és Fülesd, mily borzalmasak útjaink, mennyi itt a tenni való, mily kiáltó itt a szükség s mily közeli a nyomor. Sóvárogva várjuk mindnyájan, hisz’ oly érdekes ut lesz ez, hogy elfeledni nemjehet. Ép oly bejövetele lesz, mintha Velenczébe menne — itt is vizet lát, de só nélkül, gondolán megy — gondola nélkül. Turszabályozás jöjjön el országod! Bortnyik György. HÍREK. Halálozás. Özv. fnezőszegedi Szegedy Antalné kéthelyi Hunyady Borbála f. hó 21- én elhalt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. eketyukodi Gyene Zsigmondné, mezőszegedi Szegedy Anna, fiával Istvánnal, mezőszegedi Szegedy Antal, feleségével lázári Nagy Ilonával, gyermekeivel Boriska, Ilona, Antallal, óvári Szeoke Sándorné mezőszegedi Szegedy Ilona Szeoke Sándorral, gyermekeivel Iván, Etelka, Andrea, Lilával, Dr, Fayl Ivorné mezőszegedi Szegedy Teréz gyermekeivel, Sűmeghy Ella, Istvá« és Fayl Máriával fájdalmas szívvel tudatják a forrón szeretett anyjuk, illetve anyósuk és nagyanyjuk özv. mezőszzgedi Szegedy Antalni kéthelyi Hunyady Borbálának életének 70.-ik évében f. hó 21-én d. e. V2IO órakor rövid szenvedés után történt csendes elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó 23- án délelőtt 10 órakor a fehégyarmati gyászháztól a ref. egyház szertartása után a dar- nói családi sirkertben örök nyugalomra helyeztettek. Fehérgyarmat, 1912. szept. hó 21. Áldás és béke legjen porai felett! Beszterczebányai özv. Besyterczei Ká- rolyné, az elhunyt nővére, mezőszegedi szegedy István, sógora, kölesei Kölcsey Ida, sógornője és családja. Az elhunyt úri nő városunkban és vidékünkön közszeretetben és nagy tiszteletben állott. Halála úgy a rokonság, mint az ismerősök körében mély gyászt és őszinte könnyeket okozott. Szerette őt mindenki feledhetetlen jó leikéért s mindenkivel szemben tanúsított igazi jó indulatáért. Temetésén gyermekei s az előkelő nagy kiterjedésű család tágjain kívül számosán jelentek meg. Kinevezések. Reinfeld Izsák ideiglenesen nyugalmazott adóhivatali ellenőrt ebben a minőségben és a X. fizetési osztályba való sorolással, a tényleges szolgálatba visszahelyezték a helybeli adóhivatalhoz a Stán Dávid helybeli adóhivatalt ellenőrnek adótárnokká történt kinevezése folytán megüresedett ellenőri állásba. Áthelyezés. Amint a hivatalos lap közli, az igazságügyminiszter Kádár Árpád helybeli kir. Járásbirósági végrehajtót és Pablé Antal szinérváraljai kir. járásbirósági végrehajtókat kölcsönösen áthelyezte. Árvíz. A Túr folyó Kölese és Fiilesd határát és útjait ez évben már 15. szőr el- öatötte. A kaszálók, tengeri földek víz alá kerültek, a legelő is viz alatt. A mezőn a búza és zab keresztek ezrei csíráznak, rothadnak, sok helyen a széna-rakodó is v*iZ alá került. Az eső 4-ik hete folv^n sza_ kad. csépelni nem lehet, a 'nép kétségbe van esve e soha nem l&ött mostoha idő miatt. A kár kiszámíthatatlan, állapotunk kétségbeejtő. Halálozás. Özy. Oszlányi Péterné szül. Mándi Terézia földbirtokosné f. é. szeptember 17 -én Kölesében 92 éves korában elhunyt. A szép időket élt matrónát kiterjedt rokonság gyászolja. " Pista bátyja is meghalt. Fülesd ősz mathusálemi kort ért papja Filep István is meghalt szeptember 22.-ón Fülesden 88 éves korában, Élő rom volt már évek óta s igy a halál reá nézve csak megváltás lehetett. Valamikor igen erős-edzett ember volt. Folyton gyalog utazott, közmondássá vált az a-szava feleségéhez, (I-ső felesege) várj egy kicsit feleségem, ne tedd oda még addig az ételt, mig benézek kissé „Szatmár- ra“ Már ő sem utazik többé itt a földön, elment Ábrahám kebelébe. Az örök világosság fényeskedjék neki! Két neveletlen gyermeke siratja Dr. Kiss Dezső, néh. dr. Steinberger Samu mátészalkai volt ügyvédi irodáját átvette és ügyvédi irodáját Mátészalkán megújította. Ügyvéd. Dr. Frisch Lajos ügyvédjelölt a marosvásárhelyi ügyvédi vizsgáló bizottság előtt folyó hó 28-án az ügyvédi vizsgát letette.
