Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-01-25 / 4. szám

2. oldal.

FEHÉRGYARMATI HÍRLAP

1912. január 25.

apróztassanak annyira el, mint ma és az örökrészek kifizetése úgy legyen eszközölhető, hogy az a birtokban maradt örökös végromlását elő ne idézze.

Bernát István kiváltságokat nem kiván, mindenkinek alkalmas és előnyös versenyt akar támasztani, hogy a legjobbak érvényesülhessenek.

Az árvapénzeket, közalapokat és alapítvány okát teljes biztosíték mellett erre a célra akarja felhasználni és a nagyon is mozgótokét, mely a nagy haszon céljából települt a mezőgazdasági üzembe és ezáltal a mezőgazdaságnak állandó veszedelmét és súlyos terhét képezte, ezekkel a segédeszközökkel ki akarja szorítani, hogy azok más téren keressenek busás gyümölcsözésüknek talaját.

Ha a könnyen mozgó tőke innét az igazi üzemek hitelügyleteinek lebonyolításába fog visszatérni, az önálló magyar iparos könnyebben fog fellendülni. Mert ma tényleg a tőkés az ingatlan birtokosnál a váltóját jobban helyezheti el, ezért nem keresi fel az iparvállalatokat úgy, a mint kötelessége volna.

De ha a gazdák más utón tudnának a maguk részére kellő hitelt szerezni, egy nagy tőke szabadulna föl s ez képezné biztos alapját a magyar ipar fellendülésének.

„élet és világ.“

(Folytatás.)

De miben álljon a céltudatos nevelés ?! Ezt nehéz eldönteni, nálunk inkább nehezebb, mint más államokban, hiszen mi annyira össze vagyunk zsugorítva 1 Nincsenek nekünk testvéreink, akik segítenének nemzeti törekvéseinkben. Magyarország volt, de most nem az a Magyarország, amely ezelőtt hatszáz évvel volt. Akkor volt nemkell mennünk; fehérlő tanyát s távolabb egy kis tornyot pillantunk meg. A pagonyon át nyílegyenes ut áll előttünk. Az ut nevét a tábláról olvassuk: Ilona-ut. Tűnődünk, végig menjünk-e rajta, vagy nem. Nagybátyám megint hívja az agarat, de az csak nem akar előtűnni.

— Ugylátszik, a Rárót nem találjuk meg, — szólt bosszúsan.

— Bizonyosan otthon lesz, — feleltem én — eltévesztett bennünket a folyónál s hazavette az útját. De tán nekünk is jóvolna elkászolódni innen, mert a puska kellemetlen helyzetbe hozhat bennünket.

— De nagy optimista lettél, öcsém. Van-e még a sárganyakuban ?

— Hogyne! még félig van. Iszik bátyámuram ?

— Nem kell most. Csak tudni akartam, nem üres-e, mert akkor nincs kitől félnünk. A pénz, a profét exisztál ma már, öcsém, s az én sárganyakummal ellehet azt érni kicsiben, amit nagyban a Lipótrenddel

A nagybácsi igazi puritán jellem volt. Sokat adott a becsületre, de az évek számával gyarapodó csalódások kiábrándították s gyanakodóvá tették Keserű, ssinte megrovó hangon, melyben szánakozás is van, szokta mondogatni:

— Csak anatómiai mivoltában ember már az ember, fiaim, de lelkében ordító, vérengző fenevad.

Tűnődésünk közben az Ilona-ut túlsó vége felöl egy ember alakja tűnt szemünkbe, Elhatároztuk, hogy megvárjuk, hátha tud

zeti államunk, volt egységünk, de már ma csak jól kihasznált gyarmat vagyunk. Még az úgynevezett idegen uralkodók is tudták nemzeti egységünket Európa előtt tiszteidé és magasztossá tenni, mint a dicső Róbert Károly, a világhódító Nagy Lajos, a törököt leverő Hunyady János és az igazságot szerető Mátyás király. De jött a mohácsi vész és a gyenge lengyel ivadék Ulászló s annak fia II. Lajos alatt a mohácsi vészben elernyedt nemzetünk tönkrement. Szabad lett itt a vásár! Török, német egyfoimán gyilkolt bennünket. Az előbbi elhurcolta legjobb magyar ifjainkat, hogy janicsárokká nevelje; ez utóbbi a felvidéken hódított s vitte jó ifjainkat zsoldjába, hogy harcoljanak Sza- polyai János király ellen. Mindkét had zsoldos volt, de mind a kettő mégis csak Magyarország jóléte és önállósága ellen harcolt! Nagy bűn volt ez. De hát hol keressük a hibát! Testvér testvér ellen harcolt. Ideiglenesen meg volt Ígérve egyiknek is, másiknak is a jólét De mit ért ez ? Mind a kettő nemzeti egységünk ellen vétett!

Elgondolom a múltakat, fájó lélekkel időzöm a történelmi múlton. Nincs nekünk senkink 1 Azok a testvérek, nemzeti őseink, akik még keleten léteztek valamikor, mind elpusztultak. Mondotta Julián barát, mikor a tatárjárás jött: „Óvakodjatok magyarok, hogy résen legyetek a tatár beütéskor, mert én ugyan felfedeztem Ázsiában nagy Magyar- országot, de azt már a tatárok ugszólván tönkretették. Vigyázzatok s oltalmazzátok meg már a kis Magyarországot.“ És igaza volt! Bejött a tatárcsorda s dacára Julián derék barát intő szavának, nem sietett a pártokra szakadt nemzet együttes erővel harcolni, hogy megmentse az újabb Magyar- országot. A történelem bizonyítja, hogy a régi ifjú Magyarország tönkrement. A vad csordák elraboltak, megsemmisítettek, felégettek mindent; az öregeket és gyermekeket legyilkolták, az ifjakat rabláncra fűzték, a harcban küzdők ott estek el a Sajó folyónál. Jó királyunk IV. Béla alig menekülhetett meg! Pusztává lett a hon. Magyar embert alig lehetett látni, hacsak ' barlangokba, sziklák közzé nem menekült. Szegény jó Béla királyunk, mikor visszajött Magyarországba, hogy áldott, jó népét boldogítsa, szivrepesve látta, mivé lett virágzó országa.

Hol volt az az áldott jó nép ? ! Alig volt annyi, amennyi az ős hazába költözéskor volt! Ezek is szegények, éhesek, rongyosak és elhagyottak voltak.

Hát ilyen kihalt néppel uj Magyar- országot alkotni bajos lehet. De a jó király

Báróról valamit. Én cserkészni indulok az ut mentén s alig teszek pár száz lépést, egy óriási nyárfát pillantok meg. Hatalmas törzsével messze felül haladt a körötte levő cser- és égerbokrokon. Tövében egy emlék- alakú fehérmárványkő; a fa kérgébe bevágva és a kőre rávésve egy és ugyanazon irat, ez egyetlen szó: „Pálfordulása“ olvasható. Kissé meglepődtem. Eleintén azt gondoltam, talán az erdőrészlet, vagy általában az egész erdőkerület neve van a fán és kövön feljegyezve, de rájöttem, hogy miután minden részlet külön jelölve van a táblákkal, az erdő közepén semmi szükség ilyen különös és költséges tarifákra.

— No ezt a dátumot sem olvastam még másutt, csak a naptárakban., — gondolám — s tüstént előhívtam nagybátyámat. Ő is csodálkozott, megmosolyogta a feliratokat. Eközben a feltűnt alak hozzánk közeledett. Nagybátyám elébe sietett és szótártéit vele. Jelvényéről megismertem: az erdő-véd volt Barátságos hangon beszélt. Rárót ő sem látta, de azért lehetséges, hogy rátalálunk. Valami róka fészkelődött a Lencsés-sarokba, s a fácánokat dézsmálja. Lest vetett neki, de nem jött puska elé, vermet vájt tehát a róka-csapáson s lehet, hogy az agár belépottyant. — ügy is volt. Rárót a gödörben találtuk nyúlástól együtt. A kerülő hozzáértő ügyességgel húzta ki onnan. Megköszöntük az erdő-véd emberséges szívességét s nagybátyám előkeresi a sár- ganyakut és magyaros szokás szerint megkínálja emberét, de az nem fogadja el,

(PelytattM • kBvetkeiA szántban.)

gondolt egyet: először is gabonát hozatott az éhes népnek s azután közigazgatással igyekezett az ország nyugalmát helyrehozni. De mit ér ez, ha nincs nép ? Itt pedig már búza is volt s jó közigazgatás is, csak nép nem volt. Ezt is meghozta a jó király bölcsessége. Megtudta, hogy északkeleten az árvizek tönkretették a szorgalmas és törekvő német népet. Nagy költséggel, de figyelemmel telepítette őket a mai Bácskába és Torontálba. A németeket épen úgy, mint a tótokat.

így fejlődött egy újabb Magyarország.

(Folytatása következik,)

Budapest legújabb és leg- moderneb szállodája Aozél Miksa által pazarul berendezett Excelsior szálloda Rákóczi-ut 72. szám alatt. Minden szobában meleg és hideg víz, minden emeleten telefon,

központi fűtés, lift. Szobák naponta 5 koronától feljebb kapha, tók. Az árakba foglaltatik az angol reggeli, ruhavasalás, beret- válkozás és ásványvíz. A pályaudvarok és színházak közelében. Yil lamos k özlekedés minden irányban.

HÍREK.

Ügyészségi helyetes. A m. kir. igazságügyiminiszter dr. Király Zsigmond mátészalkai kir. járásbirósági joggyakornokot a mátészalkai kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki.

Dr. Kelemen és dr. Farkas irodájaNagy port vert fel néhány nappal ezelőtt, hogy dr. Kelemen Samu és dr. Farkas Jenő szatmári ügyvédek elváltak egymástól és a társirodát elkülönítették. Újabb hir szerint a Kelemen és Farkas iroda ismét egyesül s marad úgy, amint régen volt.

Egy kis késelés. Keérsemjén Községben a napokban a legénység a korcsmában egy kis verekedést rögtönzött, a mikor is Kovács Lajost Tóth Gábor és Tóth Lajos ottani legények megverték és egy kis késsel mégis szurkálták. A pórult járt legény a helybeli közkórházban fekszik. A csendőrség pedig a nyomozást megindította.

Addig jár a korsó a kútra mig eltörik. Kölese községben Bónis Károly feljelentést tett a csendőrségnél, hogy a bezárt pincéjéből 25—30 liter borát és 40 liter szilvapálinkáját ellopták és ő Ruszka Zsigmond cselédjére gyanakszik. A csendőrgég kihalgatta Ruszkát, aki tettét beismerte s ölmondotta, hogy 9 hónapon át, mig Bónis- nál lakott, mindig dézsmálgatta a bort és pálinkát, mig az utóbbi időben gazdája gyanút fogott.

Életveszélyes járdák. „Befútta az utat a hó“ mondhatjuk a népdallal együtt s nincs, aki a járdákra taposott havat letakarása.

Keményre van a hó utca hosszat a járdákra taposva, síkossá vált a teteje s életveszélyes a járdákon való járás.

A háziurak számítanak a tavaszi napsugárra, amely a havat majd feloldja, s a közönség birka türelmére, amely majd lőcs- pocscsá tapossa s megkíméli őket a hótaka- ritás költségeitől s fáradságától.

Gál Jenő mérnöki irodáját Szaí- máron, Bercsényi utca 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189,