Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-08-02 / 31. szám
2 oldal FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 30—40 kilón, e részes 15—25 kgron. Az ősz árpa átlagban 25 kilogrammot fizetett. Jó esztendőt vártunk s szomorú valóra jutottunk. Keressük ennek az okát s könnyen megtaláljuk a mostoha időjárásban, de még jobban a Tűr vize igen káros kiömléseiben, gyakori árvizeiben. Hivatalosan a vármegyeházán előkelő nagybirtokos közigazgatási tag hangoztatja, hogy nincs árviz, nincs veszély, mi pedig itt eldugva az árviz által elszigetelt községekbe vissza kiáltjuk, hogy sajnos árviz töbször volt (13 szór) mégha hivatalosan nem is konstatáltatok, termés kilátásunk nagyon leszálott avagy teljesen megsemmisült, községünkből kivezető mindhárom iránybani útjainkat elhordta s járhatatlanná tette a gyakori árviz s a ki ennek ellenkezőjét állítja bármily magas állású legyen is a megyén — vagy közéletben — szívesen meghívom a tények megtekintésére, de még jobban esett volna, ha akkor lett volna szerencsénk, mikor nyakig úsztunk az árvizben. Bortnyik György. {Folytatása következik.) I^53' —IEE^| í KÖLCSÖN ZSÁK. I fi Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan meny- nyiségben zsákokat adunk kölcsön Fehérgyarmati Hitelintézet R.-t. téssel nyújtotta át Eszternek az elmaradhatatlan virágbokrétákat és nem sokára már a templomban is az ő buzgó hangja vezette a férfi nép ájtatos énekét. A falubeli leányok sem néztek reá már oly gőgösen, mint az első hetekben. Egyik sem adott volna már kosarat a „Kamasz muszkának “ így csúfolták, mikor a faluba került. Nem- is tudta ezt sokáig megbocsátani nekik, mikor megértette. Mert hát mondhatnak nagyobb csúfságot ogy hontalan szegény lengyelnek? Később azonban ez is elfeljtődött és úgy összeszokott a legénységgel is mintha együtt nőtt volna fel valamennyiükkel. Csak egyetlen—egy ellensége volt, biró uram fia, Pintér Bálint, ki folyton ott legyeskedett az Eszti leány mellett. Úgy beszélték a faluban, hogy az öregek már régen elvégezték egymás között, hogy egy pár lessz belőlük. Módos a legény is, a leány is, szemrevalók is mind a ketten, hát össse is illenek szépen. No meg legalább az volt a hire, hogy szeretik egymást. Pedig dehogy szerették! A leáiynak már régen megvette a szivét az az idegen molnár—legény, Bálintnak meg nem annyira, a leányra, mint a vagyonára fájt a foga. És ezt most megakadályozza az a jövevény, mert csak a vak nem látja, hogy Esztike százszor jobban szíveli a lengyelt, mint a biró íiát. (.Folytatása következik) Borzalmas katasztropha. Nagy szerencsétlenség történt Turkevén. Tóth István kovácsmester magánjáróvá átalakított cséplőgépkazánja, épen mikor udvarából elindult, az utcán hatalmas robajjal fölrobbant. A gépet vezető tulajdonos és egyik inasa nyomban meghaltak. A gépet néző közönség sorából tizen súlyosan, többen könnyen megsebesültek. Tóth István kovácsmester délután fél 6 órakor indította el a gépet Az' Indítás nehezen ment, az amúgy is süppedékes lalajon sehogy sem akart a gép helyes irányban menni, Az úttest magasabb részére pedig csak nagy erővel és túlfeszített gőzzel birt volna felkapaszkodni. A gép régi kazánszerkezete azonban gyönge volt és a túlságos erőkifejtéstől óriási dörejjel szétrobbant. A robbanás hihetetlen erővel hatott. A gép 30 méter magasságban a levegőbe röpült, egy nyárfára esett, azt derékon kettétörte és az 50 má~ zsányi géproncs egy kerítésen át egy udvarra zuhant. Kerekei szerteszét repültek, kerítéseket törtek össze és egy házfalat bezúztak. Egyes géprészeket több száz méter távolságban találtak meg. A kazán után erősített cséplőgép eleje pozdorjává tört, a gép izzó vasrészei ezerfelé repültek; egy ház fedele meg is gyulladt, de a tüzet elfojtották, A gépet vezető Tóth István kovácsmestert a robbanás házmagasság- nyira a levegőbe dobta. Tóth 15 méternyire a robbanás színhelyétől ösz- szeégett testtel zuhant le és pár perc múlva, roppant kinok közt meghalt. Czimbó Lajos 14 éves gépsegédet a kazánból előtört tűz ölte meg. Egyik karját 50 lépés távolságban találták meg. A inagánjáró indulását nézni többnyire gyermekek gyűltek össze, de vesztükre, mert tizen közülük súlyosan megsebesültek. A szerte röpködő géprészek, kinek karját, kinek lábát, fejét sebesitették meg. A szerencsétlenség áldozatainak a helyszínén azonnal megjelent dr. Eördögh Róbert orvos nyújtotta az első segélyt. HÍREK. Eljegyzés. Kováts Lajos dr. földbirtokos eljegyezte berencei és járdánházi Kováts Géza kir. bányafőmérnök leányát Adriennét. Az uj véderőtörvény és a póttartalékosok. A vederőről szóló uj törvény szerint az ujoncszükséglet fedezése után fön- maradó újoncokat béke idején mint fölösleges számuakat a póftartalékba helyezik át Az áthelyezéseket vegyes bizottságok (katonákból és polgárokból állók) foganatosítják. A vegyes bizottságokat már mégállapi- tott rendelettervezet szerint az egyes kiegé- _szitési kerületek székhelyén fogják szervezni. A vegyes bizottság elnöke a kerülethez tartozó valamelyik törvényhatóság első tisztviselője, többi polgári tagja pedig a kerület székhelyéhez tartozó sorozó járási tisztviselő, továbbá a kerülethez tortozó valamely más sorozójárás tisztviselője lesz. A bizottságnak ezt a három polgári tagját a honvédelmi miniszter nevezi ki. A tisztviselőknek nyilvántartása végett a honvédelemügyi miniszter minden törvényhatóságtól bekérte az első tisztviselők neveit. A sorozások rendje Szatmárvár- megyében. Az alispáni hivatal a hadkiegészítő parancsnoksággal egyetértve kidolgozták már a sorozati tervezetet. E tervezet szerint két bizottság fog sorozni az 5. hadkiegészítési parancsnokság területén. A sorrend a következő: 1. bizottság. Szinérvá- ralja augusztus 11 —14. Avasujváros aug. 15—19. Fehérgyarmat aug: 21—24. Nagy- somkut aug. 26—29. Erdőd szept. 3—7. Nagykároly város szept. 9—10. Nagykárolyi járás szept. 11 — 16. Csenger szept. 18—21. Nyiracsád szept. 23—26. Nagybánya város szept. 27—28. Nagybánya járás szept. 29— okt. 3. Felsőbánya város okt. 5. II. bizottság. Mátészalka aug. 31 szept. 6. Nyírbátor szept. 8—13, Nagykálló szept. 14—18. Szatmár város augusztus 20-án kezdi a sorosást és szeptember 2-án fejezi be. Az egyévi önkéntesség költségei. A közös hadügyiminiszter rendeletet intézett valamennyi hadfesíparancsnoksághoz, a melyben kiveti azt az összeget, amelyet a saját költségükön szolgáló egyéves önkéntesek ez év október l-től fizetni tartoznak. Tudvalevő, hogy az uj véderőtörvény már nem tűri az „extrát“ s az önkén‘est, felszert’ése beszerzése tekintetében is a kincstárihoz utasítja. Valamennyi csapattestnél fizetnek az önkéntesek kosztért, zsoldjukat is beleértve, 330 koronát, ruházatért 121 koronát, felszerelésért 16 kororát, a fegyverért és rendbe tartásért 7 koronát. Ezenkívül a mezei és hegyi tüzérség kölcsönzött lóért 661 koronát, a lovasfelszerelésért a huszároknál 32 koronát, a mezei és vártüzéreknél 29 koronát fizetnek. Az önkéntességet szolgáló orvosok lakásért és legénységi kosztért átalányösszegben negyedévenkint 66 koronát fizetnek. Halálos fürdés. Szamoskér községben vasárnap délután Tóth Illés huszévés legény egy huszonegyéves pajtásával fürödni ment a Szamosba. A partról a falu népe nézte őket, amint egymás kezét fogva vízbe ugratlak olyan helyen, ahol köztudomás szerint a viz örvényes. Tóth Illés azonnal elmerült az örvényben, pajtása, egy szabadságon lévő katona, még egy darabig küzdött a hullámokkal, de azután ő is elmerült. A falu népe közül senki sem mert kimentésükre menni. A katonaságnak sikerült csak a hullákat kifogni. Gál Jenő mérnöki irodáját Szat- máron, Bercsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 189. Revolver a pap kezében. Jakab Lajos nagyszekeresi ref lelkész az utcán rátámadt Sipos Istvánra, az egyház volt kurátorára és revolveréből hatszor rálőtt Síposra, Az eset a következőképen történt: Folyó hó 26-án, péntek délután 5—6 óra között Sipos a vejével, Fésűs Istvánnal e mezőre ment szénát gyűjteni. Fésűs a kocsival előre ment, Sipos Pedig betért a korcsmába egy pohár pálinkára. Amint kilépett a korcsmából, szembe találkozott a pappal és a feleségével. Mikor Sipos a papot meglátta, ki akart \ 1912 augusztus 2.