Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)

1912-07-19 / 29. szám

2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. julius l9é gondoljuk azt, hogy a cóhrend- szer osztály érdeket képviselt. Sőt ellenkezőleg. A céh minden­kor a nemzet aspirációinak egyik leghatalmasabb oszlopa, védbás- tyája volt. Mit látunk az 1884-iki ipar­törvényben szankcionált ipartes­tületi rendszernél, mely ma az iparosság testületi szervezetének hivatalos formáját képezi? Ez minden, csak nem nemzetorga- num. Az ipartestület mai formájá­ban csak az iparosságra oktrojált intézmény, csupa hézaggal terhes intézkedéssel. Falra festett kép ez, melynek se ereje, se tekinté­lye. A haladás hívei ugyan azt mondják, hogy az iparszabadság örve alatt még nem lehetünk fel­jogosítva arra, hogy az iparosság­tól elvegyük azt ami az övé. Iparszabadságot emlegetünk. Igen van szabadság. De miben áll ez? Abban, hogy a szakképzett iparos szegre akaszthatja tudását, a tőkés pedig vígan folytatja bármiféle mesterségét. Nem lévén a kisiparosság­nak othona még az ipartestületi intézményben sem Ki lévén re- kesztve még a parlamentből, mi­lyen eszközzel kell élnie, hogy állami személyiségét érvényesít­hesse? Erre nincs más útja, mint élni emberi jogával: az önálló társulási szabadsággal. Ez az egy dűli mód, mely ly el a maga szervezetét reorganizál­hatja és addig is — mig a vá- lasztáii cenzus meg nem változik — irányíthatja a nemzet életpro­cesszusát, a parlamentet és a kormányt. Szervezkednie kell tehát a kisiparosságnak saját és a nem­zet ügye érdekében, a nemzetál­lam keretén belül, de az ipartes­tületeken kivül. Az ipar szorosan véve nem is az azt űzőké, hanem a nem­zeté, melynek joga van ahhoz, hogy e tekintetben országosan szervezkedjék. Erős alapokon nyugvó orszá­gos kisiparos szövetség a modern céh feladatát fogja betölteni. Jegyzői jubileum Fényesen sikerült ünnepséggel adott kifejezést f. hó 14-én a jánki körjegyzőséghez tartozó községek há­lás közönsége, szeretett körjegyzője iránt érzett ragaszkodásának. Folyó év julius hó 14-én töltötte be Kollonay László jánki körjegyző hivatalos működésének 25-ik évét, mely alka­lomból a körjegyzőséghez tartozó la­kosság, hogy a községi közigazgatás munkását méltán megillető elismerés­ben részesítse, olyan ünnepséget ren­dezett, mely módozataira nézve egy­szerűen azt mondhatjuk: talán egyedül &U6 a maga nemében s ha előfor­dul is nagy ritkán, kevés tisztviselő, és különösen körjegyző érheti el. — Ismerve a körjegyző hivatalos tenedőit és azt a kört, melyen belül végeznie kell fontos munkáját, szinte meglepő, hogy még mindig van olyan körjegyző, kivel szemben a falu egyszerű népe szeretettel viseltetik. — Hiszen a mai közigazgatási rendszer csak kötelessé­geket ró a községi jegyzőre, mely körülmény a körjegyzőt, mint a törvények éietre keltőjét, tényleges végrehajtóját — mondhatjuk minden esetben — gyülöltté teszi az egyszerű falusi nép előtt. — Ezen közismert állapotokat szem előtt tartva jói esik a jánkiak által rendezett ünnepségről hallani, mert ezáltal fényes tanujelét adták annak, hogy megértik körjegyző­jüket s mint értelmes magyar embe­rek méltányolni is tudják felelőség­teljes nehéz munkáját. Az ünnepély a jánki körjegyző­séghez tartozó községek által tartott egyetemes díszközgyűlés keretében lett megtartva, melyen Szuhányi László tb. főszolgabíró elnökölt. Az ünnep­léshez csatlakozott a fehérgyarmati járás jegyző egylete is, melynek tag­jai mint szeretett elnökét és kartársát ünnepelték a jubilánsban. — A disz­közgyülés délután 4 órakor vette kez­detét. Az elnöki megnyitó beszédben Szuhányi László tb. főszolgabíró úr — Kallonay Lászlónak hivatalos téren legjobb ismerője — magas röptű, szép beszédben üdvözölte a jubilárist, a községi közigazgatás fáradhatatlan munkását. — Azután a körjegyzőség­hez tartozó községek közönsége ne­vében Irsik Lajos róm. kath plébános igen megható s magas színvonalon álló szép szónoki beszédbe foglalva fejezte ki a köznép jegyzője iránt ér­zett szeretetét és ragaszkodását. Egy­ben átnyújtotta a községek lakossága által a mai nap emlékére vásárolt díszes tentatartót és aranytollat Vé­gül a fehérgyarmati járás jegyző egy­lete nevében Holek Andor körjegyző emelkedett szólásra s szép szavakban üdvözölte kartársát, mint a jegyzői egylet elnökét, átnyújtotta a kartársak ajándékait. Ezek után a jubiláns megható szavakban mondott köszönetét az ünneplésért. Elnöklő főszolgabíró a diszgyülést berekesztette. A diszgyülés után Jánk község közönsége, a már előre elkészített díszsátorban uzson­nára terített, melyre a megjelent ös szes vendégeket meghívta. E lakomán, melyen több mint 200-an vettek részt, tovább folyt az ünnep­lés. Felköszöntőket mondtak a többiek között: Szuhányi László főszolgabíró az ünnepelt jegyzőre, Bakó Jakab körjegyző, mint szerető kartársra, Dr. Hunwald Izidor ügyvéd a jegyzőkre és családjukra stb. stb. Az uzsonna, mely tánczczal is lett fűszerezve, vi­dám hangulatban a hajnali órákban ért véget. Kölcsön zsák. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan mennyi­ségben zsákokat adunk köl­csön. Fehérgyarmati Hitelintézet R.-t. áruosztálya. HÍREK. Telefon. Örömmel regisztráljuk, hogy Fehérgyarmat és Szatmár közt telefon létesül. A felállítása iránt már kérvény adatott be a kereskedelmi ministerhez, aki — miután az ügynek számos aláírója akadt — megenge­di a telefon készítését Megbízás. Báró Hajnau Gyula, a me­gyénkben Kisszekeres, Gécz és környékén levő hitbizomány tulajdonsa, dr. Jármi Ist­ván ügyvéd, 48-as pártbeli országos képvi­selőt jogtanácsosául bizta meg s a napok­ban vele együtt megvizsgálta ez uradalmakat. Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik elhunyt nőm temetésén részt vettek és részvétüket nyilvánították, őszinte köszönt- met nyilvánítom. Schmelczer József. A sárospataki ref. jogakadémián az 1912—13. iskolai évre szeptember I—8. napján lehet beiratkozni. Kivételes határidő (igazgatói engedéllyel) szeptember 9—11-ig — A katonai szolgálatból jövők október hó első nyolc napján vétetnek fel. Rendkívüli esetekben a felvétel felett a jogi kar véle­ménye alapján az akadémiai szék határoz. Az indexek aláíratása az egyes tanároknál szept. 9—10-ik napján eszközlendő. — Be­iktatási dij: első izben felvett hallgatóktól: 8 kor. Tandíj: protestáns vallásuaknak az I. félévben 40, a II. 26 kor., más vallásuak­nak az I. félévben 50, 11-ik 38 kor. Tandíj­mentesség iránti kérvények szept. 5-ig be­küldendők az akadémiai igazgatói hivatalhoz. Nagybányai nagynapok. Augusztus hónapban nagy ünnepségekben lesz része Nagybánya városának. Augusztus elején nyílik meg a jubiláris festőkiállitás, melyre már is igen sokan ígérték elmenetelüket. A vármegye nagy intelligenciája erősen ké­szülődik ezekre az ünnepségekre. De — amint az előjelekből látjuk — az augusztus 25-én kezdődő országos bányászati és ko­hászati kongresszus sokkal nagyobb idegen forgalmat eredményez, mert az ország min­den részéről gyűlnek össze bányász- és kohótisztek. Ezen a kongresszuson igen ér­dekes szerepe jut a „Luna“ ásványvíznek is, amelyet mint a vármegye ásványvíz ter­mékét, szintén kiáilitják. Garázda betörők. Weisz Ignác ököri- tói fakereskedő lakásába a múlt napok egyik éjjelén betörők jártak. Felfeszitették a Wert- heim szekrényt és afeletti bosszúságukban, hogy ott semmi értékeset és pénzt nem ta­láltak a bútorokat összetörték. A csenbőrség a kedélyes betörők kézrekeritésére a nyo­mozást megindította.

Next

/
Thumbnails
Contents