Fehérgyarmati Hírlap, 1912 (4. évfolyam, 1-39. szám), Fehérgyarmat, 1912 (1. évfolyam, 1. szám)
1912-07-12 / 28. szám
2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1912. julius 12. nak ára emelkedni s fognak az árak egész éven át méltányosan kiegyenlítődni. Az országos központi hitel- szövetkezet közreműködésével s a földmivelésügyi minisztérium támogatásával mintegy hat év előtt nem kevesebb, mint 15 szövetkezeti gabonaraktár kezdte meg működését. Ezeknek a létesítése, fenntartása, kezelése sokkalta kevesebb nehézségekbe ütközik, miként azt hinni lehetett. Hogy e tekintetben is tájékoztatást nyújtsunk, ösmertetünk alábbiakban egy szövetkezeti gabonaraktárt. A nevezett szövetkezeti gabonaraktár a Béga csatorna mellett épült, amennyiben gabonájának elszállítására az olcsóbb vizi- utat kívánja felhasználni. Az épület egyszerű téglafal és deszka padozatból áll, melynek felszerelése néhány gabonatisztitó rostából, konkolyszóróból és mérlegből áll. Körülbelül 1000 vaggon gabona befogadására alkalínas. Az épület összes berendezéseivel ösz- szesen 15.000. koronába került s ebből 10.000. koronát segélyként az állam engedélyezett. A raktár a berakott gabona után külön raktári dijakat nem szed, hanem a felmerülő költségek az üzleti év végén lesznek megállapítva s a beraktározott gabona minden métermázsájára szétosztva. A tisztítási és egyenlősitési költségek mázsánként a 30 fillért cl nem érik. A raktár az egyes gazdák gabonáját nem kezeli külön, hanem azt össszekeveri és egy minőséget csinál abból. Előzetesen természetesen megállapítja a gabona minőségét s a szerint könyveli azt el, mert természetesen az osztozkodás nem egyenlően történik, hanem ott is figyelembe lesz véve, hogy ki hány kilós, milyen minőségű búzái hozott be. Legérdekesebb azután, hogy a raktár egész ügykezelését a szövetkezeti tagok sorából választott egyszerű falusi gazdák végzik az elnök felügyelete és ellenőrzése mellett, ami amellet bizonyít, hogy az ilyen szövetkezetek, illetve gabonaraktárak vezetésére minden Írástudó, józan gondol- kozásu parasztember képes s igy annak vezetése és kezelése egyáltalán nem ütközik nagy nehézségbe, miként azt általában hiszik. Kölcsön zsák. Hetenként és darabonként 3 fillérért korlátlan mennyiségben zsákokat adunk kölcsön. Fehérgyarmati Hitelintézet R.-t. áruosztálya. Észrevételek. Az iskolák ajtai bezárultak. A tanítók és tanulók egyaránt pihennek nehéz munkáik után. A tanulók előre léptek egyet; a tanítók pedig nyugodt Ieikiismerettel gondolnak vissza egy évi munkájukra, melyet a nemzetboldogulás és haladás érdekében végeztek. Örömmel szemléljük a kultúra fejlődését minden téren. A nemzet apostolai igazán önzetlenül végzik a magukra vállalt fontos munkát. A nemzet jobbérzésü fiai — a kultúra barátai — szintén örvendenek a szép haladásnak. Sajnos azonban, hogy kevesen vannak olyanok, akik az elemi oktatatás előbbrevivőit — a tanítókat — az őket megillető tiszteletben részesítik. Nem akarok erre részletesebben kiterjeszkedni, csak egynéhány észrevételt óhajtanék itt csekély megvilágításban közzé tenni, melyet különösen a felekezeti iskolák falain belül tapasztaltam. Tudvalevő dolog, hogy a felekezeti iskolák feje elsősorban az iskolaszéki elnök, aki majdnem kivétel nélkül lelkésze is az illető felekezetnek. A lelkész főkötelessége a hívek szellemi, lelki gondozása. Ez a templomban történik. (A jó lelkész a templom falain kívül is törődik ezen feladatával.) Hogy azonban a lelkész a maga feladatát teljesíthesse, arra a hívek bizonyos előkészítésére van szükség, ami szerintem az iskolában történik. Az iskolai oktatás kérdése tehát beleszól a lelkész érdekébe. De mit tapasztalunk? A jó lelkésznél bizonyára azt, hogy a tanítót segíti az ő munkájában, mert egyrészt — amint említettem — érdeke is, másrészt pedig örül azon, hogy a nemzet egyszerű fia a tudás elemeit elsajátítja s a nemzeti társadalomnak hasznos tagja lesz. Ilyen lelkész azonban nagyon ritkán akad. Sokkal többen vannak azok, kik büszkébbek „papi tekintély“-ükre, sem mint leereszkedjenek a tanítóig s azzal karöltve végezzék a fontos alapvető munkát. Nem akarok itt egy példát felhozni a sok közül, de ismerek olyan lelkészeket, akik egyenes ellenségei a tanítóknak. Amikor csak tehetik, üldözik s akadályokat gördítenek munkájuk elé és örvendenek azon, ha a tanító minél rosszabb eredményt tud felmutatni, hogy elmozdíthassák állásától. Ezt a szellemet tanulták ők a theológián! És most csodálkozzunk azon, ha a tanítónak elmegy a kedve a munkájától. Nem elég az, hogy szűk anyagi körülményei miatt már amúgy sem foglalko?hátik nyugodtan feladatával, de hozzájárulnak még az ilyen intrikák is! A tanító védekezése semmi, mert a „vizitátió“ — az iskolaszéki elnök informálása folytán — kimondj^ a szentenciát! És ez is valami! Szeretném, ha a tanfelügyelő lenne ott olyankor s ő mondana szakszerű véleményt, ' ne pedig olyanok, akik csak keveset, vagy épen semmit sem értenek az oktatáshoz. Bizony az ilyen esetek nagyon is észrevenni valók és sürgős orvos lást igényelnek, mert addig, mig ilyer felügyelők fogják vezetni a közoktatás ügyét, jó eredményről szó sem lehet! Méltóságos gróf Vay Ádám úrnak nagyar-csekei uradalmából f. évi október l-lől 10—12 évre együtt vagy külön-külön bérbe adatik: 1. ) Tibor-tanya, circa 300 magyar hold prima szántó és 75 hold prima kaszálóval és szép urilakkal Szatmárcsekében; 2. ) Marcsa-tanya, 750 magyar hold szántó, 150 hold kaszáló, urilakkal Nagyarban; 3) Sándor-tanya, circa 300 hold szántó, 75 hold kaszáló, kívánatra urilakkal Nagyarban. Bővebb felvilágositóssal szolgál és érdeklődőknek „Penyige“ vasút (és távirda) állomásra kocsit küld Molnár Imre uradalm intéző Nagyar, Szatmár-megye. HÍREK. Eljegyzés. Misky Sándor számos- dobi körjegző eljegyezte Bornemisza Ilonkát, Bornemisza Imre helybeli jegyző leányát. Esküvő. Kézy Ignácz feketetóti ref. lelkész folyó hó 18-án délután 5 órakor tartja esküvőjét Kacsó Lajos ügyvéd bájos leányával Zsuzsikával. Halálozások. Schmelczer József helybeli lakos felesége folyó hó 8-án rövid szenvedés után meghalt. Temetése nagy részvét mellett történt. — Gacsó Károly vendéglős hat éves Janka nevű kedves leánykája hosszas szenvedés után agyvelő sorvadásban, kedden meghalt. — Selybi Ferenc atyai gazdálkodó felesége egy pár órai szenvedés után meghalt. Az orvosi vizsgálat szjvszélhüdést állapított meg a halál okául. A szerencsétlen asszonyt nagy részvét mellett temették el. Betörő molnárlegény. Varga Istvánné helybeli lakos feljelentést tett a csendőrségen ismeretlen tettes ellen azért, mert az a kamaráját feltörte s onnan több száz korona értékű búzát ellopott. A csendőrség Vargáné feljelentése alapján megindította a nyomozást, amelynek során megállapították, hogy a betörést Párizs Elemér molnárlegény követte el. A betörő molnárlegény ellen megindították az eljárást. A rokon bűne. Andrási Antalné dá- nyádi lakos feljelentést tett a csendőrségen egyik rokona, Joó Anna ellen, aki pár napi vendégeskedés után ellopott 600 koronát és több ezer korona értékű aranynemüt. A csendőrség a tolvaj rokont körözi. A fürdés áldozata. Salamon Gyula tiszakóródi földmives a napokban fürdés közben a Tiszába fulladt. Holttestét csak késő éjjel találták meg. A csendőrség az esetrőt jelentést tett a helybeli járásbiróságon. A helyi járásbíróság, mivel bűntényt nem látott fennforogni, a hulla eltemetésére megadta az engedélyt. Gál Jenő mérnöki irodáját Szat- máron, Bercsényi-u. 33. szám alá helyezte át. Telefonszám 189. 1
