Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-31 / 14. szám

2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1911. márczius 31. magyar közös bevásárló szövetség (M. K. B. Sz.) egyik igazgatósági megbízatásomhoz képest jelen sora­imban hivom föl e vidék vevő közön­sége, ebben első sorban lelkészeink, jegyzőink, tanítóink, továbbá kereske­dőink s iparosaink figyelmét e szépen fejlődő s nagy horderejű bevásárló szövetségre, az ebben való tömörülés­re s közös érdekeink megvédésére. Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy a nagy vevő közönség ezen tö­mörítésére s az ebben rejlő hatalmas erő kifejtésére és érvényesítésére va­ló törekvést távolról sem kereskedő­ink, iparosaink érdekének rovására, kárára történik, mert ha a dolog •gy volna, az 0. R. L. E. ebben egy lé­pést sem tett volna. Sőt ellenkezőleg, meg akarjuk őket is menteni az egész­ségtelen versenyektől, ezeknek minden káros következményeitől, biztosítani akarjuk őket a közös bevásárló szö­vetség kebelében a nagy vevő közön­ség egységes és hathatós támogatásá­ról s ez alapon tiszteséges megélhe­tésükről. Mert a M. K. B. Sz. elve: élni s élni hagyni, Mert csak nagyon természetes dolog, hogy ha a kereske­dők, iparosok a vevő közönség egye­sített nagy tömegére s épen az 0. R. L. E. kebelében alakult s onnan ki­indult M. K. B. Sz. tagjaira támasz­kodhatnak, nem kell silány árukkal kí­sérletezniük, hanem azokat jó minő­ség mellett és szolid árakkal jutathat­ják a vevők rendelkezésére, bizonyos percenteket ajánlván fel a szövetség tagjainak ; megszabadulnak azon tete­mes kiadásoktól melyekkel az ösme- retes nagyhangú reklámok járnak, tel­jesen elegendő lévén bizonyos évi ösz- szeg lefizetése a szövetség pénztárába hirdetési czimen. Nagyon természetes tehát más oldalról az is, hogy a be­Két hónappal azelőtt a főkönyvelő, aki­vel Ualati ügyben valami tárgyalni valója voly, a hivatalos dolgok elintézése után pár ásót váltott móg vele. Meglepte a leány ér­telméé, okos felelete és egy hétig minden­nap kereiett valami dolgot, a miért a leány aentaláhon menjen. Pár percnyi beszélgetés után egyezer azt kérdezte Emmllől, nem volna-e ellenére, ha eete, irodai idő után, hazakiaérné. Megengedte és most már hetek óta ketten járják a Mérleg-utcából az Ele­mér-utcáig terjedő elég hosszú utat minden •»te. És ma először jön, Hogy megismerje az édes anyját és engedélyét kérje ki az eatéli hazakieérésekre s a további látoga­tásra, No ée mi már ezután következik. Sze­relem, házasság, már amint egy húsz éves leány elképzeli magának. Az anyja llSjött, csészéket, kanalakat készített, par almát tett egy csinos porcel- lántálra, amikor Emmi megszólal. — Anyuä, vedd elő az ezüst kanala­kat. Soha se használjuk. . . (folytatjuk.) vásárló szövetség keretén belül való egyesülés célja a nagy vevő közönség érdekeinek is megvédése. A vevők tömörülnek azért, mert tapasztalati igazság, hogy a kereskedők, iparosok a vásárlók nagytömegének biztosítása mellett áruikat olcsóbban, bizonyos °/0-tek megadásával és pedig kifogás­talan jó minőségben adhatják. Tömö­rülnek a vevők azért, mert érdekeiket egy szövetség kereteiben, ennek igaz­gatósága utján jobban megvédhetik ; esetleg túlkapások ellen, és pedig úgy a túlhajtott egészségtelen verseny si­lány és drága áruival szemben, mint a trösztök, a kereskedők szövetkezései ellen, melyek egyenesen a vevő kö­zönség kizsákmányolására irányulnak. E bevásárló szövetség czélja te­hát, hogy a kereskedők, iparosok ne egyoldalulag állapítsák meg az árakat, hanem ezeknek megállapításához a vevő közönség is hozzájáruljon és pe­dig mindkét fél érdekét kielégítő módon. Tudjuk azonban, hogy a vevők nagy tábora irányítatlan, ha szabad igy szólanom: tehetetlen tömeg, mely kellő tudatában nincs annak, hogy a nagy tömörülésben mily borzalmas erő rejlik, mily nagy előnyökre tehet szert szövetkezés utján. Vagy ha tudatában van is nagy erejének, apathikus, vagy széthúzó. Épen azért fordulok első sorban lelkésztársaimhoz, jegyző és tanító urakhoz, általában a szövetkezés terén vezető férfiainkhoz, hogy erejük, tehet­ségükhöz képest szervezzék tovább e szövetséget, irányítsák erre a közön­ség figyelmét, indítsák a vásárlókat e szövetségbe való belépésre s arra, hogy csakis a velünk szerződött ke­reskedőktől s iparosoktól vásároljanak akiknek megbízhatóságáról meggyő­ződtünk, akik bizonyos %-okban ré­szesítik a szövetség vásárló tágjait s ezégüket a szövetség lapjában hirdetik. De fölhívom kereskedőink, iparo­saink figyelmét is e szövetségbe való belépésre, ajánlataiknak megtételére, mert feladatunk, hogy a vevő közön­séget csakis a velünk szerződött ke­reskedők felé irányitsuk. Mondanom sem kell, hogy e szö­vetség k/vétel nélkül a társadalom minden rétegét magában foglaló in­tézmény. Ez a magyar bevásárló szövetség 1910. okt. 5-én Budapesten tartotta meg alakuló közgyűlését. Akkor volt e szövetségnek: „2100 tagja, ezek kö­zött sok tekintélyes testület az ország 33 vármegyéjéből, összesen 98 köz­ségből tömörültek a szövetség zász­lója alá. Továbbá 31 kereskedő s ipa­ros, összesen 14 városból van szerző­déses viszonyban e szövetséggel, kik összesen évi 1211 kor. hirdetési dij fizetésére kötelezték magukat s ezen kívül 2—13 % engedményt ajánlottak föl a szövetség tagjainak vásárlásaik után." Végül ezek alapján tegyünk egy kis számítást. Tegyük föl, hogy a szö­vetség mindenik tagja évi 100 kor.-t ad ki vásárlások czéljából, a fent em­lített 2100 tag már 2100X100=210, 000 korona forgalmat csinált a szö­vetség említett 31 kereskedője s ipa­rosa számára s ha csak 2 %-t adtak is ezen kereskedők, úgy a szövetség vásárló tagjai részére 4200 kor. térült vissza. Ajánlom tehát e szövetséget úgy a vevő közönség, mint kereskedőink, iparosaink figyelmébe, megfontolásába, annyival inkább, mert a szövetségbe való belépés, a tagság épen semmine­mű koczkdzattal nem jár egyik félre sem. Jóindulatú kölcsönös eszmecseré­be, fölvilágositásba szívesen beleme­gyek akár magán levelezés, akár e b. lap közvetítése utján. A belépésre ajánlkozásokat elfogadok. A szerződés megkötése után intézkedem, hogy a szövetség tagjait tartalmazó szelvényes könyveket kereskedőink, iparosaink azonnal megkapják. Györtelek, 1911. márczius hó Juhász László, ref. lelkéaz, igazgatósául tag. Kérjük azokat a t. ez. előfi­zetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. hírek. Képviselő testületi ülés. F. hó 30-án városunk tanácsa képviselő testületi gyűlést tartott, melynek tárgyai voltak. 1) Korponai Ferencz és társai kisgyarmati belte|két az épületek kivételével a város 2000 koroná­ért megvásárolta az utcza czéljaira s f. év április 24-től birtokba is veszi. E szerző­dést a tónács egyhangúlag elfogadta s disz- kertté való alakítását határozta el. 2. A fe­hérgyarmati ref. egyház felekezetenkinti beosztással 2000 kor. iskolai segélyt kért. Erre nézve a gyűlés nem volt határozatké­pes, 30 nap múltán ismét tárgyalják. 3.) özv. Szabó Pálné szatmári tartózkodási engedélye tudomásul vétetett, illetékességét azonban nem ismerte el a tanács. 4.) Bél- teky Albert 1908. évi tűzoltói járandóságá­nak visszautalása felett előkészítés hiányá­ban később határoz a tanács. 5.) A husvá- gatási előbbi szabályrendelet egész terjedel­mében továbbra is fentartatott. 6.) Az asz­falt gyalogjáró készítésére vonatkozó szer­ződést a vármegye jóváhagyta, ez tudomá­sul vétetett. Ezek szerint az összköltség 39.259 kor. 12 f., ebből a községre 21.254 kor. 61 f. a telki tulajdonosokra pedig 18.004 kor. 51 f. esik. A járda építő bi­zottság a méretek és a munkálatok felül­vizsgálására felkéretett. 7.) Frank Herman bejelentése, mely szerint a villanyvilágítást 1911. márc. 1-tŐI megkezdte tudomásul vé­tetett. Az átvétel a szerződés felsőbb jóvá­hagyása után történik mog. 8.) Bélteki Ber­talan és társai a Hajnal utczára aszfalt gya­logjárót kérnek. Kormány Gyula és társai pedig a Hajnal utczára menő szorosra, Vat- ga István és társai pedig a Nábrád utczára továbbá a Kaszárnya utcza folytatására asz­falt gyalogjárót kémok, ezek kiépítése el-

Next

/
Thumbnails
Contents