Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-17 / 12. szám

hog3r a sivár jelen mihamarabb megváltozzék s újólag az a fény­özön ragyogja be hazánk égbol­tozatát, mely a múltban oly tisz­tán és melegen beragyogta. Petőfi halhatatlan szelleme vezessen, vezéreljen bennünket és éljen, lobogjon egész lényünkben március idusának ragyogó vívmá­nya, az isteni szabadság ! 2. oldal. HÍREK. Hymen. Tóth Lajos fehérgyarmati ref. s. lelkész e hó 12-én jegyezte el Brilla Sán­dor leányát, Jolánkát Fehérgyarmaton. Névmagyarosítás. A m. kir. beitigy- miniszfer megengedte, hogy Dr. Grósz Re­zső helybeli körorvos vezetéknevét „Gár- dos“-ra változtassa. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Moldován László szatmárnémetii kir. tör­vényszéki dijnokot a fehérgyarmati és Ma­rozsán Endre Selmecbányái kir. járásbirósá- gi telekkönyvi iktató dijnokot az erdődi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. A mátészalkai peteció. A Kúrián Se­bestyén Mihály tanácselnök f. hó 14-én dél­előtt hirdette ki a Szálkái Sándor mátészal­kai Kossuth-párti képviselő mandátuma el­len beadott peteció tárgyában a határozatot. A Kúria elrendelte a vizsgálatot a követke­ző esetekre. 1. Igaz-e, hogy Szőke József Szálkái Sándor megbízásából ötvenegy fábiánházai választót megvesztegetett, hogy ezek Szál­káira szavazzanak ? — 2. Igaz-e, hogy Szál­kái Bakos Gáspár választónak száz koro­náért egy öltönyt készíttetett azért, hogy ez reá szavazzon? — lgaz-e, hogy a megvá­lasztott képviselő megbízásából többen, mintegy harminc esetben megvesztegették a választókat ? 4. Igaz-e, hogy a nyirmedgyo- si, fábiánházai és györteleki választókat Szálkái Sándor és kortesei azzal fenyeget­ték, hogy bérelt földjeiket el fogják vétetni, ha nem szavaznak Szálkái Sándorra ? — A Szegény Klein Mór felvette a padlóról a számlát, amit hivatalosan a fejéhez vágtak az Imént és újabb alázatos meghajlással bú­csúzott el a földi igazságszolgáltatás bősz helytartójától. Ez pedig, a szomszéd szobában rémül- dözó dijnokok láttára, jogos diadalérzéstől sugárzó arccal tekintett a tükörbe és cézári pózban, még akkor is az ajtó felé mutatott, mikor az arcátlan és érdeme szerint elinté­zett kereskedősegéd már rég kisompolygott a hivatalos helyiségből. Ami pedig ezután történt, az csak az erkölcsök sokat panaszolt eldurvulását és a tisztességtudás s a tekintélytisztelet sajnos hanyatlányását igazolja. A »vigéc« ugyanis ar­ra vetemedett, hogy két segéd segélyével provokáltatta a kádit. A »mumus« első jogos felháborodásában lecsukatással biztatta a segédeket és amikor ezek olyan szemtelenek voltak, hogy meg nem ijedtek, a büntető törvénykönyvből a felségsértés, akarom mondani : a párviadal paragrafussait olvasta a fejükre. Sajnos, ez sem hatott a tartalék rideg tisztjeire, akik határozott választ követeltek. Erre Ignác kádi, a rettenetes, felkelt bírói székéről és ahogy »ő felsége a király nevében« szokta, imponáló dörgedelmesség- gel hirdette ki, hogy : 1. tektntettel a kihivás törvénybe üt­köző voltára ; FEHÉRGYARMATI HÍRLAP Kúria a vizsgálat megejtésével a debreceni ítélőtáblát bízta meg. Fásítás. A Fehérgyarmat - Szatmári törvényhatósági ut mentén eperfákat ültet­nek. Már megkezdték a gödrök kivágását s az ültetés jobbadán még ez év tavaszán be­fejezést nyer. Mikor lesznek a sorozások Szat- márvármegyében ? Az ujjabban megál­lapított és az illetékes katonai hatóságok által jóváhagyót sorozást tervjmost érkezett meg a vármegyéhez. E szerint Szatmárvár- megyében az idei fősorozások április 1-én kezdődnek és május 5-ig tartanak. A soro­zásokat a következő sorrendben tartják meg: Az erdödi járásban 1, 3, 4, 5, 6, és 7-én. Nagykároly városban április 8-án és 10-én. a nagykárolyi járásban 19, 20, 21, és 22-én A fehérgyarmati járásban 24, 25, 26 és 27-én. Az avasi járásban április 29-én és május 1, 2-án. A nagysomkuti járásban május 4, 5 és 6-án. A csengeri járásban április 8, 9, 10 és 11-én. A szinérváraljai járásban ápri­lis 18, 19 és 20-án. Nagybánya városban április 22 és 23. A nagybányai járásban áp­rilis 24, 26, 27 és 29-én. Felsőbánya vá­rosban április 31-én. A mátészalkai járás­ban április 1-én, 3, 4, 5, 6 és 7-én. A szat­mári járásban május 1, 2, 3, 4 és 5-én. Terjed a fernezelyi kiütéses tífusz. Február eleje óta többször megemlékeztünk a fernezelyi kiütéses tífuszjárványról. Most, mint értesülünk a lakosság nemtörődömsé­ge folytán a járvány napról-napra terjed, eddig körülbelül húsz megbetegedést kon­statáltak, úgy hogy ma már Nagybánya vá­ros is komoly veszedelemben forog. Várják a kolerát. A belügyminiszter február 17-én valamennyi vármegyei és vá­rosi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét intézett, melyben arra való tekintettel, hogy a kolera a múlt évben de- czember hónapban ugyan megszűnt Ma­gyarországon, de egyes európai államokban még most is mutatkozik és igy számolni kell a behurczolás lehetőségével, s figye­lembe véve azt is, hogy a kolera a közel­múltban (1886/7., továbbá 1892/3) több egymást követő évben lépett fel s ennél­fogva ujramegjelenésónek esélyével számot kell vetni, felújítja a behurczolás vagy el­2. tekintettel az Ő korára és hivata­los állására ; és 3. tekintettel a kérdéses esetnél sze­repelt számla hivatalos jeligére, az elég­tételadás megtagadtatik és ezen kijelentés rögtönös jogerőre emelkedése után, kihívd és segédei ellen az illetékes büntető bíró­ságnál a fenyitő feljelentés, az ipar-. és kereskedelmi kamaránál pedig a fegyelmi feljelentés megtétetik. Igazán megdöbbentő tekintélytagadásra és elvetemültségre vall, hogy vakmerő Klein Mór semmibe se vette azt a hivatalos kije­lentést, sőt azt merte izenni a hatalmas ká­dinak, hogy azzal a kutyakorbácscsal fog magának elégtételt szerezni, amit a »nyilt- tér«-ben szoktak emlegetni. Erre a példátlan merészségre a derék kádi, tán nem is annyira a megszeppenés hatása alatt, mint inkább a jóizlós békülé- keny sugallatára, az általa ennyire tisztelt Klein úrral tudatta, hogy nem akarta őt megsérteni és hogy hajlandó az esetet félre­értésnek minősíteni. De a rettenetes Mór nem tágitott. Azt követelte, hogy a kádi ünnepiesen kérjen tő­le bocsánatot, És megtörtént a hihetetlen. Pitzlmayer ur, a megszelídült kádi — seldorylai derült­ség, öröm és lelkes ünneplés közepette — fogcsikorgatd nyájassággal követte meg Klein Mór urat, a fólemetes »vigéc«-et, a »mumus mumu3á«-t, aki előtt Sártelek zsarnoka olyan alaposan húzta be az — önérzetét. 1911. márczius 17. terjedés esetére szükséges szigorú óvintéz­kedéseket. A körrendelet egyebek között részletesen rendelkezik arról, hogy gyanús megbetegedések és halálesetek a hatóságnak nyomban bejelentendők, illetőleg, hogy a hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ilyenekről értesülést nyerjen s hogy ilyen e- setekben azonnal orvos vizsgálja meg az eset körülményeit s a fertőtlenités és az elkülönítés szempontjából szükséges intéz­kedések haladéktalanul megtétessenek.A bel­ügyminiszter felhívja a törvényhatóságok első tisztviselőit arra is, hogy gondoskod­janak, miszerint kellőképen felszerelt jár­ványkórház, esetleg megfelelő bérelt helyi­ség álljon az elkülönítés számára, úgyszin­tén orvosokról is, akik a kolerának az ille­tő törvényhatóság területén való fellépéso esetén a betegeket orvosi ellátásban ré­szesítsék. Ehrlich 606 a gyakorlatban. Duna­harasztiban, (a fővárostól villamos közleke­dés) gyönyörű helyen fekszik az egész or­szágban immár előnyösen ismert Tamássy- féle park-szanatórium. Ez a modern szana­tórium most külön osztályt létesített vérba­josok és húgyszervi betegek részére. Most ezt a szenzációs értesítést kapjuk, hogy a szanatóriumban forgalomba került a csodás és biztos hatású „Ehrlich 606“ Az arra szo­rult intézeti betegeket díjtalanul oltja az intézeti főorvos, csupán a mérsé­kelten felszámított ellátási költséget kell megfizetni. A park-szanatóriumból már ed­dig is számos és súlyos „Ehrlich 606“-tal beoltott beteg gyógyultan távozott. Minden érdeklődőnek készséggel ad felvilágosítást a „Park-szanatórium, Dunaharaszti, Pest megye. Eltörlik az országos vásárokat. A budapesti kereskedelmi és iparkamara pro­pagandát szándékszik indítani, hogy az or­szágos vásárok, a termény és baromvásá­rok kivételével az egész országban szűnje­nek meg, akár egy bizonyos időtől kezdve azonnal, akár fakultative, vagyis, hogy egyre kevesebb nagy vásár engedélyeztessék. A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr. Batizfalvy István Zoltán egt. tanár, Pestvármegye t. főorvosának, az óperativ és müfogászat spe­cialistájának fogorvosi intézete (Károly kör­út 3) A főváros ezen joggal egyedülinek mondható ilynemű intézményének, melyet a nagyméltóságu v. k, minisztérium is elisme- rölevéllel tüntetett ki, melyben évtizedeken keresztül száz- és százezer fogbetegség ke­zeltetett, csakis e célra átalakított helyisé­gei a közegészségügy és operativ kiváual- maknak megfelelően a legmodernebbül van­nak berendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködé­sével egész nap reggel 8-től este 7-ig nyúj­tanak biztos és a legújabb villany átszürőd- tetési módszer alkalmazásával teljesen fáj­dalmatlan segélyt a fogfájás kínos betegsé­ge által gyötörteknek. Foghúzások altatás­ban is. Az intézet laboratóriummal és tech­nikai műhellyel van összekötve, hol a leg­jobb rendszerű müfogpótlások készülnek, melyek a valódiaktól meg nem különböztet­hetők és úgy beszédre, mint rágásra teljé­sen alkalmasak és minden kellemetlenség nélkül helyeztetnek be Mérsékelt árak tel­es jótállás mellett. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Vidékiek fél nap alatt megkapják müfogaikat. Kivándorlás február havában. A múlt hónapban vármegyénk alispáni hivata­la 139 Amerikába szóló útlevelet adott ki. A Jogász címen uj, havonként kétszer megjelenő lap indult meg Budapesten. — A lap igen érdekes formában, lelkiismeretes statisztikai adatokkal kisérve, az egyetemi

Next

/
Thumbnails
Contents