Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-17 / 12. szám
hog3r a sivár jelen mihamarabb megváltozzék s újólag az a fényözön ragyogja be hazánk égboltozatát, mely a múltban oly tisztán és melegen beragyogta. Petőfi halhatatlan szelleme vezessen, vezéreljen bennünket és éljen, lobogjon egész lényünkben március idusának ragyogó vívmánya, az isteni szabadság ! 2. oldal. HÍREK. Hymen. Tóth Lajos fehérgyarmati ref. s. lelkész e hó 12-én jegyezte el Brilla Sándor leányát, Jolánkát Fehérgyarmaton. Névmagyarosítás. A m. kir. beitigy- miniszfer megengedte, hogy Dr. Grósz Rezső helybeli körorvos vezetéknevét „Gár- dos“-ra változtassa. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Moldován László szatmárnémetii kir. törvényszéki dijnokot a fehérgyarmati és Marozsán Endre Selmecbányái kir. járásbirósá- gi telekkönyvi iktató dijnokot az erdődi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. A mátészalkai peteció. A Kúrián Sebestyén Mihály tanácselnök f. hó 14-én délelőtt hirdette ki a Szálkái Sándor mátészalkai Kossuth-párti képviselő mandátuma ellen beadott peteció tárgyában a határozatot. A Kúria elrendelte a vizsgálatot a következő esetekre. 1. Igaz-e, hogy Szőke József Szálkái Sándor megbízásából ötvenegy fábiánházai választót megvesztegetett, hogy ezek Szálkáira szavazzanak ? — 2. Igaz-e, hogy Szálkái Bakos Gáspár választónak száz koronáért egy öltönyt készíttetett azért, hogy ez reá szavazzon? — lgaz-e, hogy a megválasztott képviselő megbízásából többen, mintegy harminc esetben megvesztegették a választókat ? 4. Igaz-e, hogy a nyirmedgyo- si, fábiánházai és györteleki választókat Szálkái Sándor és kortesei azzal fenyegették, hogy bérelt földjeiket el fogják vétetni, ha nem szavaznak Szálkái Sándorra ? — A Szegény Klein Mór felvette a padlóról a számlát, amit hivatalosan a fejéhez vágtak az Imént és újabb alázatos meghajlással búcsúzott el a földi igazságszolgáltatás bősz helytartójától. Ez pedig, a szomszéd szobában rémül- dözó dijnokok láttára, jogos diadalérzéstől sugárzó arccal tekintett a tükörbe és cézári pózban, még akkor is az ajtó felé mutatott, mikor az arcátlan és érdeme szerint elintézett kereskedősegéd már rég kisompolygott a hivatalos helyiségből. Ami pedig ezután történt, az csak az erkölcsök sokat panaszolt eldurvulását és a tisztességtudás s a tekintélytisztelet sajnos hanyatlányását igazolja. A »vigéc« ugyanis arra vetemedett, hogy két segéd segélyével provokáltatta a kádit. A »mumus« első jogos felháborodásában lecsukatással biztatta a segédeket és amikor ezek olyan szemtelenek voltak, hogy meg nem ijedtek, a büntető törvénykönyvből a felségsértés, akarom mondani : a párviadal paragrafussait olvasta a fejükre. Sajnos, ez sem hatott a tartalék rideg tisztjeire, akik határozott választ követeltek. Erre Ignác kádi, a rettenetes, felkelt bírói székéről és ahogy »ő felsége a király nevében« szokta, imponáló dörgedelmesség- gel hirdette ki, hogy : 1. tektntettel a kihivás törvénybe ütköző voltára ; FEHÉRGYARMATI HÍRLAP Kúria a vizsgálat megejtésével a debreceni ítélőtáblát bízta meg. Fásítás. A Fehérgyarmat - Szatmári törvényhatósági ut mentén eperfákat ültetnek. Már megkezdték a gödrök kivágását s az ültetés jobbadán még ez év tavaszán befejezést nyer. Mikor lesznek a sorozások Szat- márvármegyében ? Az ujjabban megállapított és az illetékes katonai hatóságok által jóváhagyót sorozást tervjmost érkezett meg a vármegyéhez. E szerint Szatmárvár- megyében az idei fősorozások április 1-én kezdődnek és május 5-ig tartanak. A sorozásokat a következő sorrendben tartják meg: Az erdödi járásban 1, 3, 4, 5, 6, és 7-én. Nagykároly városban április 8-án és 10-én. a nagykárolyi járásban 19, 20, 21, és 22-én A fehérgyarmati járásban 24, 25, 26 és 27-én. Az avasi járásban április 29-én és május 1, 2-án. A nagysomkuti járásban május 4, 5 és 6-án. A csengeri járásban április 8, 9, 10 és 11-én. A szinérváraljai járásban április 18, 19 és 20-án. Nagybánya városban április 22 és 23. A nagybányai járásban április 24, 26, 27 és 29-én. Felsőbánya városban április 31-én. A mátészalkai járásban április 1-én, 3, 4, 5, 6 és 7-én. A szatmári járásban május 1, 2, 3, 4 és 5-én. Terjed a fernezelyi kiütéses tífusz. Február eleje óta többször megemlékeztünk a fernezelyi kiütéses tífuszjárványról. Most, mint értesülünk a lakosság nemtörődömsége folytán a járvány napról-napra terjed, eddig körülbelül húsz megbetegedést konstatáltak, úgy hogy ma már Nagybánya város is komoly veszedelemben forog. Várják a kolerát. A belügyminiszter február 17-én valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét intézett, melyben arra való tekintettel, hogy a kolera a múlt évben de- czember hónapban ugyan megszűnt Magyarországon, de egyes európai államokban még most is mutatkozik és igy számolni kell a behurczolás lehetőségével, s figyelembe véve azt is, hogy a kolera a közelmúltban (1886/7., továbbá 1892/3) több egymást követő évben lépett fel s ennélfogva ujramegjelenésónek esélyével számot kell vetni, felújítja a behurczolás vagy el2. tekintettel az Ő korára és hivatalos állására ; és 3. tekintettel a kérdéses esetnél szerepelt számla hivatalos jeligére, az elégtételadás megtagadtatik és ezen kijelentés rögtönös jogerőre emelkedése után, kihívd és segédei ellen az illetékes büntető bíróságnál a fenyitő feljelentés, az ipar-. és kereskedelmi kamaránál pedig a fegyelmi feljelentés megtétetik. Igazán megdöbbentő tekintélytagadásra és elvetemültségre vall, hogy vakmerő Klein Mór semmibe se vette azt a hivatalos kijelentést, sőt azt merte izenni a hatalmas kádinak, hogy azzal a kutyakorbácscsal fog magának elégtételt szerezni, amit a »nyilt- tér«-ben szoktak emlegetni. Erre a példátlan merészségre a derék kádi, tán nem is annyira a megszeppenés hatása alatt, mint inkább a jóizlós békülé- keny sugallatára, az általa ennyire tisztelt Klein úrral tudatta, hogy nem akarta őt megsérteni és hogy hajlandó az esetet félreértésnek minősíteni. De a rettenetes Mór nem tágitott. Azt követelte, hogy a kádi ünnepiesen kérjen tőle bocsánatot, És megtörtént a hihetetlen. Pitzlmayer ur, a megszelídült kádi — seldorylai derültség, öröm és lelkes ünneplés közepette — fogcsikorgatd nyájassággal követte meg Klein Mór urat, a fólemetes »vigéc«-et, a »mumus mumu3á«-t, aki előtt Sártelek zsarnoka olyan alaposan húzta be az — önérzetét. 1911. márczius 17. terjedés esetére szükséges szigorú óvintézkedéseket. A körrendelet egyebek között részletesen rendelkezik arról, hogy gyanús megbetegedések és halálesetek a hatóságnak nyomban bejelentendők, illetőleg, hogy a hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ilyenekről értesülést nyerjen s hogy ilyen e- setekben azonnal orvos vizsgálja meg az eset körülményeit s a fertőtlenités és az elkülönítés szempontjából szükséges intézkedések haladéktalanul megtétessenek.A belügyminiszter felhívja a törvényhatóságok első tisztviselőit arra is, hogy gondoskodjanak, miszerint kellőképen felszerelt járványkórház, esetleg megfelelő bérelt helyiség álljon az elkülönítés számára, úgyszintén orvosokról is, akik a kolerának az illető törvényhatóság területén való fellépéso esetén a betegeket orvosi ellátásban részesítsék. Ehrlich 606 a gyakorlatban. Dunaharasztiban, (a fővárostól villamos közlekedés) gyönyörű helyen fekszik az egész országban immár előnyösen ismert Tamássy- féle park-szanatórium. Ez a modern szanatórium most külön osztályt létesített vérbajosok és húgyszervi betegek részére. Most ezt a szenzációs értesítést kapjuk, hogy a szanatóriumban forgalomba került a csodás és biztos hatású „Ehrlich 606“ Az arra szorult intézeti betegeket díjtalanul oltja az intézeti főorvos, csupán a mérsékelten felszámított ellátási költséget kell megfizetni. A park-szanatóriumból már eddig is számos és súlyos „Ehrlich 606“-tal beoltott beteg gyógyultan távozott. Minden érdeklődőnek készséggel ad felvilágosítást a „Park-szanatórium, Dunaharaszti, Pest megye. Eltörlik az országos vásárokat. A budapesti kereskedelmi és iparkamara propagandát szándékszik indítani, hogy az országos vásárok, a termény és baromvásárok kivételével az egész országban szűnjenek meg, akár egy bizonyos időtől kezdve azonnal, akár fakultative, vagyis, hogy egyre kevesebb nagy vásár engedélyeztessék. A fővárosnak egyik legfontosabb egészségügyi intézménye dr. Batizfalvy István Zoltán egt. tanár, Pestvármegye t. főorvosának, az óperativ és müfogászat specialistájának fogorvosi intézete (Károly körút 3) A főváros ezen joggal egyedülinek mondható ilynemű intézményének, melyet a nagyméltóságu v. k, minisztérium is elisme- rölevéllel tüntetett ki, melyben évtizedeken keresztül száz- és százezer fogbetegség kezeltetett, csakis e célra átalakított helyiségei a közegészségügy és operativ kiváual- maknak megfelelően a legmodernebbül vannak berendezve. Évek óta jól begyakorolt műtői az igazgató személyes közreműködésével egész nap reggel 8-től este 7-ig nyújtanak biztos és a legújabb villany átszürőd- tetési módszer alkalmazásával teljesen fájdalmatlan segélyt a fogfájás kínos betegsége által gyötörteknek. Foghúzások altatásban is. Az intézet laboratóriummal és technikai műhellyel van összekötve, hol a legjobb rendszerű müfogpótlások készülnek, melyek a valódiaktól meg nem különböztethetők és úgy beszédre, mint rágásra teljésen alkalmasak és minden kellemetlenség nélkül helyeztetnek be Mérsékelt árak teles jótállás mellett. Levelekre az intézet készséggel válaszol. Vidékiek fél nap alatt megkapják müfogaikat. Kivándorlás február havában. A múlt hónapban vármegyénk alispáni hivatala 139 Amerikába szóló útlevelet adott ki. A Jogász címen uj, havonként kétszer megjelenő lap indult meg Budapesten. — A lap igen érdekes formában, lelkiismeretes statisztikai adatokkal kisérve, az egyetemi