Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-20 / 8. szám
kiadás, Rendkívüli 8. szám. — III. évfolyam. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1911. február 20. 48-as függetlenségi s pártonkivüli politikai és társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK : 8 kor. I Negyed évre 2 kor. 4 kor. j Egyes szám ára 20 fii. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarét! i Boross Lajos. i A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az I előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross j Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. Véres korteskedés. Elhatározott szándékom volt, hogy a helybeli közigazgatás ténykedéseit e választás alatt nyilvános kritika nélkül fogom szemlélni; azonban a matolcsi véres dráma által oly dolgokra ragadtatta magát hatóságunk, amelyeket nyilvánosságra hozatal nélkül a köz szempontjából elhallgatnom lehetetlen. E dráma előzményei, hogy a helybeli szolgabiróság minden egyes tagja összefogott a mátészalkai járás szol- gabirói karával a dr. Jármy Béla képviselőjelölt megválasztása érdekében. Ezek az urak sok helytelenítő eszközökkel küzdenek választó kerületünk polgárjogainak szabad gyakorlása ellen. Járásunk jegyzői bizalmas utasítást kaptak szolgabirájuktól a dr. Jármy Béla megválasztása érdekében, a községi bírák felsőbb nyomásra minden követ megmozgatnak a Jármy-párt érdekében ; Cseke községben a községi biró tüntető ellenmenetet vezetett a- midőn dr. Szunyogh Mihály programm- beszédjét tartotta; a panyolai községi biró a legféktelenebbül mindent elkövetett, hogy a dr. Szunyogh Mihály programmbeszédjének megtartását lehetetlenítse ; a községi esküdtek jobbadán eiszánt hadai a dr. Járiny Béla pártjának. A községi jegyzők dr. Jármy Béla érdekében az egyes embereket négyszemközti tárgyalásra idézik. Kérdem a helybeli szolgabiróságtól, honnan e nyomás s az alkotmányos érzülettel és a törvény rendelkezéseivel összeegyeztethető-e ez ? A métészalkai járás főszolgabirája a választás idejére szabadságot kórt s itt utazgat a helybeli járásirnokkai a dr. jármy Béla érdekében. A mátészalkai járás szolgabiró nélkül maradt, annak szolgabirája is itt tevékenykedik dr. Jármy Béla mellett. Mindenesetre alkotmányos államunkban szokatlan e nagy közigazgatási apparátus s felette megdöbbentő, hogy a hatalom emberei ennyire rá- eküsznek a népre. Szolgabiróságnnk tagjai nem egy embert szólítottak fel, hogy szavazzon dr. Jármy Bélára. Ily nyomás daczára a Szunyogh- párt méltóságosan és alkotmányos érzülettel halad apostolkodni Kossuth Lajos szent eszméi érdekében, nem kér sem csendőrt sem hatósági védelmet, a nép mindenütt örömmebfogadja, az eszme, amit hozott ismert már a mi magyar népünknél, e párt a hatósági befolyások alatt zúgolódó népet türelemre és egymás iránti szeretefre kérleli. A helyzet előbbi feltárása mellett s ily előzmények közepette történt, hogy a Szunyogh-párt Matolcs községébe, a függetlenségi eszmék bevehetetlen várába indult f. hó 19-én délelőtt s ott nagy lelkesedéssel és disz bevonulással fogadták. E nap délutánján a Jármy- pártiak a helybeli szolgabiróság fő- és két szolgabirájával, valamint a mátészalkai főszolgabíró s szolga bíróval és nyolcz csendőrrel megszállották Matolcs községét, hogy onnan az igaz függetlenségi elleneszmóket ki- pusztitsák. E menet a községházához akart bevonulni, ott azonban a Szunvogh-pártiak, miután az ő vezéreket sem engedték be, tiltakoztak a dr. Jármy programmbeszédjének a községházán való megtartása ellen; erre a osendőrök pusa tusai püftögtek a Szunyogh- párti választók testén, ezek azonban ellenálltak s igy dr. Jármy Béla a programmbeszédet a községháza előtti nyílt téren mondotta el. Ilyen módon úgy látszott, hogy a dolog békésen el is intéződött. Azonban a Jármy-pártot e kénytelen meghátrálás a végtelenig feltüzelte s midőn Jékey László támogató beszéd mondá- dására felállt, egy Jármy-párti idősebb Madarasi Károly tekintélyes gazdát, aki távolabb állt, zászlójával ütlegelni; kezdte a megtámadott Szunyogh-párti a zászló végét megfogta, erre a csendőrök mintegy 25 lépés távolságból feléje rohantak s midőn pár lépésre e- lóbe értek, két csendőr a puskáját rásütötte, id. Madarasi Károly czombján átlőve valamint Sziios Lajos matolcsi gazdálkodó karján átlőve estek össze, erre az elesett Madarasinak gyermekei segítségére siettek és az ellenséges puskát egyikőjük a támadó csendőr kezéből kiragadta s úgy a földhöz verte, hogy bagnótja összetörött, amire is a csendőrök szuronnyal és karddal ifj. Madarasi Istvánt fején, id. Madarasi Istvánt karján, Madarasi Lajost pedig szintén karján súlyosan megsebesítették, így végződött a matolcsi vérnap. Különös dolog, hogy öt szolgabiró ennyire ráfekszik egy községre s ha már ott van ennyire hagyja a szenvedélyeket tulcsa- pongni. Ha még egy szolgabiró a rend fentartása végett túlbuzgóságból kimegy a dr. Jármy Béla programmbeszédéhez. ez valahogyan talán még csak indokolható volna, azonban hamár öt szolgabiró együtt s egyszerre megszáll egy ilyen alkalomból egy községet, az már el sem képzelhető, hogy ott mindanyian hivatalosan fungáljanak, ezeket már más valami czél vezette. Nem akarok elébe vágni a hivatalos vizsgálatnak, azonban e 4-5 gyerekes családapák ártatlan vérének kiontá- sa mindenesetre erélyes vizsgálatait és a legszigorúbb megtorlást követel. Szinte szivszaggató volt a megsebesültek gyermekeinek és feleségeinek jajkiáltása s megdöbbentő, hogy ily véres dráma a hatósági nagy aparátus össze- pontositásánál miként történhetik
