Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-03 / 45. szám
2 oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP. 1911. november 3. utóbbi munkánál a munkások 70%-a székely. A dockokban újabb idő óta a munkálatok nem az egyes vállalatok által adatnak ki, hanem a doekok kezelősége által, mely igy az összes munkások felett rendelkezik és az előforduló munkákat az általa megállapított egységes árak szerint a vállalatok helyett s azok költségére teljesitteti. Mint a fent elősorolt egyes eseteknél, úgy alakul a Romániában munkát kereső magyarok sorsa általánosságban is. Keresetűk nem fényes, de nemcsak a megélhetést biztosítja, hanem gyakran azt is megengedi, hogy abból meg is takaritsanak, mire az is mutat, hogy fizetési |napokon mindég nagyobb mennyiségű pénzküldemény adatik fel a hazába, mellyel majdnem mind összeköttetésben maradnak, ha hosszab tartamú munkára is vállalkoztak; csak azok helyzete rosszabb, kik igazoló okmány nélkül jöttek ki, vagy elmulasztották azokat megújítani, mert akkor nem mernek a konzulátushoz menni és oltalom nélkül maradnak. A munkásnak szerződtetése úgy történik, hogy a földbirtokos vagy gazda meghatalmazottja, magát mint ilyen hatóságilag igazolván, a kész szerződéssel, melyhez egy magyar fordítás is rendesen mellékelve van, bejön és az illető járás szol- gabirói hivatalánál jelentkezvén, a munkásokat a községben felkeresi és a szerződést velők a községi elöljáróság előtt megköti, mire a szolgabirói hivatal az útlevelek kiállítása iránt intézkedik. A Romániában dolgozó magyar munkások száma évente 30— 32 ezerre rúg. Számukat csak a bolgárok múlják felül. Aztán tekintélyes számmal vannak képviselve egyéb nemzetiségek is. Érthető tehát némi tekintetben A helyzet különben is veszedelmes volt, mert már csörtettek elő jobbról és balról a katona pajtásai, verekedős és civilgyülölő nehéz legények. — Itt verés lesz — konstatálta gyors fölfogással János és eleresztette a lány kezét. De hirtelen nagy világosság támadt a szivében. — Ha most, ha most — gondolta — megmutatom,hogy legény vagyok, akkor. . . akkor igazán szaktárs leszek és akkor elfelejtik, hogy inas voltam ............ És a másik pillanatban megvillant magasan a János bicskája. A katona káromkodva kapott az oldalához, a lányok sikoltottak és a terem széles kőkockáin lomhán terült szét egy síéles vérzuhatag. János körül összeborult az egész világ. A lárma, a sikoltás, a kardok csörgése, mintha magas diadalívben futottak volna össze és ez alatt a diadalív alatt János állt átszellemült arccal, ragyogó tekintettel. A szaktárs urak eltűntek mellőle és amikor a rendőrök közrefogták, csak a nagymellü leány furakodott hozzá a tömegen keresztül. — Szerbusz I — vetette oda neki hetykén János, majd az ajtótól visszafordulva hozzátette: — Aztán hű légy ám, mire visszajövök! Románia némely köreinek azon álláspontja, mely aggodalmasnak tekintiazidegen munkások beözön- lését mely utolsó években még növekvő tendenciát mutat, különösen ha azzal érvelnek, hogy az idegen munkás olcsóbban dolgozik, mint a román, másrészt azonban a fent kifejtett viszonyokból kitűnik, hogy az idegen munkásra a romániai gazdasági és iparvállalatoknak feltétlen szükségök van és azok fennállása is veszélyeztetve volna, ha bejövetelök megakadályoztatnék. Ezért az idegen munkások korlátozására hozott rendszabályok rendszerint a gyakorlatban enyhébben is alkalmaztatnak. A magyar munkásoknak bizonyos ágban való felsőbbségét különösen a mezőgazdaságnál és a faiparnál, ők is kénytelenek beismerni. Magyarországnak pedig szinte érdekében áll, hogy a határ mentén levő szegényebb vidéken lakó népség állandó keresetre találjon, melyből megtakarításokat is eszközölhet, feltéve, hogy az illetők nem szakadnak el egészen a ha- zájoktól. Ezért ezen kivándorlás, melyet megakadályozni úgysem lehetne, jóakaratu támogatást és szabályozást igényel, hogy a munkára kivonulók a hazával folytonos érintkezésben maradjanak és vigszatéiésök mindenhol akadály nélkül történhessék. E tekintetben tehát a magyar és a román állam helyesen felfogott érdekei azonosak. Elsőrendű vetőmag úgy búza, mint rozs jutányos áron beszerezhető a Fehérgyarmati Hitelintézet Részvt. termény-áruoszályában. Mindennemű terményt veszünk egy mázsától feljebb a legmagasabb napi árban. Törlesztéses jelzálog kölcsönök 15—65 évre 4 V2—5 °A> kamatra. Betétekre 5 % kamatot fizetünk. Állandó betétek külön jutalékban részesülnek. Erjedést okozó lassú emésztés, mely porokra és cseppekre csak ritkán javul, a Ferencz József-kese- tüviz természetes tisztitó és élvezető hatásra könnyen gyógyul. A felfúvódás, gyomorégés és ideges fejfájás már az első adagolás után megszűnik. Rendszeres használat mellett a valódi * Ferencz József “-viz a gyomrot és az égész bélcsatornát keresztülmosva, még nagy evőknél is lehetetlenné teszi újabb torlódás képződését. — Éhgyomorra egy fél pohárral veszünk be. HÍREK. Kinevezés. A m. kif. pénzügyminiszter Holczinger Imre mátészalkai adóhivatali gyakornokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté a fehértemplomi m. kir. adóhivatalhoz kinevezte. Kinevezés. Király István szatmárnémeti kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot segélydijas joggyakornokká nevezte ki a debreceni kir. ítélőtábla elnöke. Áthelyezés. A főispán Bárt István központi közigazgatási gyakornokot a csen- geri főszolgabírói hivatalhoz áthelyzete. Anyakönyvvezető helyettes. Dobro- viczki Sándor jegyzői Írnokot a csengersimai anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörű anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. A debreceni egyetem ügye. Aminap egy 300 tagú küldöttség kereste fel a kultuszminisztert a Debrecenben felállítandó egyetem ügyében. A miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy Debrecen elsősorban foglal helyet azon városok közt, melyek az egyetemért versenyeznek. A küldöttség tagjai megnyugvással vették e választ tudomásul. A nádudvari mandátum. Papp Elek v. képviselő gondnokság alá helyezése miatt uj választás lesz a nádudvari kerületben. — Függetlenségi Justh-párti programmal Veszprémy István dr., a hajdume- gyei függetlenségi párt elnöke lép fel, akinek győzelme biztos. Munkapárti programmal Domahidy Viktor kísérletezik. Nincs titok a nap alatt. Marosán Mihály nagyari lakos azon szomorú tapasztalatra jutott, hogy pénzkészletét valaki állandóan dézsmálja, sikerült a tettest Fekete Imréné nagyari lakos vagyonos asszony személyében rajta csípni. Az ellopott pénz körülbelül 400 koronára rúg. Felemelik a levél portót. A kincstár a levélportót osztrák mintára fel akarja emelni: a helyben címzett levelek portóját 6 fiilétről 10 fillérre. Általában az a postakincstár terve, hogy megszüntesse a portó- különbözetet. Általános emelés egy időre nem lesz, mert az ellen az egész levelező közönség állást foglal. Mulatságok. A „Győrteleki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet“ a következő meghívót bocsátotta ki: A Györteleki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet folyó év november hó 5-én Péchy László cs. és kir. kamarás főszolgabíró ur védnöksége alatt, az újonnan épült üzlethelyiségekben félavatási ünnepéllyel egybekötött táncmulatságot rendez, melyre kivül címzett urat és b. családját az igazgatóság és a felügyelőbizottság tisztelettel meghívja. Az ünnepély kezdete d. e. 11 órakor. — A táncmulatság kezdete este 8 órakor. Belépti-dij a táncmulatságra : A jobboldali helyiségbe: Személyjegy 3 korona. Családjegy 5 korona. A baloldali helyiségbe: Személyjegy 1 kor. Epilepszia ellen sokféle gyógyszer van forgalomban. Bizonyos azonban, hogy a hány epilepsziás beteg van, annyi féle a betegség változata, ami természetes is tekintettel arra, hogy az egyes betegek mennyire különböznek egymástól nemre, korra és testalkatra nézve. Ebből önként következik, hogy csak oly gyógymód eredményezhet, tartós gyógysikert, mely minden egyes betegnek egyéni természetéhez alkalmazkodik. E követelménynek az a gyógymód felel meg leginkább, melyet a hírneves specialista orvos dr. Szabó B. Sándor honosított meg, a mely több ezer esetben fényesen bevált és a szakirodalom részéről is elismerő méltatásban részesült E gyógymód azért oly nagy értékű, mivel az epilepszia gyökeres gyógyítását teszi lehetővé, mit a gyógyult esetek nagy száma is bizonyít. Gyógyulást keresők forduljanak felvilágosításért dr. Szabó B. Sándor orvosi rendelő intézetéhez (Budapest, V. Nagykorona utca 18.)
