Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-29 / 40. szám
1911. szeptember 29. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP. 3. oldal. ugyanezen naptávolságban a Halley-félének. Az üstökös pályaszámítása szerint novemberben kerül napközeibe és akkorra nemcsak a tudósoknak lesz alkalmuk revideálni az üstökös fénytüneményeinek törvényeit, de egyúttal a nagyközönség egy olyan impozáns természeti tüneményt lát, mint amilyenhez 1882 óta, tehát három évtizede nem volt szerencséje. Győzött Debrecen? A magyar városoknak a harmadik egyetemért folyamodott vetélkedése fordulóponthoz ért. ügy hírlik, hogy a kultuszminisztériumban döntöttek az egyetem kérdésében, még pedig úgy, hogy a küzdelemből Debrecen került ki győztesen. A magyar városok között tudvalevőleg ugyanis Debrecen volt az aki bőkezűen ajánlott fel hozzájárulást az egyetem céljaira. Debrecenben felekezeti protestáns egyetem létesül, természetesen, állami támogatással. Emelkedik a szeszes italok ára. A szeszes italok szakmájához tartozó kereskedők, valamint a likőr- és rumgyárosok értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a folytonosan emelkedő szesz és cukorárakra, valamint a gyümölcsszörpnek magas árára való tekintettel, összes cikkeik és gyártmányaik árát szeptember 10-től kezdve átlag tiz százalékkal emeli. Védekezés az aranka ellen. A föld- mivelésügyi minisztérium az aranka kiirtására radikális módszert fog alkalmazni. Ezt a gazdák megterhelése nélkül úgy akarja elérni, hogy az állam saját költségére az összes lucerna és lóhere területeket kiszántja hogy igy a veszedelmes növénynek még a csirája is elpusztuljon az országban. A föld- mivelésügyi miniszter ez okból a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesületet- is felhívta, hogy a körzetében lévő lucerna és lóhere állapotáról részletes jelentést tegyen. Ez azért szükséges, hogy a miniszterjaz aranka irtásának költségeiről tájékozást szerezhessen. Meghívó. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet által 1911. október hó 1-én Szatmá- ron rendezendő lóversenyre. Programm: Szeptember 30-án este 9 órakor ismer- kedési estély a Pannóniában. Október 1-én délután 2 órakor lóverseny a lókerti versenypályán (vonatközleketalovát, kezépen fogta a tányért és keservesen sirt. A tányér üres volt. „Voka mit csinálsz? Voka hol a desz- szert ?“ „Én ... én . . . én . . . tévedésből megettem 1 Nem megyek oda .... Nem megyek .... Traja, igazán tévedésből . . . megettem az egészet. Elsőbben egy keveset, aztán az egészet!“ — Most hát mit tegyünk? — De hiszen ón tévedésből .... Traja gondolkozott, Voka szörnyen ordított. Hirtelenül sugárzó lett Traja arca. — Voka ne sírj, menj be a dadához és mondd meg neki, hogy tévedésből tetted és kérj tőle bocsánatot; és holnap odaadjuk neki a mi desszertünket. Ő nagyon jóságos. Voka felhagyott a sírással, a kezefejével és a tenyerével törülgette le a könnyeit. — Oh, hogyan mondjam mog neki ? — kérdezte remegő hangon. Na gyere, elmegyünk hozzá együtt. És elmentek és boldogan és jókedvűen jöttek vissza. A szülők és a dada is boldogok és jókedvüek voltak, amikor a dada nevetve és bocsánatot kérőén mondotta el nekik az esetet. dés) utánna kocsikorző a piactól a vasutig. Október 1-én este fél 9 órakor műkedvelői előadás a színházban. Előadás után vacsorával kezdődő bál a Pannóniában. Október 2-án délután 3 órakor ügető verseny a lókerti verseny pályán (kettős négyes és hölgy verseny). Október 2-án este 9 órakor morzsabál a Pannóniában. Rabbi — a hosszú haj ellen. Furcsa háborúság tört ki a hajdumegyei Földes községben. Az odavaló rabbi, Csiilag Emá- nuel harcot indított a zsidó asszonyok hosszú hajviselete ellen. A templomban számtalanszor kiprédikálta azt az „erkölcstelenséget“ hogy a zsidó asszonyok nem vágatják le a hajukat. A prédikációknak nem volt foganatjuk, mert a földesi zsidó asszonyok ragaszkodnak a női diszhez, a szép hosszú hajhoz. Erre Csillag ^Emánuel a férjeket fanatizálta, ugyannyira, hogy számosán követelni kezdték feleségeiktől, hogy hajukat levágassák. Az asszonyok azonban nem engednek. A rabbinus végre egy utolsó eszközhöz fordult, hogy az asszonyokat a paróka viselésére rábírja. A hitközséghez nditványt nyújtott be, a mely szerint azok a nők, a kik a hajukat nem vágatják le és parókát nem viselnek, a temlomból kizáratnak. Valóságos forrongás tört ki erre a hitközségben, amely közgyűlést hivott ösz- sze. A közgyűlésre felvonultak az asszonyok is teljes számban és követelték, hogy az indítványt ne fogadják el. Óriási botrányok voltak a közgyűlésen, határozni azonban nem tudtak. A földesi zsidó asszonyok azt hangoztatják, hogy ha a rabbi indítványát a hitközség elfogadja, elválnak inkább férjeiktől, de legszebb ékességüket, bogárfekete hajukat nem vágatják le. Meghívó. Az 1898. évi XXIII. t.-cikk alapján alakult Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége, mint az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ tagja, 1911 évi szeptember hó 29-én délelőtt 1k 10 órakor a „Szatmárvármegyi Gazdasági Egyesület“ által rendezett kiállítással kapcsolatosan rendes évi közgyűlést tart a Kossuth- kerti kioszk nagytermében, melyre a tagok az alapszabályok értelmében meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kijelölése. 3. Jelentés a Szövetség és a kötelékébe tartozó szövetkezetek 1910. évi működéséről. 4. A Szövetség számadásaira vonatkozó szám- vizsgáló bizottsági jelentés alapján a felmentvény felett való határozathozatal. 5. Felolvasások: a) Bodnár Gáspár tanár a „Szövetkezetek lélektani élete“ cimen. b) Szabó Gábor g. k. lelkész „a nép koréból vett szokásokéról, c) Dr. Pajor Ignác az ,,állatbiztositás“-ről. d) Dobai Péter sarma- sághi kisgazda előadása: „Sarmaságh község állapota a szövetkezetek alakulása előtt és után“. 6. 1 intéző-bizottsági tag választása. 7. Óhajtások a Központtal szemben. Bevezeti Kovács József ev. ref. lelkész. 7. Esetleges indítványok. Szatmárnémeti, 1911. aug. hó 24-én. György Endre s. k. elnök. Emlékezzél halálodra. Lakatos (Butos) Sándor botpaládi cigány Tinkóczi Sándor ugyanottani lakoshoz intézett leveleiben jóslataival örökösen a halállal ijesztette. Egyre írogatta Tinkócinak, hogy úgy jár, mint a felesége járt (ugyanis meghalt), ha nem fizet neki 1000 koronát. A gazda megijedt ugyan, de nem 1000 koronának a megfizetése erejéig, hanem csak annyira csupán, hogy Lakatost feljelentette. A szatmárnémeti kir. törvényszék a minap tárgyalta a titokzatos fekete bőrű vádlott ügyét és 8 napi fogházra Ítélte. Hirdetmény. Van szerencsénk tudatni, hogy törlesztéses jelzálog kölcsönöket nyújtunk 15—65 évre 472—5% , kamat mellett. Betétekért 5% kamatott fizetünk s ezen felül az állandó betétek külön jutalékban részesülnek. Továbbá minden nemű terményeket egy métermázsától feljebb a legmagasabb árban vásárolunk. Fehérgyarmati Hitelintézet Részvényt. Tengeri Góré jó állapotban jutányos áron eladó. Megtekinthető s azonnal átvehető CHEMEZ A. JENŐ állatorvos udvarán, helyben. 2389/191 1. tksz Együttes árverési hirdetmény kivonat. A fehérgyarmati kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Bartha Károly mükertész szatmári, Qroszman Márton csengeri lakosok és a kir. kincstár végrehajtatnak — Róth László csaholczi lakos végrehajtást szenvedő elleni 112 kor 50 fill, és 90 kor. 16 fill, és 1970 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék a fehérgyarmati kir. járásbíróság területén lévő Csaholcz kisközségben fekvő a csaholczi 193 sz. tkvi betétben A. I. 1—3 sor, 75, 76, 77, hrsz. a felvett jószágtestből Róth László B. 3. alatti V3-ad rész illetőségére az árverést 2141 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan illetőleg az 1911 november hő 10-dik napján d. e. 10 órakor Csaholcz kisközség házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is. azonban a kikiáltási ár 2/3-ad részén vagyis 1427 kor. 34 filléren eladatni nem fog. A kir. kincstár — mint árverelő — kivételével, az árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan illetőség becsárának 10 %-át vagyis 214 kor. 10 fillért készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. t.-c. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elóleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. kincstár, mint árvereló kivételével az, a ki az ingatlan illetőségért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, ha többet ígérni senki nem akar, az 1908 évi XXI. 1 9 25 §. második bekezdése értelmében köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ezen kötelezettségének eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad és az árverésen, melyet haladéktalanul folytatni kell részt nem vehet. Fehérgyarmat, 1911. augusztus 22-én. Szabó s. k. kir. aljbiró. a kiadmány hiteléül 1 Horváth kir. tkvezető. Borral keverveüdit és gyógyít 52-7 Főraktár: Szatmárnémeti, Ráhóczi-utca ZB. szám alatt.
